×

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.

profiboksz.hu

A 2005-ös év legnagyobb meglepetései

0000-00-00 00:00:00 /

A bokszban nincs olyan mérkőzés, melynek biztos a végkimenetele. Egy ütés, egy kihagyás, egy jó megmozdulás megváltoztathatja vagy befolyásolhatja a mérkőzés végkimenetelét. A 2005-ös év a korábbiakhoz hasonlóan bővelkedett meglepetésekben. Legyőzhetetlennek hitt sztárok buktak el, hosszú évek óta regnáló világbajnokok voltak kénytelenek megválni címüktől és ifjú tehetségek sora nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Lássuk melyek voltak 2005 legnagyobb bokszmeglepetései.

 

 

5. Mike Tyson vs Kevin McBride

Bár Mike Tyson hoszsú évek óta csak árnyéke régi önmagának a rajongók szemében mindig is ő lesz a nagy nehézsúlyú megváltó, aki félelmetes ütőereje miatt bárkit képes legyőzni. Utolsó meccsén Mike sima vereséget szenvedett Danny Williams ellen, de a meccs közben összeszedett lábsérülés miatt még sikerült annyira kimagyarázni a helyzetet, hogy a nézők kíváncsiak legyenek egy újabb visszatérésre, ezúttal az ír óriás Kevin McBride ellen. Az amerikai szurkolók előtt teljesen ismeretlen McBride azonban nyerni érkezett a mérkőzésre és hatalmas meglepetést okozva simán túllépet a megfáradt öregember benyomását keltő Tysonon. Mike kondija már az első menet után cserbenhagyta az egykori világklasszist, aki így egy újabb megalázó vereséggel csúfította el sikerekben gazdag pályafutását.  

 

4. Vivian Harris vs Carlos Maussa

Vivian Harris hangzatos nyilatkozataival hosszú ideje a kisváltósúly egyik legismertebb bokszolójának számított. A WBA világbajnoki címével rendelkező guyanai évek óta könyörgött a kategória legjobbjainak egy szupermeccsért, de az igazi sztárok valamiért elkerülték őt. A jó ütőerejű Harris végül a nyáron megkapta a nagy lehetőséget, amikor is a Mayweather vs Gatti gálán húzhatott kesztyűt abban a reményben, hogy sikere esetén az év vége fele címegyesítő meccset vívhasson a fent említett csúcsderbi győztesével. A kockázatot kerülendő a promoterek egy ismeretlent, Carlos Maussát választották a világbajnok kihívójának. A kolumbiai bunyós azonban csúnyán keresztülhúzta Harris számításait és kegyetlenül kiütötte a pökhendi, teljesen formán kívül lévő világbajnokot. A meccs képe alapján érthetetlen, hogy Harrist miért tartotta sok szakíró a kisváltósúly egyik titkos ászának, aki bárkit bármikor képes lehet legyőzni.

 

3. Bernard Hopkins vs Jermain Taylor I.

Az egyetlen ok, amiért ez a meccs a harmadik helyet kapta az az, hogy Bernard Hopkins azt megelőzően már egy évtizede veretlen volt. Sok szakíró szerint súlycsoportoktól függetlenül is a világ legjobb bokszolója volt, aki történelmet írt 21 középsúlyú címvédésével. Mialatt mindenki egyetértett abban, hogy Jermain Taylor jelenti a középsúly jövőjét, csak a kisebbség gondolta úgy, hogy képes lesz legyőzni a legendás bajnokot. A fizikálisan erősebb Taylornak a középsúly elmúlt évtizedének legdominánsabb alakjával kellett megküzdenie. Egy bajnokkal, aki történelmet írt azzal, hogy egy időben volt a négy nagy szervezet világbajnoka. A kétes kimenetelű mérkőzésen Taylor a korai menetekben rá tudta az akaratát erőltetni Hopkinsra és ezzel olyat tett, amelyre az elmúlt évek során senki sem volt képes. Bár Hopkins az utolsó menetekben egyre inkább feljött, a csatát szoros, megosztott pontozással Taylor nyerte. A mérkőzés hatalmas meglepetést okozott. Taylor bátorsága győzelmet eredményezett egy élő legenda felett, akinek jó esélye volt rá, hogy a legjobbként vonulhasson vissza.  

 

2. Kosztya Tszyu vs Ricky Hatton

Ezen a kisváltósúlyú mérkőzésen az igazi favoritnak Kosztya Tszyu számított. Hopkinshoz hasonlóan Tszyu is magabiztosan uralta a boksz talán legkeményebb súlycsoportját éveken át. A ringben mutatott intelligenciája és félelmetes ütőereje komoly előnyt jelentett Tszyu számára a fiatal Ricky Hatton ellen. Csakúgy, mint a Hopkins vs Taylor meccs, ez az összecsapás is egy feljövő sztár és egy évek óta megbecsült bajnok csatája volt. Kétséges volt, hogy Hatton, - akit nagyon sokat kritizáltak amiatt, hogy nem bokszolt Anglián kívül – fel tudja-e venni a kesztyűt egy olyan komoly ellenfél ellen, mint Kosztya Tszyu. Végül, ami az igazi meglepetést okozta az az volt, hogy Hatton nem csak megverte a korábbi bajnokot, hanem teljes mértékben uralni tudta a mérkőzést is. Az első szupermeccsén Hatton olyat tett, amit senki más nem tudott Tszyu ellen megvalósítani és ez mindenképpen elismerésre méltó. Minden olyan esetben, amikor egy feltörekvő fiatal legyőz egy nagy bajnokot a bokszvilág felkapja a fejét. Ezen a mérkőzésen pontosan ez történt.

 

1. Erik Morales vs Zahir Raheem

Amíg a fent említett két mérkőzés esetében felmerülhetnek kérdések, hogy valóban nagy meglepetést okoztak-e a fiatal sztárok, addig a Morales vs Raheem meccs egyértelműen az év legnagyobb szenzációjának számított. Erre a meccsre Zahir Raheemot azért választották, hogy egy könnyű felvezetés legyen Morales számára az év végére tervezett Manny Pacquiao ellen szupermeccs előtt. Raheemnak esélye nem volt a győzelemre és senki nem gondolta, hogy igazi veszélyt jelenthet a legendás Morales számára. Sokan nincsenek oda a könnyű felhozó meccsekért, amelyet azért hoznak létre, hogy megvédjék a bunyóst az igazán nagy csaták előtt. A legtöbben az olyan meccseket szeretik nézni, amelyeknek a végkimenete kétesélyes. Itt azonban az áldozati bárány tigrissé változott. Raheem élete legjobb meccsét csinálta és teljesen kibokszolta Moralest. Nagyszerű technikai képzettségével elérte, hogy minden idők egyik legnagyobb mexikói bunyósa összezavarodjon és tehetetlen legyen az egész mérkőzés alatt. Morales képtelen volt annyira kemény lenni, amit eddig mindig megszokhattunk tőle. Raheem tehát legyőzte Moralest és majdnem lehetetlenné tette a Morales vs Pacquiao II. mérkőzést. Tekintettel arra, hogy Raheem milyen stílusosan verte meg Moralest, ez a mérkőzés mindenképpen megérdemli, hogy úgy vonuljon be a történelembe, mint 2005 legvaskosabb meglepetése.   

 

Korábban írtuk:

2005 legjobb bunyósai 

 


2005. 12. 30.   Hollywood


Oszd meg, tedd a kedvencek közé!

Hozzászólok:

login: jelszó: » regisztráció

Az év legjobb bunyósa súlycsoporttól függetlenül egyértelműen Floyd Mayweather. Méltó utódja Royjones-nak. Egy meccsén úgy tudja bemutatni a box minden szépségét, hogy közben eredményes is és szerintem ez nagyon fontos. Egy Hopkins meccs például meg sem közelít egy Mayweather meccset, pedig őt is szerettem. Ja... és a Hopkins vs. Taylor meccsről annyit, hogy az első meccset ugyan nem látam, de a 2-at egyértelműen Taylor nyerte. Higgyétek el senki nem szurkolt jobban Hopkins-nak nálam, de ez az igazság. A "nagyon meg kell verni a bajnokot" dumában pedig van valami. Lásd Erdei legutóbbi pár meccsét, vagy a rafinált Darius-féle taktiká, őt Richard Hall 2-szer verte el úgy, hogy mind2szer A Tidris került ki győztesen...

» RoyJonesMayweather    válasz erre
    2006-01-08 14:43:12

Holly!
Nem írtál a cikkben a Klicsko - Peter meccsről,pedig az is nagy meglepetés volt...mármint,hogy végigment egyáltalán,nem is akárhogy!!!!!!!
Bár nem a végeredmény volt kérdéses leginkább,hanem a hogyanja.

    2006-01-06 16:37:26

Igazad van Kozi bár annak örülök hogy szerinted is Hopkins nyert.Rubio dehogynem!

» kovban    válasz erre
    2006-01-06 09:27:00

rubio! de akkor is Hopkins nyert! :D :D :D

» Justin    válasz erre
    2006-01-05 22:06:47

kozi, kovban! Ne szórakozzatok velem. Nem azért írtam az első hozzászólásomat, hogy kihozzátok Hopkinst megint győztesnek! ; ) Erre mondja a nagy reformkori költő: "nanehogymáá" : D

» rubio    válasz erre
    2006-01-05 15:57:06

Ezt most nem értem miért irod. Szerintem is Hopkins nyert, én csak arra reagáltam, hogy ez a tipusu iratlan szabány úgy gondolom nem létezik. A találati arány,meg (föleg ilyen szoros meccsnél) pont nem biztos, hogy jol mutatja ki volt a jobb, mert mi van ha valaki 3 menetben ellövi a találatai 90%-át, majd 9 menetet szorosan, de biztosan elbukik?

    2006-01-05 15:22:36

Akkor csak a találati arány az első meccsről Hopkins 96, Taylor 86.....

» kovban    válasz erre
    2006-01-05 15:18:35

Akkor csak a találati arány az első meccsről Hopkins 96, Taylor 86.....

» kovban    válasz erre
    2006-01-05 15:17:03

Ilyen szabály még iratlanul sincs, ezt a hazai média találta ki (életemben nem olvastam még sehol olyat magyar lapokon kivül, hogy világbajnokot nagyon meg kell verni). Nem kell nagyon. Elég csak egy ponttal is. Ez a "nagyon meg kell verni a bajnokot" valószínüleg abból alakult ki, hogy tényleg meg kell verni, mert ha döntetlen akkor az még mindig a bajnoknak jó.

    2006-01-05 13:59:07

A Hopkins- Taylor meccs győztese- 12 menet esetén- csak Taylor lehetett, mivel Taylor a jövő nem kaphat ki olyan bokszolótól aki visszavonulás előtt áll, még akkor sem ha az Hopkins, mert veretlenként sokkal nagyobb az értéke, Hopkins pedig üzletileg már nem akkora érték.Én nem adtam volna oda Taylornak a meccset mivel a világbajnokot pontozással csak akkor lehet megverni ha látványos különbséget produkál a kihívó a maga javára.Bár ez egy íratlan szabály.

» kovban    válasz erre
    2006-01-05 13:35:41

Azt azért én sem mondtam, hogy nem volt csalás... : ))
Én csak azt mondom, hogy aki "pihenésképpen" Sturmmal akar bokszolni a középsúlyban, azért az nem semmi - jár neki a tisztelet... ; )

» rubio    válasz erre
    2006-01-05 13:27:43

rubio: szerintem a bekezdésben nincs olyan írva, hogy nem volt csalás :D
De én is top5-be teszem, mert Hopkinssal szoros meccset csinálni is nagy bravúr. És az első 4-5 menetben tényleg nagyon jól kontrollálta az öreget, megérdemli a harmadik helyet.
Egy Brewster - Golotát betettem volna esetleg, már a gyors kimenetele miatt is, de ez lehet csak nehézsúly-ártalmamnak tudható be.

» Romsy    válasz erre
    2006-01-05 12:14:30

Ez egy príma kis összeállítás. Gratula érte! Főleg a Hopkins-Taylor tetszett. Ahhoz képest, hogy a legtöbb fórumozó (szerkesztőket is beleértve) bődületes csalásról beszéltek a meccs kapcsán, itt most úgy tűnik változik a retorika ; )"...Taylor jelenti a középsúly jövőjét...", aztán: rá tudta erőltetni az akaratát Hopkinsra a meccs első felében, amire az utóbbi években senki nem volt képes; Taylor fizikálisan erősebb; Taylor bátorsága győzelmet eredményezett. Ez az értékelés szerintem nagyon korrekt! Taylor nem alázta le a világ egyik legjobb - szinte üthetetlen - bokszolóját, de szoros megosztott pontozással, a fent leírtaknak is köszönhetően, nyert!

» rubio    válasz erre
    2006-01-05 10:29:24
Ugrás az oldal tetejére