Egy hónappal ezelőtt már közöltük annak az írásnak a fordítását, ami Erdei Zsolt legutóbbi Mehdi Sahnoune elleni mérkőzéséről jelent meg a világ talán legjelentősebb boksz szaklapjában a "The Ring" magazinban. A magazin legújabb (áprilisi) számában egy magyar bokszolórol még soha nem látott terjedelmű, egészen pontosan 6 oldalas cikk jelent meg. Madárról ugyanaz a Brian Doogan készített nagyobb lélegzetű írást, aki az előző számban a meccselemzést is írta. Az anyag hosszúságára való tekintettel két részben közöljük olvasóinkkal a cikk fordítását, amiben Erdei beszél lehetségés jövőbeni ellenfeleiről (elsősorban Antonio Tarverről), Papp Lászlóról, újra előkerül a Sahnoune elleni drámai csata és még Darius Michalczewski is szóba kerül.
Antonio Traver a Rocky VI forgatásának szünetében, étvágygerjesztőnek mesélt egy keveset filmbeli szerepéről. "Úgy gondolom, hogy az emberek nagyon meglepődnek majd, hogy mennyire valósághűek lesznek a jelenetek a filmben" - lelkendezett a félnehézsúlyú világbajnok, aki egy nagyon vagány és képzett nehézsúlyú bajnokot játszik a filmben. A bajnok Mason Dixon névre hallgat és a film "főmérkőzésén" csap össze Sylvester Stallonéval. "Az emberek nem fogják tudni megkülönböztetni a meccset köztem és Roy Jones vagy köztem és Rocky Balboa között. Intenzitás és keménység ez az amit kinál a film. Amikor azt mondták, hogy "figyelem, felvétel indul", akkor egy igazi meccs kezdődött."
Több ezer mérföldel odébb, Magyarország fővárosában Budapesten amit a Duna szel ketté és ahol Erdei Zsolt született, a WBO 30 éves félnehézsúlyú világbajnoka mosolyog ahogy olvassa ezeket a mondatokat. "Talán nincs különbség a között, hogy az ember Roy Jones vagy Sylvester Stallone ellen harcol" - közölte Erdei. "De megigérem neked, hogy lesz különbség, ha majd ellenem kell küzdeni."
Nagyon jó képességeivel és oroszlánszívével, a veretlen Erdei lehetne a legnagyobb kihívás Tarvernek, amikor majd a 37 éves "Magic Man" visszatér Hollywoodból a Bas Boulevardra. Tarver kihívta Mike Tysont, azonban az egyedüli hivatalos válasz Tyson csapatábol annyi volt, hogy Jeff Fenech azt tanácsolta, hogy hagyja békén Mike-ot.
Akárhogyan is nézzük Erdei nem rendelkezik Ivan Drago ogre-féle felépítéssel. Erdei legendásan nagy viccmester az edzőteremben, a hamburgi Universum Gymben - egy intézmény amely elképesztő hatékonysággal futószalagon produkálja a világklasszis bunyósokat - és rendkívül jól szórakozik Tarver jelenlegi tevékenységén is. "Csak azt remélem, hogy Stallone nem veri el túlságosan" - mondja nevetve. Arra a felvetésre azonban, hogy a súlycsoportnak amire igazán szüksége van most az egy mérkőzés közte és Tarver között - egy igazi harc, Jones hattyúdala és a hollywoodi flörtölés után - hangneme halálosan komollyá válik. "Természetesen szeretnék megküzdeni Antonio Tarverrel. Bárhol kiállnék ellene. Bárkivel megküzdök mert hiszem, hogy én vagyok a világ legjobb félnehézsúlyú bokszolója" - jelentette ki Erdei.
A krízis már az első menetben elkezdődött és tartott egészen addig amíg Erdei egy olyan finist nem produkált mint Stallone a Rocky filmjeiben. Mehdi Sahnoune - a WBA korábbi félnehézsúlyú bajnoka - már a nyitó gongtól tisztában volt vele, hogy Erdei nincs ereje teljében - betegség miatt kellett elhalasztani a meccset júliusról októberre - majd jött az a bordasérülés ami miatt a magyar versenyző erősen sebezhető volt a meccs elejétől. A francia rögtön ösztönből elkezdte támadni testen a világbajnokot. Amikor Erdei az első menet végén visszament a sarkába azt mondta edzőjének Fritz Sduneknek, hogy majdnem lehetetlen
próbálkozással ért fel amikor levegőt próbált venni. Sahnoune testütései szinte kibírhatatlan fájdalmat okoztak. Sdunek - Erdei sérülésének tudatában - nem szerette volna, hogy megrendezzék a találkozót (Sdunek Los Angelesben edzette Vitali Klitchkot, a Hasim Rahman elleni, soha létre nem jövő találkozóra), de azt mondta tanítványának, hogy a döntés az ő kezében van aki úgy döntött, hogy akarja a meccset.
"Csak a szívem volt az ami életben tartott" - közölte Erdei egy héttel a meccs után a Bild Zeitung munkatársának, amely újság Zsolt Hart-ei szalagcímmel jelent meg (Hart-ei, azaz kemény tojás a németeknél annyit tesz, hogy olyan ember akit nem lehet megtörni). A negyedik, ötödik és hatodik menetben a kiütéses vereség szélére sodródott. Sahnoune vadul csapkodott, elszántan igyekezett befejezni a találkozót, ami majdnem biztosnak is tűnt. Klaus-Peter Kohl - Erdei promótere - üvöltött védencének, hogy mozogjon el és támadjon vissza, vagy csináljon bármit a túlélésért.
"Hihetetlen volt nézni" - mondta Kohl késöbb. "Tudtuk, hogy Zsolt milyen kondicióban van, de akkor borzalmas nehéz volt még a levegővétel is."
A német egyetemi város Halle sportcsarnokában, a Brandberge arénában 3000 szurkoló tapasztalta a borzalmasan nagy nehézségeket, de Erdei kitartása és bátorsága már majdnem emberfeletti volt. Hazájában Magyarországon - ahol egy hős, amatör világbajnok és egy bronzéremmel tért haza a 2000 évi Sydney játékokról is - a közel 11 milliós lakosság negyede a TV képernyők előtt ült, és szorított az emberükért, hogy találjon valamilyen utat a győzelem felé. Mivel fejét alig észrevehetően mozgatta az ütések becsapodásakor, Erdei némileg csökkentette Sahnoune óriási találatainak erejét. A francia mindig is nagy ütő volt, 31 eddigi győzelméböl 27-et fejezett be idő elött. Ekkor már mutatkozott egy kevés remény, hogy Erdei túlélheti a rohamokat.
"Amikor legongatták a hatodik menetet, rettenetesen meg voltam fogva" - magyarázta Erdei. "De túléltem és akkor már tudtam, hogy ennél már nem jöhet rosszabb. Természetesen volt egy pont, amikor nem tudtam, hogyan leszek képes állva maradni a végső gongig, de úgy gondolom minden bunyósnak szüksége van egy ilyen meccsre a pályafutása alatt. Meg akarják tapasztalni ezt az érzést, és keresztül akarnak rajta menni"
A 11. és a 12 menetben Erdei már olyan bunyót mutatott ami már a győztesekre jellemző. A lendülete tartotta életben, ilyenkor már egy gyengébb bunyós elszállt volna. És amikor egyre közelebb került a mérkőzés a végéhez, Erdei elkezdte szétbombázni Sahnoune-t, aki egyre jobban elkezdett szétesni, ahogy azok a bombák is jelentéktelenné váltak, amiket ő vitt célba korábban.
Az utolsó mentebe érve Erdei tett annyit, hogy meggyőzze a pontozókat, akik közül egyikük három, míg a másik kettő egy ponttal látta jobbnak. Sahnoune még mindig nem szállt ki a játékból, de Erdei nem hagyta magát. Letámadta és addig ütötte ellenfelét, míg Joe Cortez mérkőzésvezető kb. egy tucat olyan ütés után amire nem érkezett válasz leállította a küzdelmet 43 másodperccel a végső gong előtt. "Csak annyit akartam abban a percben, hogy láthassam a családomat" - mondta Erdei, akinek könnyek szöktek a szemébe, mielött megölelhette feleségét Arabellát. "Ha nincs Fritz Sdunek valószinüleg feladtam volna. A fájdalom a bordáimnál borzalmas volt a sérülésből kifolyólag, amit még sparring közben szedtem össze. Õszintén megmondom, hogy nem kaptam levegőt. Ez az amiért igazán büszke vagyok arra, ahogy a 2005-ös év számomra utolsó mérkőzését megvívtam, azt a meccset amely tényleg bebizonyította, hogy a jövő bajnoka vagyok"
A cikk folytatása: II. rész
Brian Doogan - The Ring
Forditotta: Kozi 2006.02.11.
Antonio Traver a Rocky VI forgatásának szünetében, étvágygerjesztőnek mesélt egy keveset filmbeli szerepéről. "Úgy gondolom, hogy az emberek nagyon meglepődnek majd, hogy mennyire valósághűek lesznek a jelenetek a filmben" - lelkendezett a félnehézsúlyú világbajnok, aki egy nagyon vagány és képzett nehézsúlyú bajnokot játszik a filmben. A bajnok Mason Dixon névre hallgat és a film "főmérkőzésén" csap össze Sylvester Stallonéval. "Az emberek nem fogják tudni megkülönböztetni a meccset köztem és Roy Jones vagy köztem és Rocky Balboa között. Intenzitás és keménység ez az amit kinál a film. Amikor azt mondták, hogy "figyelem, felvétel indul", akkor egy igazi meccs kezdődött."
Több ezer mérföldel odébb, Magyarország fővárosában Budapesten amit a Duna szel ketté és ahol Erdei Zsolt született, a WBO 30 éves félnehézsúlyú világbajnoka mosolyog ahogy olvassa ezeket a mondatokat. "Talán nincs különbség a között, hogy az ember Roy Jones vagy Sylvester Stallone ellen harcol" - közölte Erdei. "De megigérem neked, hogy lesz különbség, ha majd ellenem kell küzdeni."
Nagyon jó képességeivel és oroszlánszívével, a veretlen Erdei lehetne a legnagyobb kihívás Tarvernek, amikor majd a 37 éves "Magic Man" visszatér Hollywoodból a Bas Boulevardra. Tarver kihívta Mike Tysont, azonban az egyedüli hivatalos válasz Tyson csapatábol annyi volt, hogy Jeff Fenech azt tanácsolta, hogy hagyja békén Mike-ot.
Akárhogyan is nézzük Erdei nem rendelkezik Ivan Drago ogre-féle felépítéssel. Erdei legendásan nagy viccmester az edzőteremben, a hamburgi Universum Gymben - egy intézmény amely elképesztő hatékonysággal futószalagon produkálja a világklasszis bunyósokat - és rendkívül jól szórakozik Tarver jelenlegi tevékenységén is. "Csak azt remélem, hogy Stallone nem veri el túlságosan" - mondja nevetve. Arra a felvetésre azonban, hogy a súlycsoportnak amire igazán szüksége van most az egy mérkőzés közte és Tarver között - egy igazi harc, Jones hattyúdala és a hollywoodi flörtölés után - hangneme halálosan komollyá válik. "Természetesen szeretnék megküzdeni Antonio Tarverrel. Bárhol kiállnék ellene. Bárkivel megküzdök mert hiszem, hogy én vagyok a világ legjobb félnehézsúlyú bokszolója" - jelentette ki Erdei.
* * * * * * * * * * * * * *
A krízis már az első menetben elkezdődött és tartott egészen addig amíg Erdei egy olyan finist nem produkált mint Stallone a Rocky filmjeiben. Mehdi Sahnoune - a WBA korábbi félnehézsúlyú bajnoka - már a nyitó gongtól tisztában volt vele, hogy Erdei nincs ereje teljében - betegség miatt kellett elhalasztani a meccset júliusról októberre - majd jött az a bordasérülés ami miatt a magyar versenyző erősen sebezhető volt a meccs elejétől. A francia rögtön ösztönből elkezdte támadni testen a világbajnokot. Amikor Erdei az első menet végén visszament a sarkába azt mondta edzőjének Fritz Sduneknek, hogy majdnem lehetetlen
próbálkozással ért fel amikor levegőt próbált venni. Sahnoune testütései szinte kibírhatatlan fájdalmat okoztak. Sdunek - Erdei sérülésének tudatában - nem szerette volna, hogy megrendezzék a találkozót (Sdunek Los Angelesben edzette Vitali Klitchkot, a Hasim Rahman elleni, soha létre nem jövő találkozóra), de azt mondta tanítványának, hogy a döntés az ő kezében van aki úgy döntött, hogy akarja a meccset."Csak a szívem volt az ami életben tartott" - közölte Erdei egy héttel a meccs után a Bild Zeitung munkatársának, amely újság Zsolt Hart-ei szalagcímmel jelent meg (Hart-ei, azaz kemény tojás a németeknél annyit tesz, hogy olyan ember akit nem lehet megtörni). A negyedik, ötödik és hatodik menetben a kiütéses vereség szélére sodródott. Sahnoune vadul csapkodott, elszántan igyekezett befejezni a találkozót, ami majdnem biztosnak is tűnt. Klaus-Peter Kohl - Erdei promótere - üvöltött védencének, hogy mozogjon el és támadjon vissza, vagy csináljon bármit a túlélésért.
"Hihetetlen volt nézni" - mondta Kohl késöbb. "Tudtuk, hogy Zsolt milyen kondicióban van, de akkor borzalmas nehéz volt még a levegővétel is."
A német egyetemi város Halle sportcsarnokában, a Brandberge arénában 3000 szurkoló tapasztalta a borzalmasan nagy nehézségeket, de Erdei kitartása és bátorsága már majdnem emberfeletti volt. Hazájában Magyarországon - ahol egy hős, amatör világbajnok és egy bronzéremmel tért haza a 2000 évi Sydney játékokról is - a közel 11 milliós lakosság negyede a TV képernyők előtt ült, és szorított az emberükért, hogy találjon valamilyen utat a győzelem felé. Mivel fejét alig észrevehetően mozgatta az ütések becsapodásakor, Erdei némileg csökkentette Sahnoune óriási találatainak erejét. A francia mindig is nagy ütő volt, 31 eddigi győzelméböl 27-et fejezett be idő elött. Ekkor már mutatkozott egy kevés remény, hogy Erdei túlélheti a rohamokat.
"Amikor legongatták a hatodik menetet, rettenetesen meg voltam fogva" - magyarázta Erdei. "De túléltem és akkor már tudtam, hogy ennél már nem jöhet rosszabb. Természetesen volt egy pont, amikor nem tudtam, hogyan leszek képes állva maradni a végső gongig, de úgy gondolom minden bunyósnak szüksége van egy ilyen meccsre a pályafutása alatt. Meg akarják tapasztalni ezt az érzést, és keresztül akarnak rajta menni"
A 11. és a 12 menetben Erdei már olyan bunyót mutatott ami már a győztesekre jellemző. A lendülete tartotta életben, ilyenkor már egy gyengébb bunyós elszállt volna. És amikor egyre közelebb került a mérkőzés a végéhez, Erdei elkezdte szétbombázni Sahnoune-t, aki egyre jobban elkezdett szétesni, ahogy azok a bombák is jelentéktelenné váltak, amiket ő vitt célba korábban.
Az utolsó mentebe érve Erdei tett annyit, hogy meggyőzze a pontozókat, akik közül egyikük három, míg a másik kettő egy ponttal látta jobbnak. Sahnoune még mindig nem szállt ki a játékból, de Erdei nem hagyta magát. Letámadta és addig ütötte ellenfelét, míg Joe Cortez mérkőzésvezető kb. egy tucat olyan ütés után amire nem érkezett válasz leállította a küzdelmet 43 másodperccel a végső gong előtt. "Csak annyit akartam abban a percben, hogy láthassam a családomat" - mondta Erdei, akinek könnyek szöktek a szemébe, mielött megölelhette feleségét Arabellát. "Ha nincs Fritz Sdunek valószinüleg feladtam volna. A fájdalom a bordáimnál borzalmas volt a sérülésből kifolyólag, amit még sparring közben szedtem össze. Õszintén megmondom, hogy nem kaptam levegőt. Ez az amiért igazán büszke vagyok arra, ahogy a 2005-ös év számomra utolsó mérkőzését megvívtam, azt a meccset amely tényleg bebizonyította, hogy a jövő bajnoka vagyok"
A cikk folytatása: II. rész
Brian Doogan - The Ring
Forditotta: Kozi 2006.02.11.
