Március 26-án, szombaton este Dortmundban a korábbi többszörös világbajnok Felix Sturm ellen lép szorítóba az IBO nagyközépsúlyú interkontinentális bajnoka, Szili István. A 39 éves kőszegi származású, de már hosszú évek óta Svájcban élő és készülő Szili mögött eredményes évek állnak: 2020. februárjában nagy visszhangot kiváltva Ausztráliában győzte le pontozással a már világbajnoki mérkőzésről álmodó helyi Jayde Mitchellt, majd 2020. év végén egy remek, látványos ütközet során Budapesten vette el – idő előtti sikerrel – a szegedi Kis Máté veretlenségét. István hosszú, 12,5 éves profi karrierje során mindössze 2 alkalommal szenvedett vereséget annak ellenére is, hogy kevés kivételtől eltekintve szinte mindig ő ment „idegenbe”, ami nagyon jól tudjuk, extra hátrányt tud jelenteni. A rendkívül szerény, barátságos, mindig mosolygós, „Herceg” becenevű harcos készséggel adott interjút lapunknak. A riportban természetesen a felkészülés, valamint a Sturm elleni összecsapás volt a fókuszban, de kitértünk a magyar és svájci ökölvívó kultúrák közötti különbségekre is.
Hogy érzed magad pár nappal az ütközet előtt, milyen a formád, hogy sikerült a felkészülésed?
Három hónapos, nagyon jó edzőtáboron vagyok túl, a hangulatom remek, a mérkőzés hete pedig már csak a ráhangolódásról szól.
Milyen a súlyod, nem okozott gondot a fogyasztás?
Szerencsére nincsen ilyen jellegű problémám. Már az első, 4 hetes felkészülési szakaszban elkezdtem figyelni a súlyomra, hogy ne kelljen egy nagyobb fogyasztást végig csinálni.
Híres vagy a remek fizikumodról, pedig nem vagy már 20 éves. Mi a titkod?
Szerencsésnek érzem magam, hogy közel 40 évesen is ilyen formában tudok lenni mind fizikailag, mind szellemileg. Sajnos ismerek olyan bunyóst a korosztályomból, aki ugyan fizikum szempontjából rendben van, szellemileg viszont már közel sem. Én mindig odafigyeltem az étkezésre, rengeteget olvastam a témában, és olvasok a mai napig is könyveket, cikkeket, és igyekszem magam minden téren karbantartani.
Megtudhatjuk, hogy edzőpartnerként kik segítették a felkészülésedet?
Igen, volt 2 brazil amatőr, ők a német bajnokságban első és második helyen szerepelnek, de nagyon sokat kesztyűztem az IBF junior világbajnok Simon Zachenhuberrel, Dennis Dautival, aki megjárta Amerikát, ő egy igazán rutinos öklöző, és Michael Eiferttel. Azt kell mondanom, hogy nem volt talán még olyan felkészülésem, ahol ilyen sok kesztyűpartnerem lett volna. Volt 7-8 srác, akik rendszeresen jöttek és segítettek.
Remek győzelmeket arattál az előző években, számomra úgy tűnik, karriered második felében lett belőled egy kiforrott, rutinos profi. Feltűnő volt például Kis Máté ellen is, hogy nem kapkodsz, nem veszíted el a fonalat, viszont higgadtan végig viszed az akaratodat, aminek meg is lett az eredménye, miközben korábban néha görcsösnek látszottál. Minek köszönhető ez a változás?
Igazából fizikálisan soha nem volt problémám, viszont túlstresszeltem az egészet. Mindig nagyon jól mentek az edzések, jól sikerültek a kesztyűzések, aztán jött a mérkőzés, és egyszerűen agyon nyomott a teher. Fejben rengeteget változtam az elmúlt években: lazább lettem, egyben céltudatosabb, ezért jobb lett a formám is. Már nem izgulom túl a meccseket, és már úgy fogom fel az egészet, mintha egy sima edzőtermi sparringra mennék.
Mit gondolsz szombati ellenfeledről, Felix Sturmról, mire számítasz tőle?
Felix személyében egy többszörös világbajnokról beszélünk, a maga idejében az egyik legjobb német profi bokszoló volt, aki a rutinjának, rafináltságának köszönhetően még mindig veszélyes. Nagyon jó bunyósnak tartom technikailag, viszont már nem olyan, mint régen volt. A lábmunkája már teljesen más, kicsit ő is stílust váltott, ráment inkább a nagyobb ütésekre, a tempója sem olyan nagy, nyilván a koránál fogva (43 éves. a szerk.) is veszített a sebességéből. Készültem én erre is, de Conny Mittermeier edzőmmel kidolgoztunk más startégiát is, így tudunk majd reagálni, ha szükséges lesz. Szerintem az összecsapás kulcsa első sorban a kondíció lesz. Már egyikünk sem fiatal, így az állóképesség igen fontos tényező lesz.
Ismét Te mész az „oroszlán barlangjába”, nem félsz attól, hogy esetleg lejthet a német szorító?
Őszintén szólva szinte a teljes pályafutásom alatt én mentem idegenbe, így általában én voltam az esélytelenebb, ez most sincsen másképp. Viszont Németországban engem is rengetegen ismernek, bokszoltam amatőrként a Bundesligában, nagyon sok német bunyósnak voltam a kesztyűpartnere, jó kapcsolataim vannak a szövetéggel, így én sem vagyok ismeretlen a német pontozók előtt, ezért nem hiszem, hogy itt félnem kellene valami nagyobb csalástól, persze kizárni semmit sem lehet.
Régóta Svájcban élsz, gyakorlatilag ott lett belőled profi bunyós. Mit gondolsz, ha itthon maradsz, akkor is sikerült volna ilyen karriert befutnod? Őszintén szólva nem hemzseg a bokszvilág az ismert, eredményes svájci profiktól, mégis úgy tűnik, neked bejött ez a lépés. Miben különbözik a két ország bokszkultúrája?
Aki engem ismer, azt tudja, hogy imádom Magyarországot, a hazámat, de azt kell mondanom, ha otthon maradok, akkor semmi sem lett volna belőlem, mert nem tudtam volna ezt az utat végig járni. Nekem először is le kellett nyugodnom emberileg ahhoz, hogy sikeres legyek, másodsorban pedig otthon nem lettek volna meg a feltételek. A magyar ökölvívás összességében előbbre jár, mint a svájci, de az utóbbi időben itt is jönnek fel a bunyósok. Sokkal kevesebb pénz van az itteni bunyóban, mint Magyarországon, lényegesen kevesebb pénzből dolgozunk, mint a hazaiak. Ha a költségvetési arányokat nézzük, akkor Magyarországnak most 2-3 olimpia érmessel kellene rendelkezni, ehhez képest ott tartunk, hogy már akkor tapsolunk, ha valaki egyáltalán kijut az ötkarikás játékokra. A profi szekciót szintén meg lehet nézni, mióta Rácz Félix kiszállt, szinte teljesen összeomlott az egész. Ott tartunk sajnos, hogy a jobbnál jobb hazai bunyósok járnak ki kényszerből külföldre tölteléknek, miközben például Bernben, Vető Gabi kezei alatt egy egész jó kis garnitúra kezdett felnőni, és már most van 4-5 olyan srác, akikből lehet valaki, a magyar profik között viszont nem látok ilyet. Rossz ezt kimondani, de ez az igazság.
Némileg meglepő azt hallani, hogy itthon elvileg több pénz van a bunyó mögött, mint a gazdag Svájcban. Mégis miben van akkor különbség, mi miatt érzem azt a válaszaidból, hogy Svájcban nagyobb a perspektíva ilyen téren is?
A svájci sportolók és edzők gondolkodásmódban, mentalitásban fényévekkel a magyarok előtt járnak. Ők nem szégyellnek tanulni, otthon ezt nem látom. A magyar edzők – tisztelet a kivételeknek - el vannak maguktól szállva, miközben a svájci trénerek saját pénzből, hangsúlyozom, saját költségükre elmennek külföldre, Amerikába, Angliába, az oroszokhoz, hogy fejlődhessenek. Magyarországon vannak olyan trénerek, akik több 100 ezer forintos fizetést kapnak, mégsem teszik meg ezeket a lépéseket, és a mai napig edzéstervek nélkül készítik fel a bokszolókat, akár az olimpiára is. A gondolkodásmódban vagyunk teljesen lemaradva…
Nem titok, igazából Te már a visszavonulást tervezted, aztán jött a Sturm meccs lehetősége. Ez egy utolsó nekifutás, vagy esetleg a győzelmed esetén ismét átgondolod a folytatást?
Igen, igazából én már nem szerettem volna bunyózni. Nyitottam egy edzőtermet Svájcban, rengeteg fiatal van a kezem alatt, ez pedig sok időmet elvesz, naponta 5-6 órát. Van több profi is a csapatomban, ők még az út elején járnak, velük szeretnék sokat foglalkozni. Jelenleg nem tudom, hogy ezt követően bevállalok-e még meccset. Hosszú, három hónapos felkészülés van mögöttem. Soha nem mond, hogy soha, de először legyünk túl ezen a találkozón, ami után el szeretnék menni a családommal kicsit nyaralni, és utána átgondolom a folytatást.
2022. március 23. - Gallen Ervin (Erwin)
Fotók forrása: Szili István (facebook)
A Szili vs. Sturm eliminációs ütközetet (amelynek az IBO szervezet által delegált ellenőre Rácz Félix lesz, valamint pontozóként közreműködik Budai Ferenc is, valamint nézőként a helyszínen fog tartózkodni Kovács Koko István és Kovács „Vipera” Attila is) a www.bild.de weblapon lehet majd élőben követni szombaton este 22 órától.
