A bokszvilágnak kevés olyan alakja van, aki mind a négy nagy szervezet világbajnoki címét meg tudta nyerni profi pályafutása alatt. Az egyikük a korábbi kisváltósúlyú és a jelenlegi vitathatatlan váltósúlyú világbajnok Zab Judah. A rendkívül látványos stílusú brooklyni bunyós a bokszvilág egyik legnagyobb szájú alakja, aki zseniális képeségekkel van megáldva. Zab Judah legközelebb január 7-én bokszol majd kötelező kihívója Carlos Baldomir ellen, majd pedig áprilisban újra ringbe lép az év legjobban várt mérkőzésén Floyd Mayweather ellen. Az Eastsideboxing írása alapján Bosco cikkéből teljes képet kapunk a kiváló bunyós karrierjéről.
A kezdetek
Habár Zab Judah egyike a valaha élt leggyorsabb kezű bokszolóknak, ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi vitathatatlan váltósúlyú világbajnok korábban ne járta volna meg a poklot poklát. Judah 6 éves kora óta bokszol és nem is foglalkozott mással soha. Zab egy fantasztikus, 110-5-ös amatőr rekordot tudhat maga mögött. Kétszer nyerte meg az amerikai nemzeti bajnokságot, háromszor a New York-i Golden Gloves (aranykesztyűk) Bajnokságot és 1996-ban elhódította a PAL Nationals banoki címét is. Ugyanakkor hatalmas meglepetésre nem sikerült kiharcolnia a ’96-os olimpiai részvétel jogát. Miután az olimpiai kvalifikációs mérkőzések során legyőzte Hector Camacho Jr.-t és Ishe Smith-t, kikapott attól a David Diaz-tól, akit legyőzött a PAL Nationals során. “Nagyon nehéz volt megemésztenem, hogy nem sikerült bekerülnöm az amerikai olimpiai csapatba, mivel mindig arról álmodtam, hogy egyszer megnyerem az olimpiát.” – mondta Judah. “De nem sikerült. És akkor úgy döntöttem, inkább a profi karrieremre koncentrálok és ott szerzek világbajnoki címet.”
Zab a hatszoros kick-box világbajnok Yoel Judah fiaként egy sokgyermekes családban nőtt fel, s a testvérek közül öt fiú is a bokszra adta a fejét. Édesapja egyben az edzője is. Amikor pedig azt kérdezzük Zab-től, ki a legjobb harcos a családban, nem habozik a válasszal: “Édesapám a legjobb a családban, kétség nem férhet hozzá.” Majd így folytatja: “Brooklyn-ban nőttünk fel, ahol kemény időket éltem meg és rengeteg olyan tapasztalatot szereztem, ami azzá tett, aki ma vagyok. Az motivált hogy részese lehettem ennek az egésznek, hogy olyan srácok vettek körül mint pl. Pernell Whitaker. A bunyó egyszerűen a véremben volt. Gyerekkoromban állandóan verekedtem, mindenki egy félkegyelműnek tartott. De az apámra mindig is bálványként tekintettem. Felnevelt 7 fiút és 2 lányt, ami azért nem semmi. És egyikünk sem drogozott, mindannyian becsületesen éltünk. A karrierje mellett ránk is szakított időt. Emlékszem, lejártam az edzőterembe és néztem apám edzéseit. Arra gondoltam, hogy egy nap majd én is olyan jó leszek mint ő. Annak idején sorra ütötte ki ellenfeleit, még ma is szívesen megnézem a meccseiről készült felvételeket. Az az ember egyszerűen félelmetes.” A nyilvánvaló hasonlóságok ellenére nem mindenki gondolta úgy a Judah családban hogy az ifjú Zab-nek is apja illetve testvérei nyomdokaiba kellene lépnie. “Édeanyám eleinte teljes mértékben ellenezte a dolgot.” mesélte Judah. “De később, miután látta pár mérkőzésemet, ő is csak tovább növelte önbizalmamat. Azt mondta, ‘hú a mindenit, ügyes ez a fiú!”
A profi karrier első lépései
Judah 1996. szeptember 20-n, 18 évesen állt profinak, amikor is első mérkőzésén egy második menetes TKO-val verte Michael Johnson-t. Következő 5 mérkőzése szintén gyorsan ért véget, hármat már a nyitó menetben befejezett. Miután sima pontozással verte George Crain-t és Omar Vasquez-t 1997 májusában és júniusában, Judah három első menetes kiütéssel zárta az évet Cesar Castro (aug. 24.), James Salava (okt. 3.) és Ricardo Vasquez (nov. 7) ellenében. Zab azzal kezdte az 1998-as évet, hogy már az első menetben laposra verte Steve Valdez-t január 17-én. Valdez, akit korábban senki nem ütött ki - és előző 8 mérkőzéséből hetet megnyert -, 4 alkalommal padlózott. Judah a gongszótól kezdve folyamatosan nyomás alatt tartotta és káprázatos kombinációkkal szétbombázta ellenfelét. Következő, március 10-i, Pikesville-ben (Maryland) vívott mérkőzésén Judah és ellenfele, Esteban Flores véletlenül összefejeltek a második menetben, mély sebet okozva Flores szeme fölött. A seb továbbnyílott a harmadik menetben és a mérkőzést le kellett állítani, mivel Flores a sérülés miatt nem tudta folytatni a küzdelmet. A Maryland-i szabályok értelmében véletlen fejelés esetén a sértetlen bokszolót nem lehet győztesnek nyilvánítani. Mivel Flores a pontozólapokon hátrányban volt a mérkőzés leállításakor, a meccsen technikai döntetlent hirdettek. Aztán egy 1998-as Washington-i tárgyalást követően a Maryland-i Bizottság ‘no contest”-re változtatta meg a Judah-Flores mérkőzés végeredményét, Ken Chevalier vezetőbíró hibája miatt. A Maryland-i szabályok ugyanis kimondják, hogy sérülés esetén a bírónak azonnal tájékoztatnia kell mindkét sarkot arról, hogy mi okozta a sérülést. Chevalier ez esetben nem informálta Judah sarkát arról, hogy a sérülést egy vétlen összefejelés okozta.
1998 április 14-n egész pályafutása egyik legnagyszerűbb teljesítményét nyújtva Judah szinte megsemmisítette a Dominikai Köztársaság kétszeres nemzeti bajnokát, Angel Beltre-t. Judah bénító testütésekkel operált a gongszótól kezdve, majd a második menetben egy hatalmas ütészáport osztott ki ellenfelének, ami a mérkőzés leállítását eredményezte. Ezzel a győzelmével Judah lehetőséget kapott Micky Ward ellen a megüresedett USBA kisváltósúlyú bajnoki övének megszerzésére 1998 június 7-én.Ez volt Judah első állomása egy magasabb szint felé vezető úton és sikerrel vette az akadályt. Ward, a szívós veterán harcos hamar felismerte, hogy nem versenyezhet a fiatal oroszlánnal. Judah romboló kombinációkat ütött testre, amiket fejre mért balok követtek. Mivel képtelen volt kezelni Judah káprázatos támadásait, Ward megpróbált visszaütni. Kétségbeesett balhorgai azonban célt tévesztettek, rendre csak a levegőt csapkodták. Végül, egy fantasztikus 12 menetes bokszelőadás után a Brooklyn-i szenzáció lett az USBA újdonsült kisváltósúlyú bajnoka. “A Ward elleni volt az addigi legkeményebb összecsapásom.“ – emlékezett vissza Judah. “Az első néhány menetben nyugtalan voltam, de rájöttem hogy higgadtnak kell maradnom és a saját bokszomat kell csinálnom. Miután megnyugodtam, már minden rendben volt. Régen megtanultam már, hogy az ember nem üthet ki mindig mindenkit. A kiütésnek magától kell jönnie.”
Következő kiruccanásán, 1998. július 12-n a második menetben TKO-val verte Otilio Villareal-t, majd még az év októberében a 11. menetben megállította Darryl Tyson-t és ezzel megvédte USBA bajnoki címét. Ez utóbbin Judah a mérkőzés leállításáig háromszor küldte padlóra ellenfelét.
1999 január 16-án Las Vegas-ban Judah a 4. menetben kiütötte Wilfredo Negron-t és ezzel megszerezte az IBF kisváltósúlyú interim (azaz ideiglenes) világbajnoki címét. Judah egy erőteljes, vad kezdés után visszavett ugyan egy kicsit, de így is minden menetet megnyert, majd a negyedik menetben háromszor ütötte le Negron-t (mindháromszor jobb kézzel), mielőtt a bíró beszüntette volna a küzdelmet. 1999 április 16-án, majd július 9-én Judah tiszteletet parancsoló első menetes kiütéssel abszolválta két soron következő összecsapását, Juan Torres és David Sample ellenében. Sample négy alkalommal került padlóra, ebből háromszor Judah bal keze okozta a vesztét.
Zab Judah a kisváltósúlyú világbajnok
Zab 2000. február 12-n a dél-afrikai Jan Bergman ellen vívta élete első világajnoki címmérkőzését az IBF megüresedett kisváltósúlyú övéért. Judah óriási ütésekkel kezdett és rögtön az első menteben két alkalommal le is ütötte Bergman-t. Az első leütésnél Judah jobb kézzel megfogta Bergman-t, majd ezt követte egy balos, aminek eredményeként Bergman a padlón találta magát. A második leütés egy villámgyors balos volt, ami Bergman-t a sarokba küldte. A második menetben Judah figyelmetlenné vált, amit Bergman ügyesen kihasznált és le is ütötte őt egy villámgyors balfelütéssel. Judah a negyedik menetben rákapcsolt, egy ütészáporral lefiniselte Bergman-t, aki a leütés után már nem tudta folytatni a küzdelmet.
“Bergman elkapott egyszer ballal de én csak nevettem rajta.” mesélte Judah, aki gyorsan felállt a leütésből és hamar visszaszerezte az összecsapás irányítását. Aztán a negyedikben Judah ellőte azt a sorozatát amivel újra padlóra küldte Bergman-t és ami oda vezetett, hogy Steve Smoger vezetőbíró nyolcig számolt majd leállította az összecsapást. Judah első alkalommal 12 menetben egyhangú pontozással védte meg címét Junior Witter ellen 2000. június 24-én Glasgow-ban. Judah 118-110, 118-111 és 116-112 arányú pontozással győzte le visszafogottan bokszoló kihívóját. “Szerintem Zab minden jól csinált.” értékelte a mérkőzést Zab édesapja és egyben edzője, Yoel Judah. “Nem igazán tudsz mit kezdeni egy ilyen kellemetlen stílusú bunyóssal, mint Witter. A srác végigmenekülte a 12 menetet és egy pillanatra sem állt le verekedni. Azt tettük, amit tennünk kellett.”
2000. augusztus 5-i, Mohegan-i mérkőzésükön Terron Millet az elején alaposan ráijesztett Judah-ra: egy megsemmisítő balhoroggal úgy állcsúcson vágta, hogy Zab rögtön a padlón találta magát. Megismételve azonban Bergman elleni teljesítményét, Judah olyannyira összeszedte magát, hogy a mérkőzés során háromszor is leütötte Millet-et, egyszer a második, majd kétszer a negyedik felvonásban. Millett az utolsó felütésből felállt ugyan, de igencsak rozoga lábakon állt, így a mérkőzésvezető 13 másodperccel a menet vége előtt leállította az összecsapást.
2000. október 20-n, harmadik címvédése során Judah szinte meg sem izzadva egy darabig eljátszadozott Hector Quiroz-zal, majd a 8. menetben befejezte a mérkőzést. Zab valósággal porrá zúzta Quiroz-t, mire a bíró elfogadva a ringorvos tanácsát beszüntette az egyoldalú küzdelmet a 8. menet 2. percének vége előtt. Következő fellépésén Judah azzal nyitotta meg új évi hadjáratát, hogy 2001. január 13-án a 10. menet közepén kiütötte a korábbi NABF címvédő Reggie “Showtime” Green-t. Az összecsapást végig ő irányította és mindhárom pontozólapon vezetett, bár a mérkőzés középső meneteiben kissé indiszponáltnak tűnt. Aztán az IBF címvédő hirtelen magasabb fokozatra kapcsolt és ismét megállíthatatlanná vált: egy kemény balossal előbb állon vágta Green-t, majd rárontott még egyszer ballal, aminek következtében Green padlóra került. Felkelt ugyan, de eléggé rogyadozó lábakon állt és a tekintete is homályos volt, de a bíró ezúttal még tovább engedte az összecsapást. Ekkor Judah jobbhoroggal ismét állon vágta Green-t, ami egy újabb leütést eredményezett. Ekkor a bíró már számolás nélkül beszüntette a mérkőzést. “Türelmesnek kell maradnom, nem engedhetem meg, hogy úrrá legyen rajtam a vadság, nem engedhetem meg, hogy leüssenek vagy kiüssenek.” - mondta Judah. “Csak lazítottam egy kicsit, megvártam míg eljön az én időm és akkor tettem, amit tennem kellett. Jól éreztem magam, a legjobbamat nyújtottam.” Öt hónappal később, 2001. június 23-n megvívott összecsapásán Judah ötödik alkalommal is sikeresen megvédte világbajnoki címét, miután a harmadik menetben kiütötte Allan Vester-t. Minden helyzetből tüzelve, a bajnok a második menetben kétszer is padlóra küldte az addig veretlen, magasan rangsorolt kihívót, majd egy jobbhorogal végérvényesen le- illetve kiütötte ellenfelét 2 másodperccel a harmadik menet vége előtt. “Amikor érzem, hogy megfogtam az ellenfelem, mindig azon vagyok, hogy be is fejezzem a mérkőzést.” nyilatkozta Judah. “Vester megúszta a második menetet, de a harmadkban sikerült elkapnom. Senki nincs ebben a (140 fontos) súlycsoportban, aki kiállna ellenem. Tudom, hogy amikor a legjobb formában vagyok, senki sem tud megverni, beleértve Tszyu-t és Shane Mosley-t is. Világbajnok maradok egészen addig, ameddig a profiboksz folytatása mellett döntök.”
Az első vereség
2001. november 3-n Las Vegas-ban végre valahára létrejött a már régóta várt összecsapás a gyors kezű, veretlen fenomén Zab Judah és a WBC és WBA uralkodó bajnoka, az orosz-ausztrál Kostya Tszyu között. Judah olyannyira közismert volt abban az időben, hogy a fogadóirodák őt tartották az esélyesebbnek, nem is kicsivel, volt ahol 2-1-es odds-al lehetett rá fogadni. Judah fantasztikus gyorsaságát kihasználva egyértelműen megnyerte az első menetet, két kombinációval meg is csípte Tszyut. Az első a menet közepén kapta el – és úgy tűnt, meg is fogta – Tszyut, míg a második 40 másodperccel a menet vége előtt csattant Kostya fején. A második felvonást Tszyu irányította, habár támadások csak elvétve akadtak a menet nagy részében. Már csak 10 másodperc volt hátra, amikor Tszyu egyik jobbegyenese elérte Judah-t. Judah-t láthatóan nem fogta meg ez az ütés és a kötelek felé mozgott el, amikor is mindössze 1 másodperccel a gongszó előtt Tszyu kilőtt egy elemi erejű ütést, ami pont Zab állán landolt. Az ütéstől Judah padlóra került, de gyorsan fel is pattant. A tekintete azonban zavaros volt, az egyensúlya pedig bizonytalan. Keresztül-kasul botladozott a ringben Tszyu sarka felé, próbálván visszaszerezni egyensúlyát, de újból elesett, arccal a földre. Jay Nady vezetőbíró a mérkőzés beszüntetése mellett döntött, miközben Judah azt bizonygatta, hogy tovább kellett volna őt engedni bokszolni, indokként részben a mérkőzés jelentőségét hangoztatva. "Világbajnoki címmérkőzést vívtam és igen, elkaptak egy jó ütéssel,” mondta Judah. “Padlóra kerültem, de tutira fel is álltam. Egyszerűen úgy érzem, meg sem kaptam az esélyt a számolásra. Nady egyszerűen csak leállította az összecsapást. Most akkor mi van, padlóra kerülsz és ennyi? Korai volt az a leállítás. Láthattad, hogy kész voltam folytatni. De ő odasétált hozzám és azt mondta, ‘ Vége van.’ Ezt nem teheted meg. Láttam már bokszolókat a padlón fetrengeni. De ő meg sem adta nekem az esélyt a folytatásra. Amilyen nagy összecsapásról volt itt szó, nem lett volna szabad így leállítani.” Nady azt állítja, azóta sem gondolta meg magát és azért állította le a mérkőzést, mert aggódott, hogy Judah esetlegesen súlyos KO vereséget szenved, ha továbbengedi a küzdelmet. "Azt hiszem mindenki tudja, egyáltalán nem örültem annak, ahogy az összecsapás véget ért,” emlékezett vissza Judah. “Világbajnoki címmérkőzést vívtam, beszedtem egy nagy ütést, de meg sem kaptam az esélyt a számolásra, és ez nem volt helyes. A bíró simán leállította, pedig óriási összecsapásról volt szó.” Idővel aztán Zab elfogadta, hogy kikapott Tszyu-tól és újra a bokszra koncentrált.
“Sokáig nagyon mérges és elkeseredett voltam. De most már túltettem magam a mérkőzésen, és az energiámat a címem visszaszerzésére fordítom. Máskor is tértem már vissza, most is visszafogok. Szeretnék egy visszavágót Tszyu-val.’’
Újrakezdés
A Tszyu-tól elszenvedett vereséget követő legelső mérkőzésén Judah egy 10 menetes pontozásos győzelmet aratott Omar Weis fölött, 2002 július 13-n. Judah gátat szabott Weis határozott, a győzelem irányában tett törekvéseinek és 97-92, 97-93 valamint 96-93 arányban felülkerekedett riválisán. A mérkőzés egyetlen leütése Zab balkezéhez fűződik: a második menetben egy állra mért balhoroggal padlóra küldte Weis-t. Nem tartott túl sokáig, hogy Judah újfent bebizonyítsa, továbbra is komolyan kell vele számolni kisváltósúlyban. 2003. július 12-án Las Vegas-ban megszerezte a WBO világbajnoki övét, miután 12 menetben megosztott pontozással legyőzte a bajnok DeMarcus “Chop Chop” Corley-t. Abban az évben az volt Judah első összecsapása, és mindössze a második a Tszyu-tól elszenvedett veresége óta. “Úgy éreztem egy kicsit berozsdásodtam az egy év kihagyás miatt, de ettől függetlenül szerintem nagyszerű mérkőzést vívtam.” mondta Judah, aki a győzelem felé vezető úton a harmadik menet végén padlóra is küldte Corley-t. (A végeredmény: 115-112, 115-112 and 112-115). Judah, aki időközben nyílt hadjáratot indított egy Tszyu elleni visszavágó kiharcolásáért, a leütést követően eltörte a bal kezét. “Chop Chop remek formában bokszolt, de nagyszerűen érzem magam, mivel 1 év kihagyás után tértem vissza és törött kézzel is legyőztem a srácot” - nyilatkozta Judah. “A mérkőzés hátralévő részében csak a jab-jeimre tudtam építeni, a törött balkezem miatt. A ballal nem is tudtam rendes ütést bevinni, csak éppenhogy megérinteni tudtam vele. Normális esetben sokkal több erőt vittem volna az ütéseimbe.” Judah, mindvégig gúnyolta Corley-t, jab-ekkel és elmozgásokkal irányította az összecsapás nagy részét és rendre kitért Corley legjobb ütései elől. “Corley az egész mérkőzés folyamán megőrizte higgadtságát, így csak éltem a lehetőséggel és hárítottam az ütéseit,” magyarázta Judah. “Minden ütését tisztán láttam.” A Corley fölött aratott győzelem valamelyest segített feledtetni a Tszyu elleni fiaskót.
2003. december 13-i összecsapása előtt a következő kérdések keringtek a WBO kisváltósúlyú bajnoka körül: vajon Judah bal keze 100%-os-e? Könnyedén hozza-e a Jaime Rangel elleni ütközetet? Nyugodt és légies marad-e vagy túlságosan feszülten lép majd ringbe? Aztán a mérkőzésen még az első menet vége előtt Judah minden kétséget eloszlatott: pusztító csapást mért Rangel halántékára, amit rögtön egy jobb horog követett. Ezzel Judah drámai kiütéses győzelmet aratott mindössze 72 másodperc alatt és betartotta ígéretét, miszerint aznap minden babért ő arat le egy olyan gálán, ahol 8 bajnoki összecsapás kapott helyet. “Úgy tettem, ahogy ígértem. Amikor bal kézzel megütöttem, tudtam, hogy meg van fogva. Ki is terítettem a jobbommal.” értékelt Judah.
Zab Judah váltósúlyban
Drámai győzelmét követően Zab feljebb lépett váltósúlyba, hogy kihívhassa a vitathatatlan váltósúlyú világbajnokot, Cory Spinks-t és létrejöjjön egy mindkettőjük számára fontos mérkőzés 2004. április 10-n Las Vegas-ban. Judah először a karrierje során feljebb lépett egy súlycsoportot, míg Spinks épp azt készült bebizonyítani, hogy a váltósúlyú világbajnoki övek egyesítésért folytatott csatában Ricardo Mayorga felett aratott győzelme nem a véletlen műve volt. A 12 menetes parázs csatában mindkét ökölvívó padlóra került. Néhány megfigyelő szerint ha a csata még egy percig tartott volna, akkor Judah kicsikarta volna a győzelmet, de ezúttal Spinks nyert. Zab elnyerte a bokszvilág tiszteletét, de elvesztette a mérkőzést.
Azonban Judah nem adta fel, ismét kész volt megújulni. 2004. május 15-n Las Vegas-ban a WBO megüresedett interkontinentális bajnoki címéért mérkőzött Rafael Pineda ellen. Zab az összecsapás során időnként fényét vesztettnek tűnt, és egyszer hirtelen a vádlijához kapott. Kiderült, hogy Judah a mérkőzés folyamán mindkét lábában kemény izomgörcsöktől szenvedett, de még így is képes volt egy szoros, megosztott pontozásos győzelmet kiharcolni. (115-112, 114-113, 112-115). Október 2-n szülővárosában New York-ban, a híres Madison Square Garden-ben Zab sikeresen megvédte WBO interkontinentális címét, miután első menetes technikai KO-val verte Wayne “Wawatae” Martell-t.
Zab Judah a vitathatalan váltósúlyú világbajnok
“Az első Spinks elleni ütközet után könyörögtem és imádkoztam egy második esélyért,” mesélte Judah. “Akkor óriási kockázatot vállaltam azzal, hogy kisváltósúlyból váltósúlyba felléptem és rögtön azzal az összecsapással kezdtem. Nem éreztem még magam igazi váltósúlyúnak azon a mérkőzésen.” Judah imája meghallgatásra talált, amikor Spinks beleegyezett a visszavágóba, amire Cory Spinks szülővárosában, St. Louis-ban került sor február 5-n. Amivel Spinks nem számolt amikor aláírta a szerződést az az, hogy hihetetlen nyomás nehezedik majd rá azáltal, hogy saját földjén kell megvédenie címét, főleg miután a St. Louis-i emberek elkapkodták mind a 22,370 kibocsátott jegyet, s ezzel példátlan helyszíni nézettségi rekordot állítottak fel.Ha azt mondom, hogy azon az estén Zab Judah ellenséges környezetben lépett ringbe, akkor enyhén fogalmaztam. Mindössze addigi tapasztalata és 27 éves korára szerzett érettsége állt mellette.
Amíg az első menetekben Spinks gyors, odaszúrok-elmozgok stílusával megpróbálta irányítani Judah-t, addig ő könyörtelenül becserkészte Cory-t és olyan harcmodorra kényszerítette, amiben Spinks nem igazán akart részt venni. A hetedik menet végén Judah a gongszó pillanatában leütötte Spinks-t, de Armando Garcia vezetőbíró lökésnek minősítette az esetet. Spinks ettől a támadástól még mindig meg volt fogva a nyolcadik menet során, de tartotta magát. A kilencedik menetben már úgy tűnt, Spinks-nek sikerült regenerálódnia, amikor Judah keresztbeverte egy elsöprő erejű ballal, amit rögtön követett egy jobbhorog, amivel le is ütötte a bajnokot. Spinks felállt a leütésből, de bizonytalan lábakon lépkedett, miközben Judah becserkészte sebesült áldozatát. Aztán egy bámulatos sportemberi cselekedet megvilágította, milyen óriási tiszteletet érez a két bokszoló egymás iránt. Judah az ütlegelést megelégelve leengedte a kezeit és kérte Garcia-t, hogy állítsa le az összecsapást, ne hagyja hogy barátja komolyabb sérülést szenvedjen. Judah a mérkőzés után ezt nyilatkozta: “Emlékszem, amikor megütöttem és láttam, hogy a szemei zavarosak. Tovább mozgott, aztán leütöttem és a bíróra néztem, hogy segítsen. Spinks-nek felesége és családja van.” Garcia végül 11 másodperccel a kilencedik menet vége előtt leállította a mérkőzést.
“Éhség és eltökéltség, ez jelentette a különbséget ezen a mérkőzésen.” mondta Judah. “Cory pontosan azt tette, amire számítottam.” Amikor arról kérdezem, Spinks hol követte el a legnagyobb hibát, Judah azt feleli: “Amikor alírta a szerződést a visszavágóra.”
Utolsó fellépésén, május 14-n Las Vegas-ban Judah az IBF 1. helyen rangsorolt bokszolójával, a kötelező kihívó Cosme Rivera-val találkozott. Judah megasabb fokozatú sebessége és ereje már a kezdő gongszótól kezdve nyilvánvaló volt, hiszen egy balegyenessel már az első menetben leütötte a kihívót. Nem sokkal később egy jobbhorog ismét padlóra küldte Rivera-t, majd a harmadik menetben szintén egy jobbhorog újabb leütést eredményezett, mire Joe Cortez mérkőzésvezető leintette az összecsapást és kihirdette Judah TKO győzelmét.
Egy gyors kép Zab Judahról
Háromszoros világbajnok, a jelenlegi vitathatatlan váltósúlyú világbajnok
1977. október 27-n született Brooklyn-ban (New York).
Magasság: 5 láb, 7 hüvelyk (~170 cm), Súly: 147 font (~67 kg)
Mérleg: 34-2-1 NC (25 KOs)
ERÕSSÉGEI: Boksztudás…. Sebesség…. Fantasztikus reflexek…. Villámgyors kombinációk…. Ütőerő (mindkét kézben)…. Magabiztosság…. Remek kondíció…. Állóképesség…. A közönséget megnyerő stílus.
2005. 12. 28. Bosco
