Boxkesztyű, bandázs és fogvédő
profiboksz.hu

A nehézsúlyú legenda találkozása saját McGregorjával 1940-ben, avagy a Dempsey vs. Luttrell mérkőzés

2017-09-27 22:44:05 /
A 2017. év ökölvívó szempontból egyik legfontosabb mérkőzése, vagy inkább fogalmazzunk így: eseménye a Floyd Mayweather vs. Conor McGregor bokszmérkőzés volt. A szakma a tenyerébe temette az arcát, a falat kaparta, vagy éppen mélyeket sóhajtozott a párosítás láttán, a kevésbé kompetens nagyközönség viszont ügyesen kajálta ezt az egész cirkuszt és még olyanok is rezonáltak erre az összecsapásra, akik egyébként nem tudnak megkülönböztetni egy bal horgot egy jobb felütéstől. És akkor a médiáról már ne is beszéljünk, hiszen idehaza is akkora publicitást kapott ez a párosítás, amire mostanság nem volt példa, és amelyet szakmai szempontból sokkal nagyobb meccsek – mint pl. a Guillermo Rigondeaux vs. Vasyl Lomachenko párosítás – soha nem kapnának meg. Éppen ezért sok kritika érte az ökölvívó szakma és a hozzáértőbb közönség részéről Floyd Mayweathert, aki ezzel a számára lényegében teljesen veszélytelen találkozóval és győzelemmel szárnyalta túl Rocky Marciano csúcsát, akinek 49 győztes meccse volt, vereség nélkül. Nyilván van az a pénz, amiért az ember haja korpás lesz…
 
Mayweather cirkusza ugyanakkor nem az első ilyen próbálkozás volt az ökölvívó történelemben, kevesen tudják például, hogy a nehézsúlyú legenda, Jack Dempsey 45 esztendősen visszatért egy hasonló jellegű mérkőzés – és némi bevétel – kedvéért, igaz, ezt a meccset nem tartják nyilván a hivatalos rekordjában és Clarence Cowboy Luttrell neve mellett sem jegyeznek annyi eredményt birkózó berkekben, mint amit Conor McGregor a UFC-ben eleddig felmutatott. Nézzük hát, mi volt ez a párosítás, és milyen eredményt is hozott, ezelőtt 77 évvel, 1940-ben.
 
Jack Dempsey ekkorra már 45 esztendős volt, 13 éve nem bokszolt és egy étteremből próbált megélni, amit még az ökölvívásból összekeresett vagyonából vásárolt. A vendéglátóegység azonban nem produkált a korábbi világelső számára túl sok nyereséget, ráadásul Jack éppen válófélben volt, harmadik felesége, Hannah Williams próbálta vele felbontani kapcsolatát, és természetesen nem érte be a nagymama komódjával, valamint egy lyukas vasalódeszkával, mikor a vagyonmegosztásról volt szó.
Dempsey-nek tehát pénzre volt szüksége, ügynöke, Max Waxman pedig úgy döntött, a legkülönbözőbb személyes megjelenésekkel próbál pénzt csiholni a bajnok hírnevéből. Jack leginkább birkózó mérkőzéseket vezetett ezután, de ezekből önmagukban még nem igazán tudta megtölteni a malacperselyt. Waxman tehát új tervet eszelt ki: Dempsey-nek ismét bokszolnia kellene! Na jó, de ki ellen?

A válasz kb. egy hónapot váratott magára, amikor a Manassai Marcangoló Atlantában vezetett egy birkózó mérkőzést 1940 májusában, és összetűzésbe keveredett az egyik résztvevővel, aki a Cowboy Luttrell névre hallgatott és úgy gondolta, vagánykodik egyet a legendás bokszolóval. Váratlanul, a meccs közben, rárontott Dempsey-re, hátralökte őt, aki persze nem volt rest és egyből visszaadta a kölcsönt. Luttrell még egy ütést is megpróbált bevinni, de Jack simán hárította, ezzel pedig ott és akkor vége is lett az egésznek. 
Dempsey a színfalak mögött megpróbálta elrendezni a dolgot a helyi vagánnyal, de Luttrell tovább májerkodott, nem volt hajlandó kezet fogni vele, sőt, ismét nekiment Jacknek, míg szét nem választották őket. Dempsey ekkorra már kellően felhúzta magát és azonnal elfogadta, mikor Cowboy néhány nappal később hivatalos kihívást intézett felé.

A meccs óriási érdeklődést hozott, senki nem akarta elszalasztani az esélyt, hogy még egyszer lássa a Manassai Marcangolót, ahogy borzalmasan kemény horgaival, felütéseivel szétklopfolja riválisát. Akadtak persze kételyek is bőven, mondván, hogy a mérkőzés és az egész hajcihő csak színjáték, és nem valódi küzdelmet fognak látni a nézők. Dempsey így igyekezett elhallgattatni ezeket a hangokat: „Nem, nem szórakozunk. Július 1-én, Atlantában egy profi birkózó ellen fogok bunyózni. Kesztyűkben harcolunk természetesen, a legkönnyebbekben, amit Georgia állam bizottsága engedélyez, és a Queensbury szabályrendszer lesz érvényes. Illene őt gyorsan levernem, hiszen harcolni még mindig tudok, neki viszont fogalma sincs a bokszról.” – mondta Jack, aki azzal sem foglalkozott sokat, hogy ellenfele papíron 10 évvel fiatalabb nála és kb. 20 fonttal nehezebb is: „Biztos, hogy ez a fickó valójában legalább annyi idős, mint én. Egyébként pedig tudják, a birkózók milyenek, addig húzzák a sportot, amíg be nem kerülnek a nyugdíjas otthonba. Harcolni azt nem tud, a padlóról indítja az ütéseit és csapkod össze-vissza. Kötött és lassú. Úgy, ahogy van, ki nem állhatom ezt az ürgét, kész öröm lesz leápolni.” 

Luttrell persze nem így látta a dolgokat és duzzadt az önbizalomtól: „Megvertem már keményebb faszikat is, mint ez a Dempsey. Soha, egy bokszoló sem tudott legyőzni egy jó birkózót. Én leszek az első, aki kiüti Dempsey-t. Én csak nyerhetek. Elment az esze a fickónak, hogy bevállalt egy ilyen mérkőzést valakivel, aki jóval fiatalabb és sokkal jobb kondiban van nála. Lenyeletem vele a fogait.”
Jacktől egyébként azt is megkérdezték egy sajtótájékoztatón, hogy győzelme esetén kihívja-e az aktuális világelső Joe Louist. Dempsey nyilván tudta, hogy még csúcsformájában sem ő lett volna az esélyes Louis-szal szemben, 45 évesen pedig pont annyi értelme lenne ennek az összecsapásnak, mint a napelemes zseblámpának, de nem akarta a sajtó és közönség örömét elrontani és így nyilatkozott: „Erre most még nem tudok válaszolni. Nyilván meg kell nézni, tudok-e még rendesen ütni, és ha a közvélemény szeretné ezt a találkozót, akkor később beszélünk róla. Joe Louist mindenesetre csakis dinamit öklökkel lehet legyőzni.” 
Kell hát mindennél hatékonyabb marketingmunka? 

1940. július 1-én, Atlantában 12.000 fizető néző bizonyította, hogy a felvezetés sikeres volt, ennyien gyűltek ugyanis össze, hogy megnézzék Jack Dempsey visszatérését, az összes bevétel 37.000 dollárra rúgott. Az esemény színvonalát némileg azzal is növelni kívánták, hogy a mérkőzés vezetésére a „Bokszpápát” Nat Fleischert kérték fel.

Amikor Jack belépett a szorítóba, 10 perces álló ovációval fogadta a közönség. A sajtó szerint a 45 éves sztár nem sokat foglalkozott edzéssel és egy elhízott figurát vártak a ringbe, ennek ellenére Jack meglehetősen jó formában volt, sőt, mint hamar kiderült, sokkal inkább emlékeztetett sportolóra, mint papíron 10 évvel fiatalabb riválisa (egyszer később, az akkor már 39 éves Dempsey-t megkérdezték, miért edz olyan keményen, erre ő azt felelte, hogy az idő ellen harcol és nem akar 70 évesen tropa lenni…) Dempsey a korabeli jelentések szerint 205 fonttal, Cowboy Luttrell 226-tal mérlegelt. 

A mérkőzésből természetesen óriási mismatch kerekedett (és eléggé low-costra sikeredett: a két fél pl. a szünetekben üres sörös rekeszeken üldögélt zsámoly helyett, ami némileg illúzióromboló lehetett a korábban 120.000 néző előtt is bokszoló ex-világelsőnek), Dempsey – bár lábmunkája már sehol nem volt, és lassabban is mozgott, mint saját, Jess Willard elleni verziója – ugyanazt a harci szellemet hozta a kötélnégyszögbe, mint fénykorában. Jack leginkább bokszkesztyűkben vívott kocsmai bunyót produkált, horgokkal és néha felütésekkel bombázta ellenfelét, de néha egy-egy könyökös is befért, Cowboy tarkóját szintén megkenegette időnként, a „rabbit punchokról” (egyik kezével lefogta ellenfele fejét, másikkal ütött) már nem is beszélve. Ezekért persze a riválisnak sem kellett a szomszédba menni, csakhogy Luttrellnél egy nehézzsák is többet támadott és főleg talált volna ezen az estén. Dempsey tehát marcangolt, agytröszt ellenfele pedig még hergelte is őt a szorítóban, és időként fura mozdulatokat tett, talán birkózó alapállást akart felvenni, hogy abból forgassa ki Jacket, csak hát ugye itt ökölvívó mérkőzésről volt szó és kesztyű volt a kezein…

A találkozó a második menetben dőlt el, ekkor Dempsey egy brutális balhoroggal leültette kihívóját (közvetlenül előtte történt, hogy maga elé lökte Luttrellt, aki így háttal állt neki, Jack pedig némileg orvul támadva onnan is megcsépelte Cowboy fejét, biztos, ami biztos…). Fleischer számolt, Luttrell felkelt, a 45 éves ex-világelső pedig azonnal rohamozott (azt felejtsük is el, hogy a semleges sarokba vonult volna, ahogy a szabályok akkoriban már előírták), és ismét leterítette riválisát, egy balhoroggal. Cowboy a padlón, megint feláll, Jack megint leüti néhány kemény horoggal. A birkózó – becsületére legyen mondva – innen is összevakarta magát, bár vélhetően 1000-ből 999 bíró nem engedte volna tovább küzdeni, hiszen szemmel láthatóan sokkal inkább volt már a Százholdas Pagonyban, mint a kötélnégyszögben. Fleischer azonban nem tartozott abba a 999-be, igaz, Dempsey időt sem hagyott neki elmélkedni, vagy kórképet előállítani, hiszen abban a pillanatban, ahogy a 10 számolás véget ért ott termett – Fleischert majdhogynem felborította a huzat, amit Jack keltett – és kiütötte ellenfelét a szorítóból. 

A meccsnek ott és akkor vége is volt, Luttrell pedig egy óra múlva ébredt fel a közelben, egy kórházi ágyon és nyilván átértékelte magában Dempsey-t és azokat a keményebb legényeket, akiket előtte le tudott gyűrni. A Manassai Marcangoló – aki 6.000 dollárt keresett az ütközettel, Luttrell pedig 800 zöldhasúval gazdagodott – erősen zihálva fogadta a közönség éljenzését, 14 év óta először és mindenki úgy érezte, hogy teljesítményével nem okozott csalódást.
Egy new yorki lap például így fogalmazott: „Dempsey nem egy kövér, fogatlan oroszlán volt, mint ahogy néhány lap előre leírta őt, hanem egy igazi, kíméletlen gyilkos. Négy menetig még a Bronz Bombázónak is nagyon kemény ellenfele lehetne.”
Jack persze tudta, hogy Joe Louis ellen immár tényleg semmi esélye nem lenne, és többé nem is került szóba ez az összecsapás. A legendás nehézsúlyú két héttel később kiütött egy másik birkózót, Bull Curry személyében (aki majdnem megfojtotta Jacket a mérkőzésen), majd július 29-én egy amerikai focistát intézett el, ő az Ellis Bashara névre hallgatott. A meccs két menetig tartott, Bashara később így nyilatkozott Dempsey-ről: „Még mindig mázsás erejűeket üt, de a lábai már rég nincsenek sehol. Bombakemény jobbosa van, nem látod, mikor indul, de kétségkívül megmarad benned, mikor becsapódik.”

Cowboy Luttrell mérkőzés utáni sport pályafutásáról nem sokat tudunk, az biztos, hogy 1949-ben ő alapította meg a Championship Wrestling from Florida társaságot, ami egy birkózó promóciós iroda volt, és egészen 1987-ig üzemelt. Luttrell egy idő után – egészségi állapota miatt – továbbadott az irodán és 1980 márciusában hunyt el. Ő maga később így emlékezett a Dempsey elleni ütközetre és az azutáni eseményekre: „1940-ben, miután a haverom meccsén elég satnya bíráskodást adott elő, fellöktem Jack Dempsey-t és kihívtam őt egy birkózó meccsre. Erre ő meg azt mondta, húzzunk kesztyűt és bokszoljunk. Gyerekkoromban valamennyit bokszolgattam, 10 évvel fiatalabb voltam nála és nehezebb is, szóval úgy gondoltam, jól megcsapkodom majd a fejét. Ő viszont egyből bevarrt néhány balhorgot és jobbost is, miközben fogta a tarkómat, majd jött még néhány bal, aztán inkább fedeztem magam, mielőtt túl sok kombóját kajálnám be. A lábaim elég hamar kifújtak ő pedig megsorozott a köteleknél az első menet végén. Kemény parasztgyerek vagyok, ő viszont rám rontott a második elején, kaptam egy jobbost, majd megint a bal horgokat. ’Gyere csak, gyere, úgysem tudsz kárt tenni Cowboy Luttrellben!’ – mondtam neki. Aztán jól fejbenyomott néhány balossal ismét, én pedig folyamatosan padlóztam, egyszer, kétszer, háromszor. Nat Fleischer még rosszabb bíró volt, mint Dempsey és hagyta tovább menni a meccset, én viszont túl harcos voltam ahhoz, hogy feladjam. A köteleknek estem, mire Dempsey azonnal odaugrott – vajon mit csinált ekkor Fleischer? – és egy bal felütéssel kivágott a szorítóból. A képemet az öltözőben ragasztgatták össze én pedig beismertem, hogy a boksz inkább Dempsey vadászterülete. Néhány hónappal később, mikor a sebeim begyógyultak és nagyjából rendbe jöttem, beszaladtam az éttermébe. Ő meglátott, a kezét nyújtotta, én viszont ellöktem a karját, tökön fejeltem, átkulcsoltam a lábait és lerántottam. Ráültem és csépeltem a fejét, ő viszont felfelé nem tudott keményeket válaszolni. Ekkor megjelent az egyik embere, hátulról fejbe kúrt és kihajított. Én persze üvöltöztem Dempsey-nek, hogy jöjjön ki és fejezzük be az utcán a küzdelmet, de ő nem állt kötélnek. Tudta, hogy igazi bunyóban esélytelen lenne Cowboy Luttrellel szemben.”

Jack Dempsey 1969 Karácsonya tájékán egyébként még egyszer berúghatta a motort, mikor egy este hazafelé tartott és a nyílt utcán két fiatalember megtámadta. A rablók egy öregembert láttak egy taxiban ülve (74 éves volt ekkor) és persze könnyű prédát, Dempsey viszont máshogy vélekedett a bukszája sorsáról. „Késő este volt, a taxim megállt egy piros lámpánál, két gyerek pedig odaugrott a kocsi ajtajához. A sofőr megijedt, mikor feltépték az ajtót, szóval nekem kellett rendezni a helyzetet. Az egyiket lecsaptam egy jobbossal, a másik egy bal horgot kapott. Valahol sajnáltam a szerencsétleneket, hiszen el kellett oszlatnom a tökéletes áldozatról alkotott képüket. Ők csak egy elegánsan öltözött öregembert láttak bennem, aki inkább odaadja a pénzét, mint belemenjen velük a bunyóba…” – emlékezett később.





„Az ember, ha öregszik, szeret visszatérni a múlthoz. Szeretné átérezni, amit régen érzett.”
Agatha Christie

2017. szeptember 26.
Baranyai Gergely, „Greg”

Oszd meg, tedd a kedvencek közé!

Hozzászólok:

login: jelszó: » regisztráció

George Foreman vs Steven Seagal?
Forrás:
http://index.hu/spor ...

» Attilah   válasz erre
    2017-10-04 12:48:27

Nagyon érdekes cikk volt:-)!

» BertokRobert   válasz erre
    2017-10-02 13:50:40

Ez a birkózó vs bunyós dolog, ez sosem "pihen"!
Egy végre korrekt szabrendszerben érdekes lehetne. Én echte birkózó vagyok, /bár tanultam bunyózni is/, de anno mi is, régen, / bunyósok-birkózók/ szórakoztunk sokat... mondjuk mi a földharcot nem értékeltük, csak a levitelt-lezárást... stb. Szép idők....

    2017-10-02 02:48:11

@edge: Köszi a video linket!

    2017-10-02 02:25:03

Én is imádom ezeket a cikkeket!! Még több ilyet, és köszönöm!!!!!!

Üdv, Laci!

    2017-10-02 02:08:07

Nagyon jók ezek a cikkek! Köszönjük!
Megnéztem a felvételt. Kitartó volt nagyon Luttrell. Le a kalappal!

    2017-10-01 21:42:16

"Négy menetig még a Bronz Bombázónak is nagyon kemény ellenfele lehetne.”

A cikk jó, de az a bronz barna lesz inkabb :) ,

Amugy a meccsrol van egesz nezheto minoségu felvétel:
https://www.youtube. ...

    2017-09-30 20:43:20

Komoly sztori, erdekes cikk! :-)

» bpjotruska   válasz erre
    2017-09-30 20:29:49

Ja, és a napelemmel működő zseblámpa hatalmas!!! :)

    2017-09-30 18:24:02

Köszönjük, nagyon jó cikk!
Azt tudtam, hogy Dempsey a visszavonulása után sokáig vállalt bemutató meccseket, de erről eddig nem hallottam. Állítólag a törött orrát is megműttette. Hiába, a bunyós mindig bunyós marad :)
Dempsey étterme a Keresztapa c. filmben is benne van.
Magánvéleményem: eléggé undorító és aljas dolognak tartom, hogy a szabályos keretek között elszenvedett vereségért az utcán kell elégtételt venni. Pláne úgy, hogy a másik a kezét nyújtja...no comment

    2017-09-30 18:22:14

Nagy cikk, díjazom az írásoknál greg humorát!


Most viszont megyek a Saturn-ba, szétnézek a napelemes zseblámpák között.

» Jersey Joe   válasz erre
    2017-09-30 17:48:36

Kösz a cikket. Jack Dempsey legenda státuszát jól igazolja, hogy egy agresszív halat is elneveztek róla:

https://en.wikipedia ...

» Attilah   válasz erre
    2017-09-30 16:27:14

Köszönjük ezt a remek cikket!

» bandi78   válasz erre
    2017-09-30 15:07:37

Nagyon jo cikk, kosz. Luttrellnek se volt ki mind a negy kereke :D Kepes volt a meccs utan elmenni az etterembe es meg bunyozni akart :D

Csak erdekessegkeppen. A merkozes bevetele a cikk szerint 37.000 dollar volt. Az mai penzben kb. 638.000 dollart tesz ki. Dempsey aki akkor 6.000-ret tett zsebre, mai penzben cirka 103.500 dollart keresett.

» Slajos   válasz erre
    2017-09-30 12:48:59

Nekem inkább a Bert Cooper vs Joe Savage jutott eszembe a McGregor meccsről. Az kicsit tisztábban hozta a különbséget a két sportról.

» Miskolci   válasz erre
    2017-09-30 12:26:13

Nagyon jo kis cikk. Valoszinuleg ez az esemeny sem birt tobb sportertekkel mint a MayGregor meccs de legalabb valoban az tortent ami varhato es Dempsey nem foglalkozott a reklamidovel.

» Phenomenal   válasz erre
    2017-09-30 12:20:41
fel