Október 29. és november 2. között került sor Puerto Ricoban a WBO világszervezet rendes éves kongresszusára, melyen hazánkat Kovács "Kokó” István alelnök, és Enyedi Zoltán bíró képviselte. A XX. jubileumi konferencián több fontos kérdésben is döntöttek a küldöttek illetve vezetők, és számunkra kiemelten fontos eredményként eldőlt, hogy Budapesten kerül sor a 2008-es WBO kongresszusra, melyre szóban már olyan híresség is elígérkezett, mint Oscar De La Hoya. Kokó lapunk közel 8 éves fennállása óta folyamatosan és nagyon készségesen lát el bennünk - és így olvasóinkat is - információkkal, és nincs ez másként most sem. Következő írásunkban István mintegy napló jelleggel számol be az elmúlt napok WBO-s eseményeiről. Szó esik Erdei Zsolt és Balzsay Károly lehetséges jövőképéről a szervezet szemszögéből, megtudhatjuk, hogy milyen új és érdekes változások történetek a WBO háza táján, és természetesem részletes beszámolót kapunk a jövő évi konferenciával kapcsolatos döntés hátteréről is.
"A konferenciára Enyedi Zoltánnal utaztunk ki Chicagon keresztül. Az első nap a szokásos beszámolók voltak, amelyekből például kiderült, hogy a szervezet az előző évhez képes 20-25%-al nagyobb profitot termelt. Megtudhatták a résztvevők, hogy a WBO égisze alatt mennyi és milyen jellegű mérkőzést illetve gálát bonyolítottak le világszerte (csak Európában 17 interkontinentális címért zajló összecsapásra került sor). Kontinensünkön jelenleg 6 világ-, és 11 interkontinentális bajnok található. Ez utóbbi azért is nagy eredmény, mivel világszinten összesen 16 bajnok található (dicséretet is kapott az európai szekció, és így én is).
Már ezen a nyitó napon is nagyon sok hírességgel találkoztunk Daniel Ponce De Leon-tól kezdve Ivan Calderonon keresztül Michael Katsidisig, hogy csak párat emeljek ki. A hivatalos meetingek után került sor egy jótékonysági golftornára, melyen részt vett többek között Joe Cortez, Oscar De La Hoya, és mi is. Oscar ötös hendikeppel zárt, én száz felett, míg Enyedi Zoli barátom utolsó lett, amiért jutalmul kapott egy szép különdíjat (nevet).
A második napon több döntőbizottsági, egyeztető gyűlésre illetve szavazásra is sor került. Eldöntöttük például, hogy az ázsiai szekciónak ki legyen a vezetője. Komoly feladatokat kaptam én is, ugyanis mostantól szinte teljesen szabad kezet kapok az európai bíróküldésekben, ellenfél elfogadási dolgokban, és így kvázni nyithatok egy különálló európai WBO irodát is. Ez egyrészt óriási felelősség és megtiszteltetés, másrészt egy nagyon jó és kemény munka.
A harmadik napot gyakorlatilag a szemináriumok töltötték ki. Malvina Lathan (ismert pontozóbíró, a szerk.) férje például egy orvosi szemináriumot tartott, de sor került egy ABC pontozói szemináriumra is, ami után Enyedi Zoli is vizsgázott. Ennek egy bő hónap múlva jön meg az eredménye, és ha sikerrel veszi az akadályt, akkor ő lesz a második olyan magyar bíró Magyarországon utánam, aki a legrangosabbnak számító - és Nevadában is elfogadott - mérkőzésvezetői-pontozóbírói licenccel fog rendelkezni. A nap végén került sor egy bokszgálára, amelyen szorítóba lépett pl. Michael Moorer is. Érdekes gála volt, igazi latinos meccsekkel, ahol összeugrottak a felek, és nem is töltöttek, csak tüzeltek. Moorer nagyon gyenge volt, a nézők végig fütyültek. Slusszpoénként a 10 menetes mérkőzés utolsó másodpercében padlóra is került az amerikai, de a bíró úgy ítélte meg, hogy a gong után esett az ütés, és nem is számolt Moore-re, aki talán ennek is köszönhetően nyert megosztott pontozással.
Ma délelőtt került sor az egyik legfontosabb részére a konferenciának, a ranglista egyeztető értekezletre, amire minden komoly promóciós és menedzser iroda elküldi a képviselőit a világ minden pontjáról. Szívfájdalmam, és egyben kritika is, hogy magyar képviselőt Rácz Félix óta nem láttam ezeken a gyűléseken… Jellemző, hogy ezekre a ranglista értekezletekre még olyanok is utaztatnak küldöttet, akik nincsenek igazán komoly kapcsolatban a WBO-val, említhetem példának a Sauerland istállót, vagy az Arenát. Még a mielőtt a ranglista egyeztetést elkezdtük volna, az én javaslatomra felemeltük az Európában, illetve Ázsiában dolgozó WBO alkalmazottak (bírók, pontozók stb.) jutalékát, ugyanis a másik 3 nagy szervezethez képest ebben komoly elmaradásunk volt. Ezt minden promóter képviselője teljesen pozitívan fogadta, és összességében még mindig el lehet mondani, hogy a WBO a legolcsóbb ilyen téren a nagy szervezetek között.
Ez után következett a bennünk talán legjobban érdeklő rész, a jövő évi kongresszus helyszínének megszavazása. Érdekesség, hogy mivel a WBO-nál 4 évre szólnak a mandátumok (elnök, alelnökök, pénztárosok stb.), így pont jövőre kerülhet sor az ilyen jellegű szavazásokra is, így még kiemeltebb fontossággal bír a 2008-as konferencia. Itt kell még megemlíteni, hogy a WBO működésének 40%-át Európában fejti ki, aminek története van. A ’90-es évek elején valami miatt Nevadában nem fogadták el a WBO-t, és ekkor döntött úgy a vezetőség, hogy nyitni kell az öreg kontinens felé is. Ennek a nyitásnak köszönhetően mára az egyik legerősebb szervezetté nőtte ki magát a WBO Európában. Ezért is támogatták előzetesen is a budapesti kongresszus tervét sokan, és az is sokat nyomott a latba, hogy a nyári bíró szemináriumon nagyon jól érezték magukat a vezetők, köztük Paco Varcalcel is, az elnökünk. Viszont félő volt, hogy a nagy számú ázsiai és dél-amerikai tag inkább egy amerikai helyszint fog prosperálni. Eredetileg 3 ország kandidált: Argentína, USA (Las Vegas és Miami) és Magyarország, de menet közben még bejelentkezett Brazília is. (Buenos Aires és Rio). Az első szavazási körben Miami önként vissza is lépet, hogy csak egy észak-amerikai város legyen. Ezek után kiesett Las Vegas és Argentína is, így Magyarország és Brazília között dőlt el a dolog. A brazilok Freitassal és az olcsóságukkal próbálták érvelni, majd én is megtartottam a kampány beszédemet, és utánam még a kontinensek fő képviselői is elmondták a véleményüket a két fent maradó kandidálóról. Nagy meglepetésemre felállt, és külön beszédet mondott az érdekünkben Samson Lakovicz az ismert mérkőzésszervező, akiről kiderült, hogy az édesanyja magyar! Nagyon jó érzés volt hallgatni a sok jót, amit rólunk mondott. Végül nem mindennapi módon taps-szavazással döntöttek a küldöttek. Brazília elsőnek egy jó közepes tapsot kapott, majd jöttünk mi, és a tagok felállva tapsoltak és skandálták: Budapest, Budapest! Nem is volt kérdés, hogy ki a befutó (nevet). Beleborzongtam az egészbe, és még most is teljesen a hatása alatt vagyok. Azóta akivel csak összefutok, mindenki gratulál, és támogatásáról biztosít. A konkrét időpontot még ezek után beszéljük meg. Az olimpia miatt valószínűleg szeptember közepén-végén, október elején fogjuk tető alá hozni a konferenciát. Az Universum matchmakerével Heidi Taouabal már egyeztettem is, és biztosan rendezni fogunk a kongresszussal egybekötve egy WBO-s bokszgálát is, aminek természetes magyar bunyós lesz a főszereplője.
A következő napirendi pont a már előzőleg említett ranglista egyeztető értekezlet volt. Bejelentkeztek a kubaiak, és Gamboát meg is próbálták az Arenások rangsoroltatni, de mivel kevés mérkőzése volt, így a nagyon impresszív rekordja ellenére sem került be egyelőre, azonban úgy tűnik, hogy Juan Carlos Gomez fel fog kerülni a ranglistára nehézsúlyban. Félnehézsúlyban jelenleg Roy Jones Erdei Zsolt hivatalos kihívója. Jones promótere - ezt nagyon fontos hangsúlyozni, mielőtt sokan egyből készpénznek veszik - nem hivatalos ígéretet tett, hogy a Felix Trinidad elleni mérkőzése után élni kíván a kihívói jogával. Kifejtette, hogy pénzügyileg és szakmailag is fontosabb számukra a Trinidad elleni találkozó (ezen jól össze is veszett Heidivel, az Universum mérkőzésszervezőjével), de utána lehet szó egy esetleges Erdei elleni meccsről. Ha Jones nem él a jogával, akkor természetes elbukja a pozícióját, és az is biztos, hogy ez esetben nem a most vereséget szenvedett Garay lép a helyére. Egyébként nem is erőszakoskodtak az elmúlt időszakban Riveráék (Garay menedzsere, a szerk.). Fontos hír, hogy Glen Johnson is vissza szeretne térni a WBO égisze alá, és a következő mérkőzése után - ha nyer - akkor minden bizonnyal nagyon magas helyre fog kerülni a ranglistán. Lényeges dolog, hogy a WBO törekedni próbál arra, hogy Madár legközelebb már mindenképpen a kötelező kihívójával mérje össze erejét, azonban ha nincs megfelelő kvalitású bokszoló, aki alkalmas lenne a feladatra, vagy nincs vállalkozó, akkor a szervezet sem tud sokat tenni ez ügyben.
Lépjünk lejjebb. Nagyközépsúlyban sok minden eldől a hétvégén (Calzaghe vs Kessler). Ha Kessler nyer, akkor elképzelhető, hogy visszaadja a WBO övet, és az így vacant, azaz betöltetlen lesz. Ebben a súlycsoportban Jürgen Brähmer lehet az egyik befutó egy világbajnoki címmérkőzésre (ő most adta le az interkontinentális övét, amiért Balzsay Karcsi fog megküzdeni Acostavál), de a német srác mögött ott toporog még a WBO NABO bajnok Jean Pascal is, aki szorgalmaz egy eliminációs meccset Brähmer ellen. Viszont mivel már hivatalos, hogy az interkontinentális címért Balzsay mérkőzik, és ez rangosabb öv, mint amit Pascal birtokol, így a kanadai menedzsment nem zárkózik el egy későbbi Balzsay vs Pascal találkozótól sem az előrelépés érdekében. Ennek természetesen feltétele, hogy Karesz legyőzze Acostát. Pascal világbajnok anyag, Acosta is jó bokszoló, így Balzsay előtt igazán komoly kihívások állnak.
Könnyűsúlyban Katsidis van érdekes helyzetben. Az jelenleg interim bajnoki státuszt birtokló ausztrál pénzügyileg került kényes szituációba, ugyanis ha kötelező jelleggel szeretne egy mérkőzést kikényszeríteni a "rendes” bajnok Juan Diazzal, akkor rosszabbul jár, mintha csak egy sima címvédésben állapodnak meg az amerikaival. Ezen elég sokat vitáztak is a promóterek. A ranglistákkal kapcsolatban gyakorlatilag ennyi az említésre méltó.
Ma még egy rövid megbeszélés vár ránk, este pedig egy gálaműsor, ami lezárja a 2007-es WBO kongresszust, és aztán irány Magyarország!"
Gallen Ervin (Erwin) 2007.11.01.
