Sokszor előfordult már a boksztörténelemben, hogy valaki pár héttel a meccs előtt ugrott be pótellenfélnek, aztán borította a papírformával együtt az ellenfelet is. Olyan esetek is akadtak, amikor valakinek a meccs napján szóltak, hogy este jelenése lesz, a legismertebb sztori erre talán Tim Tomasheké, aki a műszak végeztével kapott egy telefont, hogy ugyan menjen már ki a Morrison-Williams gálára, mert a szervezők attól félnek, hogy Williams az utolsó pillanatban lemondja a meccset, ami aztán be is következett, így aztán Tomashek pár menet erejéig egy vb meccs résztvevője lehetett. De előfordult-e olyan eset, amikor egy bunyós gyanútlanul kiment egy gálára nézőnek, aztán egy világbajnoki övvel a hóna alatt ment haza? A válasz: IGEN! Következzék most Isidro Garcia (25-8-2, 8KO) legszebb karácsonyi ajándékának története 1999-ből, krónikásunk Steve Springer lesz a Los Angeles Timestól (a kotnyeleskedő fordító pedig jómagam).
Jött, látott, és kései beugróként címmeccsen győzött.
Képzeld el, hogy lehívnak egy nézőt a World Series hetedik meccsén(Az amerikai Major League Baseball bajnokság döntője, mely négy győzelemig tart.), kap az illető mezt és ütőt, majd mindent eldöntő hazafutást üt. Képzeld el, hogy a VIP-páholyból lehoznak valakit, adnak neki egy pár cipőt, majd az illető megszerzi a Super Bowlt érő mezőnygólt. Nana. Most biztos azt mondod, hogy elszabadult a fantáziánk, és hogy vigyük ezeket a forgatókönyveket a Disneyhez, mert maximum ők lesznek vevők rá. Azt mondod, hogy ilyesmi csak a filmvásznon történhet, ahol angyalok kószálnak a mezőnyben(Angels in the Outfield), vizesfiúk focihősök lesznek(The Waterboy), és egy Rocky Balboához hasonló felhozóember eltángálja Apollo Creedet(aki itt is egy filmcímet várt, az szégyellje magát), de a való életben sosem.
Tévedsz.
Mindez megtörtént múlt szombaton, mikor is Isidro Garcia a legvadabb álmait is felülmúló ajándékot kapott Karácsonyra a jól eltalált nevű Fantasy Springs-ben, Indio-ban.
Garcia azért ment oda, hogy megnézzen egy vb meccset, aztán úgy alakult, hogy ő maga lépett ringbe és nyerte el az övet.
Ez nem annyira hihetetlen, mint amilyennek hangzik. Garcia nem valami 250 fontos fotelharcos vagy egy Adam Sandler hasonmás, aki esett-kelt a ringben, majd egy csoda segítségével nyert, mikor is az ellenfelét eltalálta egy lezuhanó gerenda, vagy amit csak egy elborult író ki tud találni.
Garcia egy tisztességes légsúlyú, egy jó Los Angeles-i bunyós, akinek szombatig 19-1-1 volt a mérlege és a WBO Észak Amerikai (NABO) bajnoka volt.
A probléma az volt, hogy Garcia nem úgy készült, hogy szombaton bokszolni fog. A 112 fontos divízióban küzdő Garcia kb 123 font volt, és mostanában alig járt az edzőteremben.
A World Boxing Organization betöltetlen légsúlyú világbajnoki övéért eredetileg a Puerto Ricó-i Jose Lopeznek és a mexikói Alejandro Montielnek kellett volna megküzdenie.
Garcia az edzőjét, Javier Capetillot kísérte el a gálára, akinek más bunyósai kesztyűt húztak aznap.
"Garcia csak meg akarta nézni ezt a két srácot arra az estre, ha a jövőben meg kell küzdenie velük." - mondta Frank Espinoza, a menedzsere.
De nem ezen a szombaton.
A meccs 5:30-ra volt tervezve. 3:30-kor Garcia a kaszinó körül lógott, csokit majszolt, amit üdítővel öblített le.
Espinoza a Hacienda Heights-i otthonában volt, mikor csörgött a telefonja. Ricardo Maldonado hívta, a Fantasy Springs-i gála promótere. Közölte vele, hogy Montiel zsibbadtságot érzett, és nem tud bokszolni.
Espinoza azt tudakolta, hogy Maldonado mégis miért hívta őt.
"Garcia nem ugrana be Montiel helyett?" - kérdezte Maldonado.
"Garcia? Hol van?" - kérdezte Espinoza.
"Itt, a kaszinóban." - jött a válasz.
A következő 45 percben, Espinoza felváltva beszélt a telefonon Garciaval és Maldonadoval.
Eleinte Garcia passzolta a dolgot. Itt ül békésen a csokijával és az üdítőjével, túlsúlyosan és felkészületlenül, erre kevesebb, mint két óra múlva címért bokszoljon? Na ne már.
Montiel 10000 dollárért vállalta a meccset.
De mivel Garcia makacs volt, az idő pedig fogyott, Maldonado emelni kezdte az összeget, míg végül az elérte a 28000 dollárt.
Ami már túl csábító volt.
4:15-kor Garcia igent mondott.
Most már csak a Kaliforniai Állam Atlétikai Bizottságának(CSAC) jóváhagyására volt szükség, és az új szerződések megírására.
Ja igen, meg felszerelésre. Garciánál értelemszerűen nem volt semmi.
Mivel az előző napi mérlegelés óta Lopez felment 122 fontra, a súly sem volt probléma. A szerződéseket véglegesítették.
Garcia más bunyósoktól kapott kölcsön rövidnadrágot, cipőt és mélyütésvédőt.
Ami a fogvédőt illeti, gyorsan vásároltak egyet. A bunyósok szeretik precízen megformázni a fogvédőjüket, addig áztatják őket meleg vízben, amíg tökéletesen nem passzolnak.
Erre nem volt idő.
Garcia frissen vásárolt fogvédőjét előbb egy pohár forró kávéba nyomták, hogy meglágyuljon, majd a szájába.
Espinoza a megegyezés létrejötte után kocsiba vágta magát és Indio-ba száguldott. A negyedik menetben érkezett meg egy kemény, küzdelmes meccsre.
Ami a nyolcadik menetben még mindig szoros volt. A felkészülés hiánya vissza fog ütni vajon?
Garcia erősen zárta a meccset és egyhangú pontozással nyert: 116-112, 116-112, 115-113.
"Valaki fent figyel rám, micsoda karácsonyi ajándék." - mondta Garcia egy tolmács útján.
"Otthonról elintéztem a bunyósomnak egy világbajnoki meccset 28000 dolláros meccspénzzel. Micsoda menedzser vagyok." - mondta Espinoza viccelődve.
És micsoda film lenne belőle.
2020. december 24. - VRRRT
