Darius „Tiger” Michalczewski portré

Született : 1968. május 5. Gdansk, Lengyelország 

Eredményei : 44 győzelem, 0 vereség (37 KO)

1991 : Kisnehézsúlyú Európa-bajnok
1994 : a WBO szervezet cirkálósúlyú világbajnoka
1997 : a WBA és IBF közös kisnehézsúlyú bajnoka
1994 - a WBO szervezet kisnehézsúlyú bajnoka

Utolsó mérkőzés: 2000.05.05.-én kiütéses győzelem Alejandro Lakatos ellen a WBO-cím védéseként.

Ismertebb ellenfelek :

Garciano Rocchigiani (W DQ 7 és W KO 10)
Virgil Hill (W 12)
Montell Griffin (W KO 4)

Profi debütálás : 1991.09.06. (W KO 2)

Edző : Fritz Sdunek

Manager : Klaus Peter Kohl 

            

Darius Michalczewski 12 évesen kezdett el bokszolni, és figyelemre méltó amatőr pályafutást mondhat magáénak. 150 mérkőzést vívott, amelyből 139-et megnyert, és 89 alkalommal idő előtt fejezte be a meccset. Amatőrként 1991-ben Európa-bajnoki címet szerzett, majd rögtön a profik táborába lépett. Profiként az Universum Boksz Promotion menedzselésében bokszol, és felvette a német állampolgárságot. Tulajdonképpen az Universum jórészt Darius-nak köszönheti jelenlegi pozícióját, és viszont.

Mchalczewski profi karrierjét 23 évesen kezdte kisnehézsúlyban. Első 9 mérkőzését zsinórban KO-val nyerte. A tizedik mérkőzésén megszakadt ez a sorozat, ugyanis Steve McCarthy-t diszkvalifikálták a 3. menetben: a mérkőzést TKO-val Darius nyerte. Az első ellenfél, aki végigbírta a mérkőzést a "Tigris" ellen, Mike Peak volt, aki 8 menetben szenvedett pontozásos vereséget. Darius ezzel a meccsel igen aktív 2 évet tudhatott maga mögött : 16 hónnap alatt 13 alkalommal lépett ringbe!

Első világbajnoki címmérkőzését Leeonzer Barber ellen vívta, a WBO kisnehézsúlyú címéért. Barber ugyan végigbírta mind a 12 menetet, de Darius győzelmét nem lehetett elvitatni. A kisnehézsúlyú cím megszerzése után Michalczewski tett egy kirándulást cirkálósúlyban, ahol a 10. menetben kiütötte Nestor Giovanninit, és ezzel megszerezte a WBO cirkálósúlyú bajnoki címét. Ezt a címet nem védte meg, hanem visszatért kisnehézsúlyba, és 6 alkalommal védte meg bajnoki címét, mikor 1996 augusztusában szembekerült azzal a Graciano "Rocky" Rocchigianival, aki akkoriban a német közönség egyik kedvencének számított.

Tulajdonképpen Rocky tekinthető Darius első igazán komoly ellenfelének. Rocchigiani korábban az IBF nagyközépsúlyú bajnoka volt, és 36 győzelem mellett mindössze 3 vereséget jegyzett: a zseniális Chris Eubank és a németek ünnepelt sztárja, Henry Maske, pontozással győzték le Rocky-t, utóbbi ellenfél két alkalommal. A mérkőzés előtt kérdéses volt, hogy Darius képes lesz-e sikerre vinni rakkolós stílusát a rutinos német ellen. A mérkőzésen Darius rendkívül nehéz helyzetbe került. A tapasztalt Rocky ugyanis szoros kettős fedezékkel és precíz kontrákkal zavarba hozta az agresszívan támadó Darius-t, aki túlságosan egysíkúnak bizonyult, hogy fordítani tudjon a mérkőzés menetén. A hetedik menetben Rocky már masszív pontelőnyre tett szert, és Darius fáradni látszott. Ekkor következett be Michalczewski eddigi karrierjének legvitatottabb pillanata. Rocky ugyanis egy összekapaszkodás alkalmával rögtön az "állj" vezényszó után megütötte a már egyébként is rozoga lábakon álló Darius-t, aki ettől az ütéstől szédelegve a kötelekhez hátrált, majd -miután sikertelenül próbált a kötelekben megkapaszkodni- látványosan összerogyott. A bíró rövid hezitálás után leállította a mérkőzést, és diszkvalifikálta Rocchigianit. A csarnokban azonnal botrány tört ki, de ez semmit nem változtatott az eredményen: a meccset Darius nyerte!

Ez a mérkőzés azóta is vita tárgya. Az tény, hogy Rocchigiani minden bizonnyal megnyerte volna a meccset, sokak szerint KO-győzelemre is remek esélye volt. Az sem vitás, hogy Rocky az "állj" parancsszó után, szabálytalanul ütötte meg Darius-t. A vita tárgya az, hogy Darius tényleg olyan állapotba került-e a szabálytalan ütés után, hogy képtelen volt folytatni a meccset, vagy csak eljátszotta az eszméletvesztést, hogy megmeneküljön a vereségtől. Abban viszont szinte mindenki egyetért, hogy a meccs kimenetele nem sokat használt Darius népszerűségének Németországban.

Valószínűleg az Universum is érezte, hogy valamit tenni kell, hogy kiköszörüljék a csorbát, és újra elfogadtassák Michalczewskit a német közönséggel. Ebben a helyzetben kapóra jött, hogy '96 novemberében "minden németek kedvence", az IBF-bajnok Henry Maske pontozásos vereséget szenvedett az amerikai klasszis WBA címvédő Virgil Hill ellen, és ezzel befejezte egyébként makulátlan profi-karrierjét. A Maske után keletkezett "vákuum" lehetővé tette Darius-nak, hogy visszaszerezze kissé megcsappant népszerűségét

A Rocky elleni összecsapás után -mintegy felvezetésképpen- Darius kiütéssel megvédte WBO-címét a francia Christophe Girard ellen, akit két meccsel korábban még csak pontozással győzött le.

1997 június 13-án élete nagy lehetősége nyílt meg Michalczewski előtt. Az ellenfél nem volt más, mint a Maskét legyőző Virgil Hill! A "Tigris" ez alkalommal nem hibázott: 12 menetben pontozással verte a remek képességű, rutinos amerikait, és a meglevő WBO-cím mellé begyűjtötte a WBA- és IBF-címeket is! Ezzel a győzelemmel Darius karrierje új szakaszához érkezett. Hill elleni győzelmével nem csak 3 bajnoki cím birtokosa lett, de visszanyerte a német közönség nagy részének szimpátiáját, és egyszersmind felkeltette a bokszvilág egészének érdeklődését.

Az események kedvezően kezdtek alakulni, mivel '96 novemberében új jövevény érkezett a kisnehézsúlyba. A hihetetlen népszerűségnek örvendő, súlycsoportoktól függetlenül a legjobbnak tartott Roy Jones Jr. ugyanis ekkor győzte le sima pontozással a veterán klasszis Mike McCallum-ot, és megszerezte a WBC szervezet bajnoki övét. Minden adott volt tehát egy szupermeccshez Darius és Jones között a kisnehézsúly vitathatatlan bajnoki címéért!

Sajnos, ebben a kecsegtető helyzetben az Universum szóta is sokat vitatott döntést hozott. Ahelyett, hogy kihasználták volna a Hill legyőzésével kivívott nemzetközi figyelmet, inkább az Amerikában kevéssé favorizált WBO-címre koncentráltak, feladva ezzel a frissen megszerzett IBF- és WBA-címeket! Így alakulhatott ki az a faramuci helyzet, hogy a két nagy szervezet mérkőzés nélkül megfosztotta bajnoki címétől Darius-t! A két feladott cím viszont hamarosan új gazdára talált Reggie Johnson és Louis Del Valle személyében, majd Roy Jones-hoz vándorolt, aki szisztematikusan megverte az említett szervezetek újdonsült bajnokait.

Lehetséges, hogy a címek elvesztése "frusztrálta" Darius-t, ugyanis ezután a lengyel bunyós minden meccsét KO-val nyerte. Nicky Piper, Daren Zenner, Andrea Magi és Mark Prince mind áldozatul estek Darius félelmetes balkezének. Igazán szoros meccset legközelebb a rendkívül masszív Drake Thadzi ellen vívott Michalczewski. A korábban James Toney-t is legyőző amerikai bizony komoly gondot okozott a WBO-bajnoknak. Thadzi megpróbálta egy kis hamisítatlan hirigelésbe bevonni Darius-t, akiben partnerre is talált. A meccs folyamán voltak olyan pillanatok, amikor mindkét bunyós megrogyni látszott. A pontozóknál kis előnnyel Michalczewski vezetett, de a mérkőzés kimenetele igencsak kétesélyesnek tűnt. A 9. menet aztán meghozta a döntést, mégpedig idő előtt. A fáradó Thadzi egyenesen belegyalogolt egy elemi erejű bal-jobbegyenes kombinációba, és rogyadozó léptekkel a kötelek felé tartott, mikor a bíró közbeugrott és beszüntette a mérkőzést. Sajnos a közönség reakciójából kiderült, hogy Darius soha nem lesz olyan népszerű, mint Maske, Rocky vagy Axel Schulz. Ez volt az első kissé vitathatóan végződő meccse a Rocky-féle botrány óta, és a publikum kifütyülte a győztest. Michalczewski szeretett volna néhány szót mondani a ringszpíker mikrofonjába, de a közönség olyan fújolásba kezdett, hogy a bajnok szóhoz sem jutott. A leforrázott bunyós kis idő múlva csak annyit mondott németül, hogy "Köszönöm", majd megölelte ellenfelét, és elhagyta a ringet. Semleges nézőnek érthetetlen a közönség ilyen reakciója, ugyanis Darius mindent megtett, hogy a ringben bizonyítson. Tiszta küzdelemben, nagy erőfeszítések árán szerezte meg a győzelmet. A mérkőzés valószínűleg pár másodpercen belül véget ért volna, így a német közönség hozzáállása viszolygást kelthetett a semleges nézőben.

1999 márciusában a "Tigris" Muslim Biarslanov ellen védte meg a címét TKO-val. Augusztusban azonban igencsak pedigrés ellenfél várta a ringben: az egyetlen bunyós, akinek statisztikáján a legendás Roy Jones elleni győzelem szerepel, Montell Griffin. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Griffin ugyanolyan módon győzte le Jones-t, mint Darius Rocky-t: diszkvalifikációval. A különbség annyi, hogy a visszavágón Jones egy menet alatt valósággal kivégezte Griffint, bosszút állva a rajta esett sérelemért.

A meccs meglehetősen döcögősen indult Darius számára. Griffin ugyanis precíz kontraütésekkel gyakran keresztbeverte Michalczewskit, aki bizony már megrogyni látszott a harmadik menetben. Griffin azonban elkövetett egy hibát: alábecsülte Darius küzdeni tudását és ütésállóságát. A negyedik menetben kissé óvatlanná váló Griffin beleszaladt egy remekbe szabott balegyenes-jobbegyenes kombinációba, majd hátrálás közben beszedte ugyanezt még két alkalommal. Griffin ugyan nem padlózott, de látszott, hogy fogva van. A bíró közbeugrott, és leállította a meccset. Ez a győzelem nem sokban különbözött a Thadzi ellen kivívottól, de a közönség reakciója ez alkalommal gyökeresen más volt: óriási ovációval köszöntötték a "Tigris"-t!

Úgy tűnt, hogy Michalczewski a legjobb úton halad, hogy feledtesse a Rocky elleni fiaskót. Ahhoz, hogy igazi elégtételt vehessen, 2000. április 15-ig kellett várnia. A németek által az "Évezred mérkőzésének" titulált visszavágót Rocky és Darius között, óriási várakozás előzte meg Németországban. Már a sajtótájékoztatón is meccshangulat alakult ki, mikor Rocchigiani "ostoba lengyel"-nek nevezte Darius-t, aki megígérte vetélytársának, hogy a ringben vesz ezért elégtételt.

A mérkőzés ez alkalommal egészen más forgatókönyv szerint zajlott, mint legutóbb. Az ereje teljében levő, ekkora már beérett Darius könnyedén felülmúlta a fénykorán túllévő Rocky-t. Az egyoldalú mérkőzés a 10. menetben ért véget, mikor Rocchigiani egy testre mért jobb-balhorog kombináció után térdre esett, és képtelen volt folytatni a meccset.

Sajnos a Rocky elleni fantasztikus győzelmet követően nem túlságosan szerencsésen alakultak a lengyel-német bunyós dolgai. A sajtóban kikezdték egy meglehetősen zavaros körülmények között történt karambol miatt, majd droggal kapcsolatosan is megemlítették a nevét. Bizonyítékkal nem tudtak szolgálni a szóbeszédre, de az biztos, hogy nem tett jót Darius karrierjének az eset. Michalczewski álmainak netovábbja már régóta egy Roy Jones elleni mérkőzés. Sajnos ez az összecsapás egyre elérhetetlenebbnek tűnt, ugyanis Jones semmiképpen nem volt hajlandó Németországban bunyózni, és Darius sem mutatott hajlandóságot, hogy bemutatkozzon az amerikai közönségnek.

Michalczewski legközelebb 2000. december 16.-án lépett ringbe a meglehetősen kevéssé jegyzett Ka-dy King ellen. A várakozásokkal ellentétben King meglepően nehéz feladatnak bizonyult Darius számára. Ennek ellenére a 7. menetre Michalczewski fokozatosan felülkerekedett és technikai KO győzelmet aratott. A következő kihívó, a nemzetközi szinten lényegében ismeretlen spanyol, Alejandro Lakatos volt, aki 16 mérkőzéssel a háta mögött nem számított éppen rutinos bunyósnak. A meccs ennek ellenére megint csak nehezen alakult Darius számára, aki a meccs első felében komoly hátrányba is került, sőt, láthatóan meg is volt fogva néhány alkalommal. Nem könnyítette a "Tigris" helyzetét az sem, hogy Lakatos keményen lefejelte őt, aminek következtében majdnem véget is ért a mérkőzés. A 8. menetben a lényegesen nagyobb rutinnal rendelkező Darius megrendítette ellenfelét, a következő menetben pedig ki is ütötte Lakatost.

A Lakatos elleni mérkőzés után újra komolyan szóba került a Roy Jones elleni mérkőzés, de mint korábban, ez alkalommal sem voltak képesek megegyezni az érintettek. A Darius Michalczewski-t menedzselő Universum komoly stratégiai hibát követett el. Mikor a bokszvilág az események hatására komolyabb kíváncsisággal fordult az Európán kívül alig ismert Darius felé, a német klub vezetői visszautasították az igen jó névnek számító korábbi világbajnok, Reggie Johnson ajánlatát, majd ezt a ballépést megfejelték azzal, hogy ügyet sem vetettek a súlycsoport egyik legizgalmasabb bunyósának, Julian Letterlough-nak a kihívására. Az amerikai sajtó ezek után lényegében úgy könyvelte el Dariust, mint aki nem hajlandó komoly ellenfelekkel ringbe lépni. Nem tudni, hogy szépségtapasznak szánták-e, de az Universum ezek után ajánlatot tett a Jones által korábban tönkrevert Richard Hall számára. Az, hogy Hall mivel érdemelte ki a lehetőséget, mai napig kérdéses, ugyanis egyetlen komoly szervezet ranglistáján sem szerepel a legjobb 10 között! Hab a tortán, hogy az eredetileg szeptember 15.-re tervezett összecsapás el is marad, ugyanis Darius a felklszülés közben megsérült.

Perspektíva

Jelenleg nem sok lehetőség áll a WBO bajnok előtt. A Roy Jones elleni mérkőzés immár egészen biztosan kútba esett, ugyanis Jones a Trinidad vs Hopkins középsúlyú címegyesítő derbi győztesével fog bokszolni és vissza is tér eredeti súlycsoportjába, a nagyközépsúlyba. Darius pályafutása a vége felé jár és az Universum mai napig semmilyen jelét nem adta annak, hogy komolyabb terveik lennének a WBO cím megőrzésénél. Ez pedig nem sok jót ígér Darius számára, aki ugyan Németországban rendkívül népszerű, de ha a nem vesznek drasztikus fordulatot a dolgok, akkor úgy fog visszavonulni, hogy a szélesebb közönségek soha nem mutatkozott be igazán.

A bunyós

Michalczewski agresszív, támadó beállítottságú bunyós. Legnagyobb fegyvere az a hihetetlen erejű szurkáló balegyenes és balhorog, amellyel legtöbb győzelmét aratta. Darius nem mondható különösebben gyorsnak. Bunyója kissé egysíkú: folyamatosan mozog előre szurkáló balegyenes mögött, és ezt balhoroggal, jobbegyenessel variálva őrli fel az ellenfelet. Lábmunkája meglehetősen lassú, és a védekezés sem tartozik az erényei közé. Sikereit főleg ütőerejének és agresszív harcmodorának, valamint ütésállóságának köszönheti. Magas KO-aránya dacára Darius nem tartozik az együtéses KO-királyok klubjába. Általában felőrli ellenfeleit. Egész stílusa erre van kihegyezve: folyamatosan nyomás alatt tartani az ellenfelet, míg az meg nem törik a kemény balkezesek hatására. Ennek köszönhetően Darius igen látványos bunyós, aki eddig megoldhatatlan feladatot jelentett az ellenfelek számára.

Érdkekességek

• Darius állampolgársága német, de profi karrierje végeztével szeretne visszatérni Lengyelországba.
• Michalczewski eredeti szakmája asztalos.
• Klubtársai közül Kovács Istvánnal legjobb a viszonya, akivel "civilben" is nagyon jó barátok.
• Stílusából nehéz erre következtetni, de kedvence és példaképe Muhammad Ali.
• Michalczewski nem tartja számon barátai között a szintén lengyel Andrew Golotát. Kettejük rossz viszonya akkor kezdődött, mikor egy amatőr versenyen Golota égő cigarettával ment be Darius szobájába, majd mikor azt nem akarta eloltani, kisebb mérkőzés kerekedett kettőjük között, melynek következtében Golota másnap képtelen volt ringbe lépni sérülés miatt.

Rekord