Számos kiváló írást lehet olvasni oldalunkon, melyek különböző szempontok alapján tárgyalják ki minden idők legjobbjait. Most egy újabb aspektust vizsgálunk, mégpedig a 10 legjobb bokszteljesítményt, amit az ezredforduló óta bemutattak az ökölvívók a ringben. Bizonyára sok érdekes és nagyszerű mérkőzés kimaradt a rangsorból, azonban ezeket a csatákat egyéni szempontok alapján választottam ki. Nem szerepel pl. Roy Jones megrázó veresége a Tarver elleni második meccsen, kimaradt Kostya Tszyu villámgyors győzelme Zab Judah felett, és Hasim Rahman „nagy meccsét” is hiába keressük a listán. Na de ne szaporítsuk tovább a szót feleslegesen, lássuk az én TOP 10-es listámat.
10, Vernon Forrest W12 Shane Mosley, 2002. Január 26.
Mosley váltósúlyban nagyon szárnyalt, legyőzte Oscar De
9, Shane Mosley W12 Oscar De
Shane egy újabb klasszikus meccséről van szó. Könnyűsúlyból váltósúlyba lépése utáni első címmeccsnek kissé erős választásnak tűnt az amerikaiak gigasztárja. Oscar a Tito utáni meccset követően még egy összecsapást „beszúrt” Mosley előtt, ahol be szerette volna bizonyítani, hogy a puerto ricói klasszistól beszedett betli, csak a „jó szemű” pontozóknak volt köszönhető. A mérkőzés elején hatékonyabban dolgozott De
8, Joe Calzaghe W 12 Jeff Lacy, 2006. Március 5.
Ez a legfrissebb összecsapás a listán. Gondolom mindenkiben élénken él még az élmény a meccsről. A korábban a súlycsoport legnagyobb reménységének tartott Lacy robbanékony, agresszív stílusával, rendkívüli ütőerejével gyorsan világbajnoki címet szerzett, és címegyesítésre készült a „Walesi Sárkány” ellen. Calzaghe hosszú idő után kapott megfelelő minőségű és kvalitású ellenfelet, és sokan úgy érezték, hogy nem tudja megoldani a feladatot. Azonban csalódniuk kellett. Joe már a meccs elején támadólag lépett fel, és kézgyorsaságának köszönhetően gyorsan megmutatta, hogy nem lesz sétagalopp az amerikai számára. Ahogy telt az idő Lacy egyre tanácstalanabb lett, és számolatlanul nyelte a nagyobbnál-nagyobb kombinációkat. Ahogy közeledett az utolsó gong, mindenki érezte, hogy a walesi nagyot alkot ma este. Az utolsó menetben sikerült padlóra küldenie Lacy-t, azonban kihúzta a menet végéig, így a pontozókra maradt a döntés, és hát nem okoztak csalódást. Reális pontaránnyal, nagyon meggyőzően lett két szervezet bajnoka Joe Calzaghe.
7, Bernard Hopkins KO 12 Felix Trinidad, 2001. Szeptember 29.
Nagyon ritka, hogy két ilyen kvalitású ökölvívó találkozik egymással a ringben, és ráadásul a súlycsoport vitathatatlan bajnoki címéért szálnak harcba. Az addig veretlen puerto ricoi Trinidad és a kiváló Hopkins összecsapása ilyen meccs volt. Don King létrehozta a középsúlyú mérkőzés sorozatot a 3 nagy szervezet címéért, és ennek a döntőjében jött össze a két bunyós. A cél a nagy kedvenc (Tito) vitathatatlan bajnoki címig való juttatása volt Don King számára, ám a sors máshogy hozta ezt. Hopkins emlékezeteset nyújtott azon az estén. Esélyt sem hagyott az előzetesen favoritnak tartott Titonak. Végig fölényben bokszolt az amerikai, majd jött a csattanó az utolsó menetben. Trinidadot leütötte Hopkins, és a mérkőzésvezető beszüntette a küzdelmet. Ezzel a középsúly királya lett Bernard Hopkins, Trinidad pedig egy felhozó meccs után bejelentette visszavonulását, de mint tudjuk ez nem volt végleges döntés.
6, Marco Antonio Barrera W 12 Naseem Hamed, 2001. Április 7.
Öt évvel a meccs után Hamed-ről mindenkinek eszébe jut ez a mérkőzés. Nem csak azért mert ez volt az első és ez idáig egyetlen veresége, hanem ezután már nem alkotott emlékezeteset (Calvo legyőzése után visszavonult). Pedig ő volt az egyik legnagyobb ütő a súlycsoportjában. Barrera még új fiú volt pehelysúlyban, erre a meccsre lépett fel ebbe a divízióba. A brit igazi showman volt, extrém bevonulásai, szaltója a ringbe, és a meccseken nyújtott virtuozitása igazi közönség kedvencé tette. Ezen a meccsen azonban a bevonuláson kívül semmi nem jött össze neki. (a szokásos ringbe szaltózása is elmaradt, mert csúszott a kesztyűje.) A mexikói igazi bokszleckében részesítette a Herceget, aki a meccs elején még mosolygott, később már érezte, hogy ma nem ő lesz az aki győztesen hagyja el a ringet. A 12. menetben Barrera elvesztette a fejét sok szemtelenkedés miatt, és egyszerűen beleverte Hamed fejét a ringsarokba. Ezt természetesen pontlevonással „honorálta” Joe Cortez, azonban ez sem tudott változtatni az eredményen. Barrera egyhangú pontozással legyőzte Hamedet, és ezzel pehelysúlyban is csúcsra került.
5, Manny Pacquiao KO 11 Marco Antonio Barrera, 2003. November 15.
Marco Barrera a pehelysúly királyaként válogathatott az ellenfelek között, és tényleg csak olyanokkal csapott össze, akik méltóak voltak rá, hogy a rangos címért megküzdjenek vele. Pacman minden tekintetben méltó ellenfélnek bizonyult. Előzetesen mindenki a mexikói győzelmét látta valószínűbbnek, mivel nem gondolták, hogy a pehelysúlyba frissen fellépő filippínó megtudja verni rutinos ellenfelét. A mérkőzés első menetében padlózott Pacman, azonban a lassításnál kiderült, hogy Barrera rálépett a lábára, és ezért kerül padlóra. Manny ezután magasabb fokozatba kapcsolt, és hihetetlen nyomás alatt tartotta a „Babaarcú Bérgyilkost”. Barrera a harmadik menetben padlóra került, és látszott rajta, hogy teljesen tanácstalan, nem tud mit kezdeni nagyon agresszív és gyors kihívójával. Pacman demoralizálta a mexikóit. A kilencedik, és a tizedik menetben is padlóra küldte, majd a tizenegyedik menetben Barrera segédei feladták a teljesen reménytelen meccset, ezzel egy komolyabb kiütéstől védték meg a mexikói Ikont.
4, Floyd Mayweather KO 10 Diego Corrales, 2001. Január 20.
A súlycsoporttól független ranglisták éllovasának és a magánéleti válsággal küzdő a börtönbüntetés előtt álló Corrales-nek a csatáját régóta várta a közönség. Mindkét bunyós veretlenül állt a mérkőzés előtt, közülük Floyd rendkívüli képességeivel, gyorsaságával, technikai képzettségével, míg Diego rendkívüli ütőerejével emelkedett ki a divízióból. A mérkőzés Floyd dominanciáját hozta, és ötször küldte padlóra a veszélyesnek ígérkező „Chicot”. Végül a 10. menetben Corrales segédei feladták a küzdelmet. Érdekes belegondolni, ha tényleg 100%-os állapotban érkezhetett volna meg Chico a meccsre milyen végkimenetele lett volna? Ezt azonban soha nem fogjuk megtudni.
3, Felix Trinidad KO 12 Fernando Vargas, 2000. December 2.
A nagyváltósúly két nagy alakja találkozott össze ezen a meccsen, két veretlen harcos, akik agresszív, és offenzív stílusukkal óriási népszerűségnek örvendhettek. A mérkőzés váratlanul indult Vargas számára, ugyanis már az első menetben kétszer padlóra került. Azonban sikerült összeszednie magát és a negyedik stanzában már ő ütötte le Titot. Az óriási küzdelemben becsúszott pár mélyütés is, amiért pontlevonással sújtották mindkét öklözőt. A meccs összképét nézve Trinidad fölényben volt ellenfelével szemben, és biztos pontozásos győzelem reményében kezdődött meg a 12. menet. Vargas állapotán nagyon meglátszottak az előző menetek kemény akciói, és ezt Tito ki is használta. Kétszer padlóra küldte az erejével teljesen elkészült ellenfelét, mire Jay Nady leállította a mérkőzést. Trinidad egyik legjobb meccsét vívta, és lett két szervezet nagyváltósúlyú világbajnoka.
2, Manny Pacquiao TKO 10 Erik Morales, 2006. Január 21.
Ez volt a második mérkőzés a két klasszis között. Az első csatájukat Morales nyerte meg egyhangú pontozással. Első meccsük után Pacman panaszkodott, hogy ha Reyes kesztyűben vívták volna meg a mérkőzést, akkor ki tudta volna ütni a mexikóit. Így erre a meccsre már a megszokott márkájú kesztyűjében lépett ringbe a Filippínó. Az első menet alapján úgy nézett ki, hogy megismétlődik az első mérkőzés forgatókönyve, és Erik bezsebeli a győzelmet. Pacman azonban más véleményen volt, és fokozatosan növelte a tempót, kezdte szépen felőrölni a rutinos Moralest. „El Terrible” sok komoly testütést szedett be, és ez kezdett érződni a kondiján. Majd olyan következett be, amire senki sem gondolt: Morales padlózott a 10. menetben. Ezt követően a Filippínó lefiniselte a mexikóit, és egy rendkívül értékes, és meggyőző sikert aratott a súlycsoport legendája ellen.
1, Diego Corrales TKO 10 Jose Luis Castillo, 2005. Május 7.
Ez a mérkőzés nyugodtan megállja a helyét bármilyen más rangsor elején is. Óriási adok-kapok meccset vívott egymással a két öklöző, és az összecsapás vége sem szűkölködött fordulatban, és izgalomban. A mérkőzés folyamán mindvégig egymásnak feszülve offenzíven állt egymással szemben a két harcos. A védekezésre nem is fordítottak különösebb hangsúlyt, csak támadtak és támadtak. A 10. menetben Castillo padlóra küldte amerikai ellenfelét, aki felállt a leütésből, de ismét padlóra került. Ekkor kivette a foggumiját „Chico”, hogy egy kis időt nyerjen. Sikerült neki valamennyire regenerálódni, nekirontott Castillo-nak, aki egy ütés után a kötelekhez hátrált, majd Corrales ütészápora nyomán teljesen védekezésképtelenné vált, ekkor állították le a meccset, és hirdették ki Diego Corrales kiütéses győzelmét. Aki látta ezt az összecsapást tudja, micsoda szívvel rendelkezik Corrales, és ezt a drámai befejezést nagyon sokáig nem lehet felülmúlni.
2006-05-05 Pyngy
