×

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.

profiboksz.hu

Mi újság nehézsúlyban - I.

2005-11-21 00:00:00 /

Új rovattal jelentkezik a profiboksz.hu, mely cikksorozat címe Mi újság nehézsúlyban, vagy angolosan 'Sup heavyweights. Ez egy havonta-kéthavonta megjelenő összefogó áttekintés a királykategóriáról, kiemelve a legérdekesebb történést az előző megjelenés óta (ez az első szám esetében egy történés a közelmúltból) Egy érdekes összecsapás beharangozója is bekerül minden számba, továbbá egy esetleg létrejövő mérkőzés, vagy egy témakör szolid megközelítése is helyet kap. Minden részben lesz egy "mementó" rovat is, amiben egy legendás mérkőzésről lesz egy hosszabb írás, leginkább a 90-es évekből, néhány esetben későbbről. A cikket egy aktuális nehézsúlyú toplista zárja némi hozzáfűzéssel.

Vitali Klitschko visszavonult!

Sokakat sokkolt Klitschko két héttel ezelőtt tett bejelentése, miszerint befejezi aktív ökölvívó pályafutását. Ahelyett, hogy Rahmant kényszerítette volt féltérdre, térde és dereka törte derékba pályafutását. Mint sokak által bizonyára ismert, április, július és szeptember után negyedszer is lemondta a Rahman elleni címvédő meccset november 6-án sérülésre hivatkozva. Bármennyire is ellentmondásos karrier az övé, és annak ellenére, hogy az igazán nagy neveket akikkel találkozott (Lewis, Byrd) végül nem sikerült legyőznie, a szakértők és szurkolók mintegy 95%-a a legjobb nehézsúlyúnak tartotta. Ebben a cikkben kicsit visszatekintünk erre az ellentmondásos karierre. Klitschko amatőrként doppingbotránya miatt nem vehetett részt az atlantai olimpiai játékokon, ezért a lehetőség sem adódott meg számára, hogy a csúcson fejezze be fejvédős pályafutását. Helyette 4 évvel fiatalabb öccse, Wladimir vitte haza Ukrajnába az aranyérmet. Ez a momentum és szakmai összehasonlításuk évekig háttérbe szorította az idősebbik ukránt, de akaraterejével és Wladimir botlásai miatt sikerült újra rivaldafénybe kerülnie. Õt tartották a tehetségtelenebbnek, technikai megoldásokra kevésbé fogékonynak, így Wladimir menedzselése egészen a Ross Puritty elleni mérkőzéséig tudatosabbnak látszott. Ekkor csúszott be a vereség, ami miatt Vitali is kapott a töltött káposztából és neki adtak lehetőséget öccse helyett, hogy világbajnoki címet szerezzen '99-ben. Az Universum - WBO kapcsolat már ekkor elég erőteljes volt és a szervezet bajnokát Herbie Hidenak hívták, akinél ha kerestek volna sem leltek volna ideálisabb ellenfelet Klitschko számára. Hide hiába technikás és gyors, fizikálisan nem túl erős és a Bowe-meccsen kiderült, hogy egy kemény találat után abszolút szétesik a mozgása és könnyen kiüthetővé válik. Ez pedig Klitschko legnagyobb fegyvere volt, egy kemény találattal megnyerni a meccset, csak az ügyeletes találatra kellett várni. Az egyszerű képlet ellenére hajmeresztő első menetet produkált az ukrán és sok beszedett ütéssel, pillanatnyi fellángolások nélkül csont nélkül elvesztette a felvonást. A második menet legelején villant a védjegy, Klitschko jobbegyenese, és Hide-ra számolni kellett. Látszott, hogy komoly problémái vannak a nigériainak és Klitschko befejezheti a mérkőzést, amit egy jól kivitelezett fejeléssel oldott meg, ezzel megszerezte a WBO-övet. Két könnyű címvédés után Razor Ruddockra készülhetett, de végül egy beugró, edzetlen ellenféllel, bizonyos Chris Byrddel találta szemben magát. A mérkőzés a várakozásoknak megfelelően folyt egészen a 7. menetig (ekkor 4:2 volt az állás Klitschko javára), amikor látszott Klitschkon, hogy valami nincs rendben és kezdte bekapkodni az ütéseket. Mint kiderült, megsérült a válla és olyan súlyosnak itélte meg fájdalmait, hogy a 10. menet előtti szünetben ringsarka feladta a küzdelmet, ezzel búcsút mondhatott a bajnoki övnek, a veretlenségnek és nem utolsó sorban sok ember szimpátiájának is. Visszatérő mérkőzésén, Timo Hoffmann ellen nem nyújtott maradandót, majd Orlin Norris sem a boksz szeretete miatt utazott Németországba. E két igen gyenge összecsapás után a ringben is megköszönte Wladimirnek Byrd legyőzését egy Puritty (ő verte meg Wladimirt) elleni TKO-val. Következő két meccsén Vaughn Bean és Larry Donald ellen javuló tendenciát mutatott és úgy tűnt túltette magát az előző két és fél év történésein. Megkapta második nagy lehetőségét is, betették a Lewis - Johnson meccs undercartjába Cedric Boswell ellen. Ez a meccs végül nem jött létre... Johnson sajnálatos és hihető mellizom-sérülése miatt Lewis ellenfél nélkül maradt és az ukrán pont kéznél volt, ezért kicsit módosítani kellett a programfüzetben. A mérkőzés nem volt zökkenőmentes a címvédő angol számára, a kezdő menetekben Klitschko Briggshez, vagy Tuához hasonlóan megnehezítette a dolgát, de végül itt is átvette az irányítást a 4. menetre és Klitschkot a hatodik stanza végén szemsérülés miatt le kellett léptetnie Lou Moret-nek. Lewis befejezte a karrierjét és a nehézsúly kedvelői Klitschkoban látták a következő nagy bajnokot. Ekkor kezdődött az ukrán tényleges pályafutása az élmezőnyben. Kirk Johnsont meggyőzően verte, majd eszközölt egy újabb testvérbosszút Sanders ellen, így WBC-bajnok lett. Bármennyire is szerette volna mindenki megnézni, mire menne Klitschko a legjobbak ellen, egyetlen címvédésre volt képes egészségügyi állapota miatt, méghozzá a közepes képességű Danny Williams ellen. Ez a mérkőzés hiába volt sima és végig egyoldalú, Rahman ellen tudta volna bebizonyítani, hogy tényleg ő a legjobb. A sajnálatos visszavonulás után minden bizonnyal Klitschkonak megmarad az "elvileg ő volt a legjobb Lennox után" és az utókor könnyen fogja pótolni, pedig sokkal több volt ebben a pályafutásban, főleg hogy már kezdett fokozódni a hangulat. Erős bajnok volt, de így nem fogják a legjobbakkal egy lapon emlegetni a jövőben a semleges bokszkedvelők.

Tyson - Tarver?!

Minden nap egy alma és a doktor alma. A játék nem játék. Ha kicsi a tét, a kedvem sötét. Pirkadatig sorolhatnánk a jól csengő közhelyeket, de a lényeg: Tyson az Tyson! Miután Tarver egyértelműen "kinőtte" a félnehézsúlyt és úgyis kapóra jött egy Rocky-szereplés, hogy kipróbálhassa magát nehézsúlyban, kihívta a már visszavonult Mike Tysont. Sokakat meglepetésként érte, hogy a bokszlegenda nem mondott nemet az ötletre, sőt, kifejezetten vonzó ajánlatnak tartotta, mert úgysem szimpatizál túlzottan Tarverrel. Bármennyire is meghökkentő ez a felvetés, semmiképpen sem szabad túlzott esélylatolgatásokba bocsátkozni ismerve a Tysonnal kapcsolatos hírek gyakoriságát és átlagos igazságtartalmát. De most mégis eljátszadozunk a gondolattal, hogy ne érjen minket felkészületlenül a hír. Ki mit nyerhet? Kell-e egyáltalán egy ilyen mérkőzés? Hogy kell-e, az valószínűleg csak utólag derülhet ki, de hogy kinek van nagyobb vesztenivalója, arról inkább Tarvert kéne kérdezni. Talán neki. Tyson már nem az az ember, aki miatt a szülők nem engedték ki gyermekeiket az utcára sötétedés után és akinek még a bérletét sem merték megnézni a buszon. Már nem sokkolná a világot annyira egy vereség a részéről, mint a Buster Dougles elleni. Miután a klasszisnak nem igazán mondható Danny Williams és Kevin McBride is legyőzte, talán nagyobb művészet lenne kikapni tőle egy valamire való bunyósnak, mint idő előtt megadásra bírni. Ha Tarver egy ilyen meccsen vereséget szenvedne, (ami ennek ellenére nem elképzelhetetlen, ) jelentősen csökkenne ázsiója, ha legyőzné meg nem tenne semmi különöset. Mike Tysonnak ezzel szemben nincs vesztenivalója. Õt a McBride elleni vereség után is ugyanúgy szerették, mint amikor egyesítette a címeket a nyolcvanas években. A többmillió dolláros fellépési díj sem elhanyagolható szempont.
Tyson szemszöge: nagyságrendekkel gyengébb fizikumú, nagy meccsekben kevésbé tapasztalt ellenfél, aki még csak filmvásznon alakított nehézsúlyú bokszolót. Szinte a legjobb lehetőség egy szép búcsúra és az ázsiót tovább rombolni már nem nagyon lehet.
Tarver szemszögéből: talán a legkönnyebb út berobbanni a nehézsúlyú élvonalba, többeknek sikerült már előtte. Magasságfölény és nehézsúlyhoz képest gyors elmozgások vannak tarsolyában, de egy vereséggel mindent elveszthet, amit nagy nehezen kivívott Jones "nyugdíjazásával".

Ruíz - Valuev december 17-én!

December 17-én John Ruíz Berlinben vív címvédő mérkőzés az orosz medvealteregó, Nikolay Valuev ellen. Az utóbbi évek legnagyobb kaliberű európai gáláján (fellép még: Holyfield, Laila Ali, Povetkin többek között) Valuev végre bebizonyíthatja, hogy valóban helye van-e az élmezőnyben és választ adhat a kérdésre, hogy csak kisiklás volt-e a Donald elleni "szemre elvesztett" mérkőzése. John Ruíz igazán csattanós választ adhatna a kétkedőknek egy szép győzelemmel. Közismert, hogy a jelenlegi világbajnokok közül talán Ruíz az egyetlen, aki nem szokott visszautasítani egy kihívást sem, de sajátos stílusával nem könnyen barátkoznak meg a figyelő szempárok. Ha idegenben is legyőzi Valuevet, a legvérmesebb ellendrukkerein kívül lehet sikerül a maga oldalára fordítania pár semleges nézőt. De nézzük az esélyeket:
Ruíz beugrásai nagyon jók, szinte kivétel nélkül találattal fejezi be ilyen akcióit a lomhább nehézfiúk ellen. Ezek nem túl látványos, de hasznos találatok. Az égimeszelő orosz ellenfél ellen kérdéses, hogy mennyire fog működni ez a stratégia, de ha a kezdő meneteket elviszi, zsebben a meccs.
Valuev sajátos fizikai paraméterekkel bír, ilyen emberek ellen nehezebb felkészülni és kigondolni a megfelelő győzelmi tényezőket. Ha Nikolay magasabb sebességi fokozatra tud kapcsolni, (tegyük hozzá, nem nehéz, ) jab-jei fontos szerepet játszhatnak. Ha nem rendezi sorait, akkor súlyos költségekbe verheti Wilfried Sauerlandot pontozás esetén.
Ruíz javát a meccsrutin szolgálja, Valuev leginkább a hazai pályában és fizikai fölényében bízhat.

Tyson - Holyfield 2

A mementó rovat első részében a botrányos Tyson - Holyfield bilógia második részére emlékezünk vissza.
A mérkőzés időpontja: 1997.06.28.
Öv(ek): WBA
Előzmény: az első mérkőzésen Holyfield meglepően simán semlegesítette Tysont és a 11. menetben egy sorozással harcképtelenné tette az erejével teljesen elkészült Mike-ot. A második mérkőzés nagy kérdése, hogy Holy apó tényleg ennyivel jobb-e, vagy csak egyszerűen nem találta a fonalat Iron.

A mérkőzés:
Jimmy Lennon junior bemutatja a mérkőző feleket. Először a kihívót, Mike Tysont, aki a szokásos és lassan védjeggyé váló fekete sportnadrágot viseli. Tyson látszólag idegesen, egy fehér pólóban köröz a ringben. Lennon bemondja, korábban vitathatatlan bajnok volt, a valaha élt legfiatalabb nehézsúlyú világbajnoka, jelenleg a WBA elsőszámú kihívója. A közönség őrjöng, ha valaki leejt egy tűt, joggal merül fel a kérdés, hogy mit keresett nála. Majd a címvédő, a 34 éves Evander Holyfield kerül bemutatásra. Korábbi vitathatatlan cirkáló- és nehézsúlyú világbajnok. A második ember aki 3-szor is csúcsra ért nehézsúlyban. A közönség továbbra is őrjöng, "The Real Deal" Holyfield.
A mérkőzésvezető, Mills Lane sajátos hanghordozásával ismerteti a szabályokat, különös tekintettel a "clean fight"-ra. A nézőtér lassan felrobban, a mérkőző felek visszamennek a sarokba, már csak a gongra várnak. GONG!

1. menet:
Tyson kirobban a sarokból és próbál jobbegyeneseket bevinni, sikertelenül. Holyfield néhány horgot elindít, de ezek is lecsúsznak. Szeretnek birkózni a srácok, de Lane testi épségét is kockáztatva, ügyesen szétválasztja őket. Egyikük sem visz be tiszta találatot, látszik, hogy felkészültek egymásból. Holyfield üt egy mélyet, de nem perdöntő, Tyson meg sem érzi. Az első komolyabb találatot Holyfield viszi be a 2. perc végén egy balhoroggal és Tyson a kötelekhez szorul. Egy jobbegyenes is nagyon tisztán ül, a közönség már talpon. Tyson 2:20-nál bajba kerül, de jól bírja az ütést. Hirtelen milyen jó lett ez a mérkőzés, Tyson is válaszolgat, de nem sok sikerrel. A közönség Holyfield mellé áll, gong. 10-9 Evander.

2. menet:
A második menet is az elsőhöz hasonlóan kezdődik, sokat kell várni az első találatra, Tyson sokat mozog törzsből és kitér Holyfield előkészítő ütései elől, Evander pedig jól tartja a távolságot. 0:40-nél a köteleknél Tyson egy beugrással próbálkozik, de vétlen összefejelés lesz a vége és a jobb szeme fölött megsérül. A koreográfia változatlan, Tyson próbálkozik, de nem találja a rést Holyfield pajzsán. Egy lufi átmegy a kamera előtt, Mike pedig horgokat lövöldöz kesztyűre. Holy 1:40-nél megiramodik és több találatot is bevisz, főleg a sérülés helyére. A versenyzők összekapaszkodnak és Tyson megpróbálja letépni Holyfield karját, Lane figyelmezteti ezért az aljas megmozdulásért. Tyson még nem talált, főleg a birkózásra összpontosít. És vége is a menetnek, 10-9 Holyfield, összesítve 20-18.

3. menet:
Tyson fogvédő nélkül jön ki, de Lane észreveszi és szól a sarkának, hogy helyezzenek egyet a szájüregébe. Mike nagyon agresszíven jön ki, védekezésre nem nagyon koncentrál, 6-8 horgot üt egymás után, ebből 2 ha talál. A közönség továbbra is őrjöng, alakul a meccs. Ez a menet eddig Tysoné, Holyfield csak védekezik, bár azt jól csinálja. Továbbra is sok a birkózás, Lane alig bírja szétválasztani őket, Tyson nem engedi el Evandert. Miután sikerül, egy Tyson jobbegyenes után újra összekapaszkodnak. Holyfield lead egy figyelmeztető mélyütést, Tyson viszonozza. Tyson beviszi legjobb találatát, egy szűk balhorgot, majd megbolondítja egy jobbegyenessel, aztán ismét összekapaszkodnak. Mike érdekesen fejmozgást végez, a fogvédője is a padlóra esik, majd nemes egyszerűséggel leharapja Holyfield fél fülét! A sértett végrehajt egy dupla rittbergert, majd toporzékol, Mike pedig "állj" után odamegy és lök rajta egy embereset. Úgy tűnik Tyson gondolatai máshol járnak... Holyfield ringsarka követeli a leléptetést, de csak 2 pont levonással büntetik az ellenfelet. A ringorvos megvizsgálja Holyfieldet és alkalmasnak találja a folytatásra. Lane figyelmezteti Mike-ot, még egy ilyen és lelépteti. Már nagyon nem szimpatizálnak egymással az öklözők, mindketten nagy rössel mennek be középre. Megint közelharc és Tyson megint harap, Holyfield már nagyon ideges. Kevés van hátra a menetből, hátha a szünetben lenyugszanak a felek. Gong. 9-8 Holyfield a levonások miatt, a menetet Tyson nyerte. Összesítva 29-26 Holyfieldnek. Az ismétlést megnézve Lane észleli a második szabálytalanságot és igéretéhez híven lelépteti Tysont. Elszabadul a pokol, hatalmas tömegverekedés a ringben! Körülbelül 40 ember van 20 négyzetméteren, ebből 25 biztonsági és mindenki Mike-kal harcol. Végül sikerül leállítani, de a botrány a kivonulása után is folytatódik a nézőtéren.

Ez minden idők egyik legbotrányosabb nehézsúlyú vb-meccse volt, ahol Tyson egy remek harmadik menetet rontott el nem mindennapi szabálytalanságaival és ezzel az esélyt a visszavágásra. Erre a viselkedésre nem lehet magyarázat Holyfield 2 mélyütése és egy vétlen összefejelés, Tyson egyszerűen nem tudta elviselni, hogy ellenfele ennyivel jobb nála. Ezen meccs után egészen 2003-ig kellett várni, hogy legyen Tysonnak egy balhémentes összecsapása... hol doppingvétség miatt érvénytelenítették a mérkőzése eredményét, hol verekedést kezdeményezett a sajtótájékoztatón, hol nem vette figyelembe a mérkőzésvezető utasítását és folytatta az ütést bírón keresztül, hol pedig kicsavarta ellenfele kezét több alkalommal is. Többek között ezért is került be a Piszkos 12 című pksz írás előkelő első helyére.

Top10

1. Lamon Brewster (új)
2. James Toney (új)
3. John Ruíz (új)
4. Chris Byrd (új)
5. Wladimir Klitschko (új)
6. Hasim Rahman (új)
7. Calvin Brock (új)
8. Samuel Peter (új)
9. Oleg Maskaev (új)
10. Luan Krasniqi (új)

Megjegyzés: Lamon Brewster amilyen gyorsan robbant be, olyan meggyőző előnyt szerzett a többiekkel szemben az utóbbi 2 meccsén. Õt leginkább csak a legyőzésével lehetne leszorítani a dobogó legfelső fokáról, vagy egy WBC-WBA-IBF címegyesítéssel, ami az elkövetkező pár hónapban nem valószínű. James Toney számára megelőlegezem a második helyet. Igaz, hogy kevés meccse volt a súlycsoportban (mert ez alapvetően nehézsúlyú ranglista) ennek ellére nyújtott annyira meggyőző teljesítményt, hogy ilyen előkelő helyen szerepeljen. John Ruíz sokak számára bármennyire is antipatikus, talán ő győzte le a legjobbakat a listán találhatóak közül (nehézsúlyban) ezért a harmadik helyre mindenképpen jó. Legyőzői (Jones, Holyfield, Tua) olyan minőségi romláson estek át a mérkőzés óta, hogy nincs helyük a listán. Byrd negyedik helyre esése leginkább a vitatható címvédéseknek köszönhető, de IBF-bajnoknak lenni így is szép teljesítmény. Wladimir Klitschko 1 év múlva akár a legjobb is lehet, de amíg megengedi magának a luxust, hogy egy-másfél évente beleszalad egy vereségbe, az ötödik hely is hízelgőnek mondható. Rahman hatodik helye leginkább WBC-bajnoki övének és néhány jól meghúzott jobbegyenesének köszönhető. Talán az első címvédő mérkőzése után följebb kerülhet. Calvin Brock az aktuális igéret, így "muszáj" szerepelnie a listán, ha találkozik David Tuával és nem veri elég meggyőzően, lejjebb kerül. Samuel Peter ütőereje bárki ellen elég lehet... ha betalál. Mivel nem sűrűn fog betalálni a legjobbak ellen, ezért a nyolcadik hely az élet nagy ajándéka. Maskaev úgy tűnik összeszedte magát és Samil Samot szépen elintézte, majd Rahman ellen bizonyíthatja, hogy tényleg helye van a legjobbak között. Krasniqi képességei alapján mindenképpen az 5 legjobb között lenne, de fizikálisan kevés egy világbajnoki címhez.

2005.11.21. - Romsy ©


Oszd meg, tedd a kedvencek közé!

Hozzászólok:

login: jelszó: » regisztráció

Klassz cikk Romsy, jót derültem rajta... :D

    2005-11-28 10:23:37

Én láttam a Tyson- Holy 2-t, és szerintem az a fejelés nem volt annyira nagyon vétlen. Meg már az első meccsükön is véletlenül sikerült lefejelenie Vas Miskát. Viszont Tsyon-nak meg kellett volna tartania a higgadtságát (van neki olyan?). De már így alakult, ahogy alakult.

» Beast_Pete    válasz erre
    2005-11-26 00:15:26

Justin: ahogy Klitschko mutat még egy ilyen jó teljesítményt, mint Peter ellen, garantálom, hogy első 3-ban lesz, ha a többiek nem táltosodnak meg közben. Nálam is ő a titkos fegyver, de nem akarom még annyira felértékelni, mert ha megint kikap KO-val akkor vele együtt én is koppanok. Ettől függetlenül van benne igazság, amit mondasz.
Brockon én is sokat gondolkoztam, de az a baj, hogy nekem is problémáim akadtak pacifichoz hasonlóan, hogy egyáltalán kik kerüljenek be a 10-be. Az első 6 után elég nagy szakadékot érzek, aztán a hetediktől szinte nem tudtam semmi különbséget tenni. Az a baj, hogy a listáról a közeljövőben csak Ruíz fog bokszolni azt hiszem és továbbra is ilyen száraz marad a vége, mert szinte nem tudok mihez viszonyítani. Mondjuk Monte Barrett-et is betehettem volna, de aki egy wbc-interim címért egyszerűen nem hajlandó bokszolni, azt nem tartom "méltónak" a legjobb tízbe. Majd kialakul pár hónap alatt valami.

» Romsy    válasz erre
    2005-11-24 19:06:43

Én nem tudok összeállítani TOP10-et mert nincs annyi jó búnyós jelenleg a nehézsúlyban. Részemről ez a lista, hogy nincs lista.

» pacific    válasz erre
    2005-11-24 08:50:36

Gratulálok a cikkhez,jó lett.

    2005-11-23 20:50:13

Na szerintem Ruíz helyet kellene cseréljen Wladdal!Az indok pedig az lenne , hogy Ruíz nagy neveket vert meg ehhez nem fér kétség de már megkopott , és nem érdemli meg a 3.pozíciót szerintem! Wladot pedig azért tenném feljebb mert kibírta a Peter elleni meccset amit nagyon nagy dolognak tartok az ö állával!Es ráadásul nemhogy kibírta a meccset hanem meg is nyerte azt meggyözö fölénnyel(a 3 leutest leszámítva) , Calvin Brockot én még nem tenném be a TOP10be mert megvárnám a Tua elleni meccsét.Nagyjából ennyi......:)))

» Justin    válasz erre
    2005-11-23 16:42:36

"Ha nem rendezi sorait, akkor súlyos költségekbe verheti Wilfried Sauerlandot pontozás esetén."

Asszem ez a sor telitalálat, majd leesett a pofám a röhögéstől, amikor elolvastam.

    2005-11-23 16:17:28

Justin: több ilyen beírásra is számítottam, de vállalom.
Azt javaslom írd le ide a listádat (és mindenki, aki nem ért vele egyet) és majd valamilyen szinten mérlegelek (azért nem annyira) a következő cikk összeállításánál. Az is elég, ha annyit írsz, hogy kit tennél följebb és _miért_. A miért nagyon fontos.

» Romsy    válasz erre
    2005-11-23 15:26:12

Jó a cikk , gratulálok , csak a TOP10-el nem értek egyet!

» Justin    válasz erre
    2005-11-23 15:05:33

Először is kösz a bíztatást.

Maris_szomszed: az a 2. Holy - Bowe-on volt, egyszer majd elő is kerül valamelyik számban valószínű.
pacific: :D
Sztrego: tényleg sokat fogott Evander, de nem akkor sem szabad ilyet csinálni szerintem. Nem volt durva Holyfield, csak kihasználta a szabályok adta lehetőségeket.
otvar: nem érzem olyan komolynak azokat a "fricskákat"

» Romsy    válasz erre
    2005-11-23 15:00:04

Jó a cikk, de nem is Romsy lennél, ha nem lenne az első részében néhány fricska a Klicskó drukkereknek címezve.
Az összkép azért nekem is pozitív a cikkről.

» otvar    válasz erre
    2005-11-23 11:55:57

Azért hozzátenném, hogy a fogásokat inkább Evander erőltette. Az első meccsüket is végig dulakodta.

» Sztrego    válasz erre
    2005-11-23 11:55:40

Romsy biztos sok Rejtő Jenőt olvastál :-) a cikkek tényleg jók, különösen aTyson vs Holy II. tetszett nagyon, gratula.

» mojo68    válasz erre
    2005-11-23 11:47:11

Tényleg jó a cikk és ezek után tényleg csodálkozom, hogy tudsz ennyi hülyeséget írni a hozzászólásaidban. Azért ne add fel mindent bele. Szurkolok neked. :-))))

» pacific    válasz erre
    2005-11-23 10:33:20

Jó a cikk, főleg a Tyson-Holyfield meccsről. De nem ezen a meccsen landolt egy ejtőernyős is a ring közepén? vagy az a Holyfield-Bowe meccsek valamelyikén volt?

» Maris_szomszed    válasz erre
    2005-11-23 10:32:56

Gratulálok Romsy! Nagyon jó a cikk!

» Darien    válasz erre
    2005-11-23 10:21:55
Ugrás az oldal tetejére