A Jeff Lacy elleni győzelmével egyértelműen belépett az amerikai piacra Joe Calzaghe a nagyközépsúly jelenlegi legjobbja. A „walesi sárkány” barátjához, Ricky Hatton-hoz hasonlóan Frank Warren embereként Európában vert meg meggyőzően egy Amerikában sztárként kezelt bokszolót. Calzaghe azonban nem tervezi, hogy promotert vált és mindenáron a tengerentúlon akar ringbe lépni, hiszen Nagy-Britanniában is jó pénzekért tud bokszolni, valamint a szurkolók és a szakértők elismerését itt is megkapja. Legújabb írásunkban a walesi klasszis jövőjét vizsgáljuk meg egy kicsit alaposabban.
Joe Calzaghe a jelenleg legrégebben uralkodó világbajnoknak számít a profi ökölvívásban, hiszen WBO bajnoki címét kilenc évvel ezelőtt a legendás Chris Eubank legyőzésével szerezte meg. Azóta Joe már 18 címvédésen van túl, de csak idén márciusban találkozott először olyan bokszolóval, akit sokan esélyesebbnek tartottak nála. Az elmúlt években látott kissé motiválatlan, beszürkült világbajnok azonban a feladat nagyságához illő produkcióval lepte meg rajongóit és a szakértőket, aminek eredményeképpen Európa egyik legkelendőbb boksz árúcikkét ma úgy hívják, hogy Joe Calzaghe. A sikert követően az amerikai televíziós óriás, a Showtime anyagi támogatásával Warren válogathat a jobbnál jobb ellenfelekből. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a veretlen bunyós már csak 1-2 évig akar bokszolni akkor igazán remélhetjük, hogy mostantól már csak nagy meccsek jönnek a számára.
Az első felröppent név a Lacy elleni meccs után a leszállóágban lévő, de még mindig nagy pénzeket megmozgató Roy Jones volt, aki az HBO-val történt szakítása után a hírek szerint a éppen a Showtime televízió szakkomentátoraként lesz látható a későbbiekben. A félnehézsúlyú klasszis még arra is képes lenne Calzaghe kedvéért, hogy visszafogyasszon nagyközépsúlyba és a WBO, valamint az IBF övekért szálljon harcba. „Calzaghe egy veszélyes bunyós, aki bárkit képes legyőzni ha jó napja van és pont emiatt izgat engem annyira ez a meccs. Nem bánnám ha a WBO és az IBF nagyközépsúlyú címéért csapnánk össze, de akár félnehézsúlyban is mehet a meccs. A Lacy elleni győzelme lenyűgőző volt és sokkolta az amerikai szurkolókat. Joe Calzaghe kétségtelenül a legjobb nagyközépsúlyú a világon, a rekordja önmagárt beszél." – mondta Jones a BBC-nek a mérkőzésről. A mindig jól értesült brit sajtó már a meccs dátumát is megjelölte, hiszen kiszivárogatott információk szerint július 8-án találkozhatna a két klasszis. Ez a meccs mindenképpen vonzó lehetőség Calzaghe számára, hiszen tovább növelhetné amúgy is megnövekedett ázsióját és jelentős pénzt is kereshetne, viszonylag kis kockázattal. Ha sikerülne Joe-nak legyőzni az idei évben Jonest is, akkor könnyen elképzelhető, hogy Hatton után idén is európai bunyós nyerné el az év bokszolója címet a Ring magazinnál.
A WBC bajnok Markus Beyer is egy elgondolkodtató lehetőség lehet Calzaghe számára. A német bunyóst sokan nem kedvelik unalmas meccsei miatt, de a szakértők is elismerik, hogy nehezen verhető, kellemetlen ellenfél, aki bárkit képes lerántani a saját szintjére és még a legnagyobb ütőkkel szemben is megállja a helyét. Frank Warren és a Sauerland Event már tárgyalt egy esetleges meccsről, de míg az angolok a nyári időpontot szorgalmazzák addig a német fél inkább kora ősszel rendezné a meccset a labdarugó világbajnokságot követően. Beyer azért lehet különösen vonzó ellenfél Calzaghe számára mivel ellene egy újabb, világbajnoki övet tudna begyűjteni viszonylag kis kockázattal, hiszen a két bokszoló utolsó meccsét elnézve nehezen elképzelhető, hogy Markus Beyer dominálni tud Joe Calzaghe ellen. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a profi ökölvívásban a legtöbbször a pénz kerül előtérbe a dicsőséggel szemben és a német ellen nagyságrendekkel kevesebb pénz lehetne keresni, mint a jól csengő nevű amerikai sztárokkal szemben.
Mivel a brit bokszsport tradicionálisan igen erős ezért nem feledkezhetünk meg egy helyi rangadóról sem. Ebben az esetben az IBF félnehézsúlyú világbajnoka, Clinton Woods lehetne az ellenfél, akivel szemben több szempontból is érdemes számolni. Egyrészt mivel Woods angol és Calzaghe walesi, így egyfajta nacionális ellentét feszülhet a két bokszoló között, amit természetesen személyes ellenszenv is kísér. Másrészt Woods promotere az a Dennis Hobson, aki Frank Warren legnagyobb konkurenciája jelenleg a szigetországban. Calzaghe számára ezen felül mindenképpen csábító lehet, hogy a nem éppen világverő Woods legyőzésével egy újabb súlycsoportban szerezhetne világbajnoki címet, ami egy hosszú ideje tervezett lépés megvalósítása lehetne. A Calzaghe vs Woods meccs minden bizonnyal hatalmas érdeklődésre számot tartó, igazi közönségszórakoztató összecsapás lenne, ami európai viszonyokhoz képest nagyon jelentős bevételt generálhatna minden érdekelt fél számára.
A három legvalószínűbb lépés után nézzük egy kicsit távolabbra is, hiszen Antonio Tarver és a WBA király Mikkel Kessler is jelezte, hogy az év vége felé szó lehet egy Calzaghe elleni meccsről. A Tarver elleni csatára csakis az Egyesült Államokban van esély és televíziós problémák is lehetnek a mérkőzéssel kapcsolatosan, hiszen bár nincsen a walesi bunyósnak kizárólagos szerződése a Showtime-al, Frank Warren minden bizonnyal egy egyszeri alkalomért nem cseréli le a hosszú ideje bevált partnerét. Tarver pedig jópár éve az HBO-n osztja a pofonokat, így ezt a derbit nagyon nehéz lesz megszervezni. A Kessler elleni csata legfőbb akadálya a győzelemért járó elismerés és a fennálló kockázat kedvezőtlen arányszáma. Ugyanis a dán bunyós gyakorlatilag teljesen ismeretlen a skandináv országokon kívül, de ennek ellenére a legyőzése nem tartozik a könnyen kivitelezhető kategóriába. Ebben a meccsben pedig nincsen annyi pénz Calzaghe számára, hogy megérjen megkockáztatni egy esetleges váratlan vereséget, mert azt a szurkolóknak nehéz lenne megmagyarázni.
Mint az írásunkból kiderül Joe Calzaghe jelenleg nagyon jó helyzetben van. Olyanban, amit ha jól kihasznál akkor a szakmai elismerés mellett a következő 2-3 meccsével több pénzt kereshet, mint az eddigi karrierje során összesen.
2006. 03. 20. Hollywood
