A négy pályázó közül a MÖSZ döntéshozói Dr. Kovács László anyagát ítélték a legjobbnak, így idősb. Balzsay Károly után a 48 éves szakedző kezébe került a férfi amatőr válogatott karmesteri pálcája. Az ökölvívó-szakszövetség edzőbizottságának elnökeként tevékenykedő tréner elsősorban a K-1-es menő Karacs Attila, valamint az MMA-fighter Németh Gábor felkészítőjeként ismert, most azonban alapsportágában kell bizonyítania, hogy nem érdemtelenül kötött vele a szövetség kettő plusz két évre szóló kontraktust.
- Gratulálok a szövetségi kapitányi kinevezéséhez!
- Köszönöm szépen – felelte Dr. Kovács László.
- Sokan már a pályázat kiírásakor biztos befutóként emlegették. Ön mennyi esélyt adott magának?
- Bíztam magamban, úgy hiszem, ez nagyon fontos! Olyan koncepciót adtam le, ami kifejezetten szakmai anyag volt, kevés önéletrajzzal.
- Melyek pályázatának sarkalatos pontjai?
- Inkább csomópontokat mondanék. Elsőként készítettem egy helyzetelemzést a magyar boksz jelenlegi állapotáról, majd egy, a korcsoportokra valamint a válogatottra vonatkozó szakmai követelmény rendszert fektettem le. A harmadik csomópont pedig a felkészülés felépítését tartalmazta. Ezek a fő irányvonalak, de azt is leírtam, hogyan képzelem el ennek az egésznek a működését, a humán erőforrástól kezdve a kapcsolattartáson át a személyi kérdésekig.
- Gondolom, kinevezése után sokan gratuláltak. Volt-e olyan jókívánság, mely különösen kedves a szívének?
- Nagyon jólesett Dr. Csötönyi elnök úr, valamint Szántó Imre gratulációja, aki az én szememben meghatározó szakmai embere a magyar ökölvívásnak, de nagyon örültem a volt kapitány, Balzsay Karcsi jókívánságainak is, akárcsak Bacskay Imréének és a számtalan edzőkollégáénak. Nem is nevesítenék tovább, hiszen rengeteg barátom keresett, akik fontosak számomra. Persze, érkezett még jónéhány hívás, de realista vagyok, tudom, hogy az embernek az ilyen pillanatokban is nyitva kell tartania a szemét.
- No, igen, tudtommal a kinevezése után néhány órával már kapott olyan telefonokat is edzőktől, szakvezetőktől, akik ilyen-olyan okokra hivatkozva, már a kibúvót keresték a válogatási kritériumok alól. Ilyen gyorsaságra talán nem számított?
- De, vártam! Régóta vagyok a szakmában, láttam azokat a harcokat, melyeket Szántó Imre vagy Balzsay Karcsi folytatott, sokszor kellett megküzdeniük az elképzeléseikért. Tudtam, nálam is fel fog bukkanni ez a probléma, de ha következetes az ember, s nem úgy tesz, hogy az egyik embernél enged, a másiknál nem, akkor egy idő után mindenki tisztában lesz a követelményekkel.
- Úgy látom, önnél a fegyelem lesz az egyik kulcsszó.
- Az első a fegyelem, a második a következetesség, a harmadik pedig az együttműködés. Teljesítmény nincs fegyelem és szakmai következetesség nélkül, az együttműködés alatt pedig a klubedzőkkel folytatott partnerséget értem.
- Önt jó nevű biztonsági szakemberként is számon tartják, emellett a Hungarian Top Team vezetőedzői posztját is ellátja. Az edzőtáborok, nemzetközi versenyek jócskán jelentenek majd elfoglaltságot, eleget tud tenni minden feladatának?
- Tény, át kell gondolnom a helyzetet. De ezt már akkor is megtettem, amikor beadtam a pályázatomat. Nincs mese, lesznek olyan dolgok, melyeket le kell adnom a jövőben. Egyértelmű, hogy a sport marad meg, a biztonság területén szakértőként csak egy-két anyag kidolgozásában fogok részt venni. Most megfordult az életem kereke, amivel eddig foglalkoztam, az háttérbe szorul, a boksz élvez prioritást!
Kik lesznek a segítői? A kiválasztásban szabadkezet kapott a szövetségtől vagy megörökli a munkatársakat?
- Dr. Csötönyi elnök úr nagyon korrekt volt, tisztában van vele, hogy a kapitánynak célszerű megválasztani saját munkatársait. De úgy gondolom, nem az a legfontosabb, hogy elkezdjek szabdalni. Sokkal lényegesebb az általam, pontosabban az élet által támasztott új követelményeknek megfelelően felállítani a rendszert. A meglévő szakembergárdával kezdek el dolgozni, aztán majd kiderül, hogyan tudunk teljesíteni. Egyértelmű, ha gond lesz, a megfelelő cserék meg fognak történni. Tehát marad az utánpótlásnál Metzger József és Farkas József, a felnőtt válogatottnál pedig számítok Turu Istvánra és Bacskai Imrére. De ugyanígy igényt tartok a vidéki kollégák segítségére, akiknek válogatott versenyzőik vannak.
- A jövőben anyagi okok miatt kevesebb központi edzőtábor lesz, így nagyobb feladat hárul a klubedzőkre. Tervez-e szakmai összetartásokat a kollégákkal, el fog-e látogatni a vidéki bázisokra?
- Ez valóban nagyon fontos kérdés. A versenynaptár alapján éppen tegnap állítottam össze, melyik versenyzőnek, melyik megmérettetésen kell részt vennie. Kialakítottam a negyvenfős, bő keretet, melynek néhány tehetséges ifjúsági versenyző is a tagja. Január végén a szakosztályvezetőkkel, edzőkkel átbeszéljük a feladatokat, remélem, úgy fogunk felállni, hogy mindenki tisztában lesz azzal, mi vár rá az esztendőben. Eredménytervet is le fogok tenni az asztalra, a versenyzők tudni fogják, hol, mit várok el tőlük. Ha pénzt, paripát adunk, akkor joggal várhatunk a teljesítményt is.
- A kritikusok szerint összesen nincs negyven hadra fogható öklöző a felnőtt mezőnyben.
- Hál’ istennek azért van. Ha nem így gondolnám, be sem adtam volna a pályázatomat. Inkább az a kérdés, hogyan teljesítenek majd a nemzetközi porondon.
- A február végén esedékes Bocskai-emlékverseny előtt tervez kerettábort?
- Nem, nem szeretném elpazarolni a rendelkezésünkre álló pénzt, hogy négy-öt napra összejöjjünk a srácokkal. A szakosztályokban folyik a felkészülés, a kerettagokkal január 26. és 29. között találkozom, ekkor egy klinikai és teljesítmény felmérés lesz napirenden, hogy lássuk, honnan indulunk el.
- Az európai mércével mérve is jó erősségű Bocskai-emlékversenyen mutatkozhat be a hazai közönség előtt. Az összes edzőkolléga jelen lesz, számol az esetleges csipkelődő beszólásokkal, negatív hangvétellel?
- Ha az ember elvállalja a szövetségi kapitányi posztot, közszereplővé válik. Mindig megvan a lehetősége a csipkelődésnek, s annak, hogy valakiről rosszat vagy jót mondjanak. Engem azonban ez most nem igazán érdekel. Ilyen szempontból is Szántó Imre az egyik példakép számomra, az ember csak csinálja meg a saját feladatát, ha bízik önmagában, annak jónak kell lennie. Ha meg nem, az élet úgy is helyére teszi a dolgokat.
2009. január 9. - XLsport - Balogh Zoltán
Fotó: XL Sport
Forrás: http://xlsport.hu/
