„Bedák Zsolt az első magyar ökölvívó, akinek idegenben kell megküzdenie a világbajnoki címért” – hallhattuk nemrégiben az RTL Klub közvetítésében Héder Barnától. A nyilvánvaló tévedésre több internetes fórumon is olvashattunk reakciókat, melyek többnyire Nagy „Csonttörő” János Barrios elleni mérkőzését említették, mint az első ilyen lehetőséget. Mivel ez sem fedi a valóságot, így arra gondoltunk, érdemes lenne kicsit rendet tenni a kérdéssel kapcsolatban. Az alábbi cikkben sorra végigvesszük, melyek voltak azok a mérkőzések, ahol magyar ökölvívó világbajnoki címért első alkalommal lépett ringbe (tehát az esetleges címvédések most nem kerülnek terítékre). Természetesen a négy, nemzetközileg legelismertebb szervezet (WBC, WBA, IBF, WBO) öveiért kiírt világbajnoki mérkőzéseket elevenítjük csak fel, így nem szerepelnek az olyan, kisebb öveket elnyert bunyósok címmeccsei sem, mint pl: Kótai Mihály (IBO, WBF), Matolcsi József (WBF), Hídvégi György (WBF), Kovács Attila (IBO), stb. . Lássuk tehát, mikor voltak hazánk fiai életük legnagyobb kihívása előtt, egy világbajnoki cím elnyerésének kapujában:
2000.06.23 - Kalocsai Zoltán (29-4) vs Artur Grigorjan (29-0)
WBO könnyűsúlyú világbajnoki címmérkőzés
Az első magyar világbajnoki címmeccset tulajdonképpen nem egy tudatosan felépített és világbajnoki címig eljuttatott ökölvívónk vívta. Mondhatjuk úgy is, hogy egy szerencsés helyzetben jött létre. 2000 nyarán Kovács „Koko” István az EBU címéért bokszolt az Üllői út-i stadionban és a rendező Universum Box Promotion végül Kalocsai „Kacsa” Zoltánt választotta a gála másik címmérkőzésére, a WBO világbajnok Artur Grigorjan ellenfelének. Bár Kacsa rekordja nem volt rossz, de a kihívói státuszba kerülése nagymértékben annak volt köszönhető, hogy a budapesti gálán még egy magyar fiú címmérkőzése várhatóan több embert érdekel, nagyobb közönséget vonz. A meccs toronymagas esélyese a karrierje csúcsán lévő üzbég Grigorjan volt, Kalocsai azonban 11 meneten keresztül kiválóan helytállt és feladta a leckét a kissé visszafogott bajnoknak. A 12. menetben azután Grigorjan begyújtotta a rakétákat, átvette a kezdeményezést és leütötte a magyar fiút. Kacsa ezt követően már nem tudta kontrollálni a mérkőzést és a második leütés után a mérkőzésvezető beszüntette a küzdelmet.
2001.01.27 - Kovács István (19-0) vs Antonio Diaz (21-1)
WBO pehelysúlyú világbajnoki címmérkőzés
Ez az a meccs, amit nem nagyon kell senkinek sem bemutatni, hiszen az RTL Klub Koko egész karrierjét végigkövette és ezen az estén egy egész ország várta izgatottan a TV készülékek előtt, hogy „megszülessen” az első magyar profi ökölvívó világbajnok. A mérkőzés krónikájához hozzátartozik, hogy a korábbi WBO bajnok, Naseem Hamed nem látott üzletet egy Koko elleni címvédésben, így feladta az 5 éve birtokolt övét és inkább egy Barrera elleni mérkőzést választott. Az ellenfél - Antonio „Chelo” Diaz - egy kemény öklű, verekedő bunyós hírében állt, és a találkozón be is bizonyította, hogy igazak ezek a hírek. A korábbi meccsein brillírozó Kovács nem tudott úgy „villogni”, ahogyan azt tőle korábban megszokhattuk. A Dominikai Köztársaságból érkező ellenfele nagy iramot diktált és egy harcos, küzdelmes, „ csúnya” mérkőzésre kényszerítette Koko-t. Az óriási tempó azonban megbosszulta magát, Diaz az utolsó két menetre teljesen elkészült az erejével. A jobb kondícióban lévő Kovács a 12. menetben leütötte ellenfelét, aki ugyan felállt, de képtelen volt a folytatásra. Ezzel Kovács „Koko” István személyében megszületett Magyarország első profi ökölvívó világbajnoka!
2001.05.05 - Bognár László (26-3-2) vs Acelino Freitas (29-0)
WBO nagypehelysúlyú világbajnoki címmérkőzés
Ez a mérkőzés kicsit kilóg a cikkben szereplő többi találkozó közül, tekintve, hogy soha nem jött létre. Pedig minden körülmény adott volt. 2001 februárjában Bognár a 9. menetben kiütötte a brit Michael Gomez-t és így elnyerte a WBO nagypehelysúlyú interkontinentális övét. Ezzel a bajnok, Acelino Freitas elsőszámú kihívója lett és úgy tűnt, a brazil KO-király el is fogadja a kihívást. A mérkőzést 2001. május 5-ére tűzték ki. Rácz Félix és védence egy héttel korábban el is utazott Brazíliába és ott készültek a találkozóra. Három nappal a mérkőzés előtt azonban váratlan dolog történt. Freitas minden előzmény nélkül egyszerűen lemondta a meccset. A profiboksz.hu-n így írt Golyo (Boros Tamás) kollégánk anno a bejelentésről: „Képviselője útján Freitas szíves elnézést kér a rajongóktól, a Showtime-tól, Miki Egértől és Mici Mackótól is, de egy embert kifelejtett: azt az embert, aki maximális erőbedobással készült élete legnagyobb megmérettetésére. Bognár Lászlót. Azt a bunyóst, aki komolyan gondolta a mérkőzést, noha tudta, hogy szinte semmi esélyt nem adtak neki a győzelemre. Aki ezt az érzést talán már megszokta. Azt viszont valószínűleg nem szokta meg, hogy a meccs előtt 3 nappal szólnak neki és még csak meg sem indokolják.”
2003.05.10 - Gálfi András (42-7-3) vs Hector Velazco (28-2-1)
WBO középsúlyú világbajnoki címmérkőzés
Miután a WBO középsúlyú világbajnoka, Harry Simon halálos kimenetelű közlekedési balesetet okozott és néhány év letöltendő börtönbüntetést helyeztek neki kilátásba, a WBO 2003 elején mérkőzést írt ki az interim világbajnoki címért (bár interim bajnoknak nevezték a várható győztest, nyugodtan értékelhetjük teljes értékű világbajnoki címmeccsnek, ugyanis szinte 100%-ig biztos volt, hogy a fentiek miatt Simon nem fog tudni kiállni címet védeni a győztes ellen). Gálfi 2002 szeptemberében megszerezte a WBO középsúlyú interkontinentális övét, ami jó ajánlólevélnek bizonyult a világbajnoki címmeccsre. Sajnos ekkoriban a TV2 még nem állt szerződésben a Gálfit is menedzselő Felix Promotion-nel, így megfelelő anyagiak hiányában esély sem volt arra, hogy Magyarországra hozzák a rendezvényt (sőt szinte a teljes magyar média tudtán kívül zajlott az esemény, internetes bokszoldalakat leszámítva senki sem tudósított róla). Az argentin Velazco otthonában rendezett találkozón a hazai fiú eleinte jobbnak tűnt, aktívabb volt, de a Gatto becenevű Gálfi is keményen állta a sarat, sőt az ötödik menetben kezdte átvenni az irányítást. Sajnos Gatto-nak a már „szokásos” kézsérülése menet közben ismét kiújult, nem bírta a terhelést és a hetedik menetet követő szünetben emiatt egy megnyerhető mérkőzést volt kénytelen váratlanul feladni. A második magyar világbajnok tehát még váratott magára…
2004.01.17 - Erdei Zsolt (18-0) vs Julio Gonzalez (35-1)
WBO félnehézsúlyú világbajnoki címmérkőzés
Madár címmeccsének története is azok közé tartozik, melyet bizonyára jól ismer minden olvasónk. 2003-ban Dariusz Michalczewski pontozásos vereséget szenvedett a mexikói Julio Gonzalez-től. Az Universum vereség esetére egy visszavágót kötött ki a szerződésben, egy általa választott ellenféllel szemben, aki Fritz Sdunek javaslata alapján - az Universum három szóba jöhető ökölvívójából (Drews, Ulrich Madár) - Erdei Zsolt lett. A mérkőzés előtt sokan féltették Zsoltot, mondván korai még neki a világbajnoki meccs (előtte az edzőpartner Nelongo Perezzel is nagyon megszenvedett a szegedi gálán), ráadásul egy ilyen magas, ügyes mexikói bunyós ellen, aki Michalczewski-t és Glen Johnson-t is legyőzte, és csupán Roy Jones ellen jegyzett egy vereséget. Madár azonban rácáfolt a kétkedőkre, élete legjobb bunyóját bemutatva, 12 meneten át bokszolta ki a nyúlánk Gonzalez-t. Elmozgott, leforgott a bajnokról, remekül kontrázott és rendre ültek a legendás balegyenesei is. Bár a mexikói nem diktált nagy iramot, de mégis meglepő (és örömteli) volt, hogy Erdei holtpont nélkül, kiváló teljesítménnyel bokszolta végig a mérkőzést. A mérkőzés végén mindenki számára egyértelmű volt, hogy új bajnok született, Magyarország második világbajnoka, Erdei Zsolt!
2006.05.20 - Nagy János (24-0) vs Jorge Barrios (45-2-1)
WBO nagypehelysúlyú világbajnoki címmérkőzés
Ezen az estén a Los Angeles-i Staples Centerben az első olyan meccsnek lehettek tanúi a jelenlévők, amikor magyar ökölvívó a HBO csatorna által közvetített gála egyik főmérkőzését vívja. Az ekkoriban a Felix Promotion zászlóshajójaként is funkcionáló Nagy János hosszú utat tett meg élete mérkőzéséig. Magyar bajnoki cím, két győzelem Chacon ellen, néhány kisebb öv begyűjtése, számtalan TV2-s gála főmérkőzése. Az út végén már szinte az egész ország elhitte, hogy „Csonttörő” képes lehet olyan klasszist is legyőzni, mint a két számmal nagyobb, világbajnok argentin. A mérkőzés azonban nem a magyar szurkolók szájíze szerint alakult. Az előzetesekben is gyors kiütést ígérő argentin sztár egyből támadólag lépett fel és alig fél perc elteltével egy nagyon kemény ütést helyezett el Jani lengőbordájára. Nagy az ütést követő másodpercben jelezte, hogy baj van, majd letérdelt. A levegő bennszorult és Jani a számolást követően sem volt képes a mérkőzés folytatására, így Raul Caiz mérkőzésvezető 49 másodperc után kihirdette Barrios TKO győzelmét. A gyors vereség sajnálatos módon nem csak Nagy János karrierjét zárta le. Pár hónappal a súlyos zakó után a TV2 kihátrált a magyar gálák finanszírozása mögül, ami egyben a Rácz Félix nevéhez köthető, egyetlen komoly magyar promóció végét is jelentette.
2009.01.10 - Balzsay Károly (19-0) vs Denis Inkin (34-0)
WBO nagyközépsúlyú világbajnoki címmérkőzés
Balzsay érdekes helyzetben kapott lehetőséget világbajnoki címszerzésre. Az orosz Denis Inkin Karesz klubtársaként szintén az Universum bajnoka volt és az istálló házibajnokság keretében kívánta eldönteni, ki a jobb nagyközépsúlyú a promóción belül, kit érdemes továbbra is menedzselni. Az esélyekről megoszlottak a vélemények. A szakértők a Nagy „Hóhér” József-et öt menetben elintéző Inkint jóval tapasztaltabbnak és keményebbnek gondolták, aki a mérkőzés második felére folyamatos agresszív nyomásával fölénybe kerülhet a komoly ütőerejű, ám rutintalanabb magyar riválisával szemben. A mérkőzés maga igen szorosra sikeredett. Az első menetekben Inkin tűnt jobbnak, azonban Balzsay válaszai sem sokat késtek. Összességében az aktívabb orosz több ütést indított, azonban a hangsúlyos találatokat rendre Karcsi vitte be, a meccs vége felé egyszer komolyan meg is rendítette ellenfelét. 12 menet után nem volt egyértelmű a győztes személye, de szerencsére végül mindhárom pontozó a magyar fiút látta jobbnak. Balzsay Károly így harmadik magyarként csatolhatott világbajnoki övet a derekára!
2009.11.21 - Erdei Zsolt (30-0) vs Giaccobe Fragomeni (26-1-1)
WBC cirkálósúlyú világbajnoki címmérkőzés
Az egyetlen alkalom, amikor magyar bunyós nem WBO címért lépett ringbe. Erdei súlycsoportváltásának okai ismertek: az Universum Jürgen Brahmer-rel „nyerette el” Erdei leadott félnehézsúlyú övét, Zsoltinak pedig egy súlycsoporttal feljebb ajánlott címmeccset az olasz világbajnok, Giaccobe Fragomeni ellen. Madár elvállalta a kihívást, de a mérkőzésen a súlya így is alig haladta meg a félnehézsúlyú limitet. A közönség az év egyik legizgalmasabb mérkőzését láthatta ezen az estén. Az első négy menetet a magyar fiú egyértelműen elvitte a gyorsaságával és a sok pontos ütésével. A tankszerűen előremenetelő Fragomeni-ben azonban nem sok kárt tudott tenni és az olasz szép lassan magára talált. A mérkőzés közepére előjött a Zsoltnál gyakran tapasztalható holtpont és gyakran hátrálni, eltáncolni kényszerült a továbbra is könyörtelenül „zakatoló” olasz elől. Szerencsére a mérkőzés utolsó harmadára Zsolti tudta a rejtett erőtartalékait mozgósítani, a 40 éves Fragomeni meg valamelyest csökkentette a nyomást, így a meccs újra kiegyenlítetté vált. Az utolsó menetek tényleg a klasszikusokat idézték, mindkét bunyós ütött, ami a csövön kifért és Zsolt nem ritkán meghátrálásra kényszerítette az addig bulldózerként előre menetelő olaszt. 12 menet után a lehető legszorosabb pontozással (115-113, 115-113, 114-114) Erdei kezét emelték a magasba, így Zsolti személyében az első olyan magyar ökölvívót ünnepelhettük, aki két súlycsoportban is világbajnok tudott lenni!
2010.05.29 - Bedák Zsolt (15-0) vs Wilfredo Vazquez Jr. (18-0-1)
WBO kispehelysúlyú világbajnoki címmérkőzés
Bedák szinte az egyik napról a másikra került címmérkőzés közelébe. 2009 márciusában a WBO frissen megalapított Európa-bajnoki övét nyerte el, majd decemberben a WBO intekontinentális övét és ezzel rögtön kihívói pozícióba került a WBO kispehelysúlyú ranglistán. A Juan Manuel Lopez által leadott övért azonban először mégsem ő küzdött meg, hanem a ranglista második és harmadik helyezettje, Wilfredo Vazquez Jr. és Marvin Sonsona, Zsolt pedig a győztes kötelező kihívója lett. Vazquez a 4. menetben kiütötte Sonsonát, és a Bedák elleni címvédését ki is írták május végére. 15 profi meccs és a nem túl acélos ellenfelek után a hosszú és eredményes amatőr múlt ellenére is kissé korainak tűnt Zsolt számára ez a címmeccs, az ilyen lehetőséggel azonban élni kellett (főleg az Universum jelenlegi helyzetének ismeretében). Bedák „megcselekedte, amit megkövetelt a haza”, elment idegenbe, hogy elhódítsa a világbajnoki címet. Az első három menetben minden jól alakult, Bedák irányított, többet talált, uralta a mérkőzést. A negyedikben azonban Vazquez átvette a kezdeményezést, az ötödik menettől pedig egyértelmű volt a fölénye. Bedák hősiesen helytállt, vert helyzetből is többször visszatámadott, sőt a kilencedik menetben úgy tűnt, mintha magára is talált volna. Ez azonban csak pillanatnyi fellángolás volt, a tizedik menetben Vazquez több egyenessel is tisztán elkapta a magyar fiút. Zsolt végül egy nagyon kemény jobbegyenestől a padlóra hanyatlott és bár felállt és folytatni szerette volna, a ringsarkában Artur Grigorjan (ugyanaz, aki cikkünk első részében elverte Kalocsait) edző bedobta a törülközőt.
Végül a fentieket röviden összegezve: az elmúlt tíz évben rendkívül jól szerepeltek honfitársaink a profi ökölvívásban. Kilencszer volt alkalma magyar bunyósnak világbajnoki címet szerezni, melyből négy alkalommal sikerült is. Ötször az Universum, négyszer pedig a Felix Promotion égisze alatt. A két klub jelenlegi helyzetét elnézve (a Felix Promotion megszűnt, az Universum pedig komoly anyagi gondokkal küszködik) kisebb csoda lenne, ha a következő tíz évben hasonlóan tudnának teljesíteni a magyar profi ökölvívók.
edge 2010-06-15