×

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.

profiboksz.hu

A hullámvasút célba ért: Victor Ortiz bukása, felemelkedése és bukása

2014-03-05 15:32:35 /
2009. március 7-én az amerikai HBO televíziós csatorna egy átlagos érdeklődéssel várt bokszgálát tűzött a műsorára, amelyet a kaliforniai San Joséban rendeztek meg. Az este főmérkőzését James Kirkland és Joel Julio vívta, előttük pedig ringbe lépett a kisváltósúlyú kategória egyik új jövevénye, az alig huszonkét esztendős Victor Ortiz, aki az Oscar De La Hoya által megálmodott promóteri iroda, a Golden Boy Promotions bunyósaként már nem először mutatta meg magát a televízió kamerái előtt.

De La Hoya nem véletlen ragadta magához a fiatal bunyóst; Victor egy gyorskezű, nagyütő bokszoló volt, aki szeretett kombinációkkal dolgozni. Fiatal és éhes volt. Az Egyesült Államokban élő mexikói szülők gyermeke, aki képes volt megbabonázni a latinajkú bokszszurkolókat; a férfiakat agresszív, megállás nélküli stílusával, a hölgyeket pedig jóképűségével és gyermekies mosolyával. Ellenfele ezen az estén a tapasztalt Mike Arnaoutis volt, aki nem sokkal korábban már lehetőséget kapott arra, hogy elnyerje a 140 fontos kategória WBO világbajnoki övét, és csak szoros, megosztott pontozással tudta őt felülmúlni a nagyütő Ricardo Torres. Ortiz nem sok kétséget keltett a szurkolókban, már a második menetben lebombázta Arnaoutist, amivel határozottan magára vonta a bokszvilág figyelmét. A mérkőzés után az HBO fiatal szakkomentátora, Max Kellerman kérdésére, hogy készen áll-e a súlycsoport legjobbjaival megmérkőzni, Ortiz a következő választ adta: „Egyértelműen igen. Keményen edzettem erre a mérkőzésre, és egyre csak haladok előre. Elég erős vagyok, a sebességem is rendben van, megmutattam, hogy jó a ringintelligenciám, és elég képzett vagyok, ami ugyancsak fontos. Csak annyit mondhatok, egy új bajnok van születőben, és nem állok félre senki és semmi elől.”
De La Hoyáék a remek teljesítményt követően megcélozták a WBA szervezet interim világbajnoki övét Victor következő mérkőzésére, ellenfele pedig a tengerentúlon akkor még totálisan ismeretlen Marcos Maidana lett. Az argentin ellenfél előző összecsapásán véleményes, megosztott pontozásos vereséget szenvedett a WBA világbajnoka, Andriy Kotelnik ellen Németországban, ezért a szervezet megadta neki a lehetőséget egy újabb címmeccsre. Oscar és a Golden Boy Promotions kalkulációja szerint Maidana képzetlensége elég lehetőséget jelenthetett Victor számára, ráadásul kemény bombái újabb fontos tapasztalathoz juttathatták őt. Ez a mérkőzés azonban fontos mérföldkő is volt Ortiz pályafutásában, amelyet Max Kellerman tökéletesen összefoglalt pillanatokkal a mérkőzés kezdete előtt: „Victor Ortiz eddigi fiatal profi karrierjére ezt mondhatnánk: Túl jó ahhoz, hogy igaz legyen. A kérdés, hogy az este végén is ezt mondjuk-e majd, vagy Maidana képes lesz felfedni valamit, amit eddig még nem tudtunk Victor Ortizról.”

A kezdő gongszó egy bokszmérkőzést indított el, de 180 másodperccel később már egy háborút szakított meg. Nehézbombák repkedtek a levegőben, az első egy jobbhorog formájában testet öltve Maidana állán landolt, majd Raul Caíz Sr. mérkőzésvezető számolását követően egy argentin jobbegyenes robbant fel Ortiz állcsúcsán, akinek nehezebb volt a feltápászkodás, de mégis képes volt végigbrusztolni a maradék negyvenöt szekundumot. A második menetben folytatódott a hirig, és Victor szűk jobbhorga további két leütést hozott számára. A harmadik és negyedik kör kiegyensúlyozott küzdelmet adott, meglepetésre nem került padlóra senki. Az ötödik etapban aztán Maidana kapcsolt rá, a menet második felében több kemény bombával megcsípte Ortizt, aki egy brutális balhorogtól csúnyán fel is szakadt a jobb szemöldökén.
A szünetre egy mentálisan szétesett bunyós érkezett az Ortiz-csapat sarkába, és egy perccel később ugyanez a bunyós kezdett neki a hatodiknak. A vérszagot fogott Maidana ragadozó módjára vetette rá magát ellenfelére, testen és fejen is falrepesztő horgokkal verve telibe Victort. Alig harminc másodperc múlva Ortiz padlóra került. A mérkőzésvezető számolt, Victor felállt. Caíz Sr. megkérdezte a bunyóst, hogy jól van-e, aki erre egy beletörődött legyintéssel válaszolt. A mérkőzésnek vége lett.
Visszaemlékezve Kellerman kérdésére, amelyet a mérkőzés előtt tett fel, a válasz megszületett. Volt, amit még nem tudtunk Victor Ortizról, és ezen az estén minden kétséget kizáróan megtudtuk. Profi pályafutása során először került nagy nyomás alá, és összeroppant alatta.

A következő bő egy év a visszakapaszkodás esztendeje volt Victor számára. A Maidana utáni első találkozóján magabiztos bunyót bemutatva győzte le hét menetben a korábbi kétszeres világbajnoki kihívó Antonio Diazt, aki már jócskán túlélte pályafutása legszebb napjait, majd egy felhozó mérkőzést követően a korábbi egyesített könnyűsúlyú világbajnok Nate Campbellel ütközött meg, akit taktikus bokszot bemutatva nagyon tisztán pontozott ki tíz menetben. Ezt egy gyors győzelem követte a szebb napokat is látott Vivian Harris ellen, akit négyszer is padlóztatott Ortiz három felvonás alatt.
Az igazi megmérettetés azonban 2010. decemberében, az Amir Khan vs Marcos Maidana főmérkőzéssel fémjelzett Las Vegas-i gálán következett Victor számára, amikor a hozzá hasonlóan fiatal és sikerre éhes Lamont Petersonnal találkozott a ringben. Két tapogatózó menet után Ortiz magához ragadta a kezdeményezést, és a harmadik etapban kétszer is leütötte Petersont. A washingtoni bunyós azonban magára talált, és a meccs második felében már ő volt az, aki gyakran zavart helyzetbe hozta ellenfelét kemény találataival, aminek köszönhetően döntetlenre mentette a mérkőzést. Bár Ortiz általános véleményezés szerint gyengének tartott álla több kemény Peterson-bomba után sem hagyta cserben, ez volt minden, amit pozitívan lehetett értékelni a teljesítményében. A Maidana ellen történtek erős pecsétet hagytak Victor megítélésén a szurkolók körében a szívét és a kitartását illetően, és az a tény, hogy a korai leütések után sem tudta a maga oldalára fordítani a mérkőzés képét, kiegészítve azzal, hogy Peterson nem csak technikailag, de az ütésváltásokból is rendre egyre jobban jött ki a menetek előrehaladtával, csak még nyilvánvalóbbá tették a közvélemény számára, hogy a fiatal bunyós minden bizonnyal képtelen lesz felvenni a versenyt a súlycsoport legjobb bunyósaival.

Úgy tűnt, hogy Richard Schaefert (a Golden Boy Promotions elnök-igazgatója) és Oscar De La Hoyát sem győzte meg Victor teljesítménye, ezért az addigi óvatos és tudatos ellenfélválasztás után hirtelen a libikóka másik végén találta magát Ortiz, amikor bejelentették, hogy áprilisban a veretlen váltósúlyú világbajnok Andre Berto ellenfele lesz. Berto a bokszvilág egyik, ha nem a legbefolyásosabb menedzserének, Al Haymonnak a kezei között virágzott fel néhány évvel korábban, és Ortiz gyakorlatilag az utolsó legyőzendő ellenfele volt, mielőtt megkap egy Floyd Mayweather Jr elleni szupermeccset.
A Connecticut állambeli Mashantucketben megrendezett gála közönsége aznap este mindent megkapott, ami egy bokszmérkőzést felejthetetlen háborúvá tesz. A nyitó felvonásban máris egymásnak ugrottak a felek, majd az etap közepén Ortiz betalált egy kemény balegyenes-jobbhorog kombinációval, amitől Berto előbb megrogyott, majd a köteleknél letérdelt. A címvédő felkelt, és harcolva fejezte be a menetet. A másodikban folytatódott a háború, és sorsának elkerülhetetlen jelenléte egy hajszálpontos Berto kontra jobbhorog formájában tudatosította magát Ortiz fejében, amibe a Maidana mérkőzéshez hasonlóan a saját hullámhegyét követően ismét belefutott. Victor hamar regenerálódott, aztán megszólalt a gong. A negyedik menetben újra a kihívó dominált, és az addig látottakra a szünetben Larry Merchant, az HBO veterán szakkommentátora a következőképp reagált: „Úgy érkezett erre a mérkőzésre Ortiz, hogy nem igazán volt neki harcos hozzáállása. Négy menet alatt úgy tűnik, sikerült szétvernie ezt a meggyőződést, amelyet a bokszvilág többsége fenntartott róla.”
A második után a hatodik volt a következő felvonás, amelyet képes volt az irányítása alá vonni a világbajnok Berto, majd egy perccel a kör vége előtt egy elementáris erejű jobbhoroggal keresztbeverte Ortizt, aki a nemesebb felére rogyott. Larry Merchant szavaiban megbújva a sors ismét megcsillantotta konok jelenlétét: „Ez a hatodik menet. Ugyanebben a felvonásban veszített Maidana ellen. Vajon most is elmenekül?”
Victor lábai elgyengültek. A kötelekhez hátrált, ahol Berto egy hatalmas jobbegyenest robbantott fel az állán. Mike Ortega mérkőzésvezető ugrásra készen várt a megfelelő pillanatra a mérkőzés leállításhoz. Ortiz a ring peremvidékére szorulva próbálta elkerülni a végzetes pofonokat, lábai folyamatos hátramenetben igyekeztek kivenni őt ellenfele bombái elől. A történelem ismétlődésének képkockái peregtek a szemeink előtt. Aztán tíz másodperccel a gongszót megelőzően Ortiz elengedett egy balhorgot, amely nyilvánvaló jelzése volt annak, hogy nem akar mégegyszer ennek a rövidfilmnek a főszereplője lenni. Berto feje a találat után is szabadon maradt, Victor pedig megragadta a lehetőséget, amely csak azoknak jár, akik nem adják meg magukat. Ezúttal egy arasszal lejjebbre célzott, pontosan állcsúcsra, és az ellenfele eltűnt előle.
A hátralevő hat menetben Ortiztól már nem lehetett elvenni azt, amit megragadott. Egyhangú pontozással győzött tizenkét kemény menetben, és világbajnok lett.

Victor a mérkőzés után többször is kitért rá, hogy barátja, a korábbi többszörös világbajnok bunyós Terry Norris szavai nagyon komoly lökést adtak a Berto elleni összecsapáshoz. „Terry azt mondta nekem, hogy ahhoz, hogy legyőzzem a bajnokot, szét kell vernem őt. Pontozással nem nyerhetek ellene, ki kell hát ütnöm.”
Ortiz azonban nem csak az ellenfelét győzte le aznap éjjel. Hendikeppel a megítélésében vágott neki a harcnak, de ő erre fittyet hányt. Mint ahogy arra is, amikor brutálisan leütötte vagy a köteleknek szorítva kemény sortűz alá helyezte őt Berto. Kapott egy második esélyt arra, hogy bizonyítsa a rátermettségét, de ő nem állt meg itt. Egy bulldog módjára harcolt, és maga alá gyűrte saját mentális gyengeségét is.

                    

A fantasztikus győzelem felvetette a kérdést a kétkedőkben, hogy egy fejben egészséges, komplex Ortiz képes lehet-e legyőzni a sportág elsőszámú alakját, Floyd Mayweathert Jr-t. De La Hoyáék nem tétlenkedtek sokat, felismerték a felfokozott érdeklődést egy Mayweather vs Ortiz mérkőzésre, így hát nem sokkal később hivatalosan bejelentették a párosítást Floyd szokásos szeptemberi meccsidőpontjára.

A mérkőzést megelőző általános álláspont szerint Ortiz fizikai ereje és ultraagresszív stílusa izgalmassá tehette a meccset, de csakis abban az esetben, ha Mayweather bokszára rányomja a bélyegét az a tizenhat hónap ringen kívül töltött idő, amely az utolsó, Shane Mosley elleni mérkőzése óta telt el. Victor fiatalsága, robbanékonysága és lobbanékonysága sejtetett valami különlegeset. A szurkolókban, a szakértőkben és a menedzserekben is éppúgy felvetődött a kérdés: vajon Ortiz a Maidana vagy a Berto elleni formáját fogja megmutatni?

A mérkőzés hamar megválaszolta a kérdéseket, és tarkón ütötte a várakozásokat.
Az első három menet még izgalmas meccs-képet vetített elénk: Victor bátran próbálkozott, kemény horgokkal olykor a kötelekre szorította a kihívót, aki remekül védekezett, és maga is az átlagosnál magasabb munkatempóban dolgozott. A negyedik menetben aztán Ortiz megelégelte, hogy minden erőfeszítése ellenére is csak alig találja el ellenfelét, a benne lappangó szörnyeteg pedig ismét fölé kerekedett: az etap záró másodperceiben a köteleknél felugrott, és felfejelte Floyd arcát. Joe Cortez azonnal megállíttatta az órát, és pontot volt le Victortól szándékos szabálytalanságért. Cortez továbbot intett, majd kinézett az időmérőre. Ortiz harmadjára is bocsánatot kért ellenfelétől, aki elfogadta azt, majd egy balegyenes-jobbhorog kombinációval kiütötte a bajnokot, miközben az még a mérkőzésvezetőt figyelte.
A kiütés szabályos volt, a szándék azonban nem profi sportolóhoz méltó.
A kérdésünkre ismét megkaptuk a választ. Ortiz nem volt képes koncentrált maradni, amikor szorult helyzetbe került, és újfent megtalálta belőle az egyszerűbb kiutat.

A vereség után egy logikusnak tűnő visszavágó következett volna Victor számára az időközben újabb világbajnoki címet szerző Andre Berto ellen, aki azonban alig három héttel a találkozó előtt megbukott a VADA által végzett doppingteszteken, így a várva várt összecsapás kútba esett. A beugró Josesito Lopez lett, aki korábban már több alkalommal is bizonyította, hogy rátermett ökölvívó.
A mérkőzés fantasztikus küzdelmet hozott, Ortiz a tőle megszokott agresszív harcmodorral űzte Lopezt, aki megingathatatlanul támadott vissza, és többször is jobban jött ki az ütésváltásokból. A kilencedik menet végén aztán egy széles balcsapott tisztán ült Ortiz nyitva hagyott állkapcsán. Victor álla eltörött. A szünetben Ortiz hajthatatlan volt a folytatást illetően, és maga szólt Jack Reiss mérkőzésvezetőnek, hogy feladja a küzdelmet. A leállítás pillanatában mindhárom hivatalos pontozólapon ő vezetett.

Tizenkilenc hónappal a Lopez elleni vereség után Victor visszatért a ringbe. Ellenfele a korábbi váltósúlyú világbajnok Luis Collazo volt. Győzelme esetén azt tervezte, hogy visszavágót vív Lopezzel, Floyd Mayweatherrel és Marcos Maidanával.
Ortiz jól kezdte a meccset, az első menetben aktívabb volt, és megpróbálta feltörni ellenfele védekezését. A másodikban továbbra is támadásban maradt, Collazo azonban egyre inkább rátalált a saját ütemére. A menet utolsó másodperceiben szikrázó ütésváltásba keveredtek a felek. Ortiz indított egy széles balhoroggal, ami Luis mellén landolt. Collazo egy szűk jobbhoroggal válaszolt, ami ellenfele állára csapódott. Victor előrehajolt, az ütés keményen megfogta, de a lábai nem roskadtak össze. Collazo több ütést is indított, nem hagyva ellenfelét kijózanodni, mire Ortiz letérdelt a köteleknél. Benjy Estevez Jr mérkőzésvezető számolni kezdett. Victor nem mozdult. A bíró tízig számolt. Collazo győzött.
Ortiz a következő reggelen ünnepelte huszonhetedik születésnapját. Promótere, Oscar De La Hoya a mérkőzés után úgy nyilatkozott, hogy Victornak a legjobb lenne szegre akasztani a kesztyűket, és a további küzdelmek helyett élvezni fiatal életét. Talán eszébe jutott, hogy milyen, amikor valaki nem elég őszinte magához, és még akkor is bokszol, amikor már nem kellene.

Bárhogy is érzett Oscar, nem mondott butaságot. Huszonhét év nem sok, de ha egy harcos szívéből kiveszik a tűz, amely akkor is tovább hajtja, amikor már nincs ereje és nincs reménye, akkor nem érdemes folytatni. Más sportágakban talán még lehetne tovább maradni, levezetni az utolsó években, mielőtt végleg visszavonul az atléta. De a boksz egy olyan sport, ahol a versenyző azzal a céllal lép ringbe, hogy felülkerekedjen az ellenfelén. Ha nem képes rá, akkor az ellenfele kerekedik felül rajta.
Hogy gyávának kellene-e tartanunk Ortizt? Nem hiszem. Egy öreg matador egyszer ezt mondta: „Ha az ember nem fél, semmiség megküzdeni a bikával, és semmiség nem megküzdeni a bikával, amikor az ember fél. Az a valami, ha az ember akkor küzd meg a bikával, amikor fél.”
Nem lehet mindenki olyan, mint amilyennek képzeljük. Olykor hajlamosak vagyunk elítélni egy bokszolót, ha a saját mércénk szerint nem elégségesen teljesít. Jimmy Cannon, a kiváló amerikai sportújságíró hosszú évtizedekkel ezelőtt mindezt a következőképp fogalmazta meg:
„A sportújságíró azzal kezdi a munkáját, hogy kijelöli magának a bátorság hatáskörét. Nincs még egy csoportja az újságírás világának, amely olyan szigorú lenne az emberi viselkedés elbírálásában, mint mi. Követeljük, hogy a sportoló tökéletesen teljesítsen a versenyen és annak az eszmének a csapásán haladjon, amely kizárja magából a félelmet. Megbélyegzünk egy fiatalembert azért, mert nem volt elég bátor azon szabályok szerint, amelyeket mi alkottunk meg az ő sportjához. Mi lehetünk gyávák vagy megrémültek a saját életünkben. Leléphetünk a kocsmából, ha egy fickó nekiáll hőbörögni. Átmehetünk az utca másik oldalára, ha egy ember közeledik felénk, és lehet az a kifogásunk, hogy lehet, hogy egy bajkeverő az illető. És mégis kegyetlen bírálói vagyunk az emberi viselkedésnek, amikor leülünk az írógépünkhöz elvégezni a munkánkat.”

Victor Ortiz is elvégezte a munkáját. Ha úgy érzi, már nincs miért maradnia, meg kell értenünk. Fontos utat mutatott mindnyájunknak, amiért kiérdemli a tiszteletünket.

Pradarics Tamás (IMiKeT) - 2014.02.15.

Oszd meg, tedd a kedvencek közé!

Hozzászólok:

login: jelszó: » regisztráció

@IMiKeT: "Más tollával nem ékeskedem. "

Az brutál akkor, kib.szott jó írás ez is, le a kalappal. :)

» Nagypapi   válasz erre
    2014-03-07 17:45:26

Tartalmas cikk, olvasmányos stílusban. Köszi a lehetőséget, hogy elolvashattam.

    2014-03-07 11:00:06

A cikksorozat következő részéhez felkészül: Chad Dawson

    2014-03-06 23:44:32

Hat nagyon nagy igeret volt az teny. nagyon nyomtak es tenyleg jokepessegu okolvivo de sajnos mentalis kepessegek teren nem top 10-es. Maidana elleni meccse hatalmas volt bar az inkabb Marcos erenye. A Mayweather elleni meccset azert nagyon sajnalom mert nagyon keszult ra es igaz hogy a vege fele nyelte a jobbegyeneseket mint kacsa a nokedlit de ott latszott hogy nagyon meg akarja mutatni jobb mint a P4P elso. El is szakadt nala a cerna. Egyebkent tenyleg olyan mint Vargas vagy Bojado es ok harman meg hasonlitanak is egymasra.

» Sarközi Róbert   válasz erre
    2014-03-06 21:30:35

Jó a cikk, jó téma választással. Én is gondolkodtam már Ortiz karrierjén, és főleg azon, hogy valószínűleg pszichés okai lehetnek a lefelé ívelő pályájának. Mindenképpen több volt benne, de megtörték a vereségek. Az biztos, hogy most kellene visszavonulnia, vagy legalább 1-2 év pauzát kivenni, mondjuk úgy, hogy bokszol még egy simán hozható ellenfél ellen. 1-2 év múlva is még 30 alatt lesz, és érezni fogja, hogy tud-e még robbantani egyet.
Engem egyébként kicsit Francisco Bojadora emlékeztet, csak ő korábban megbicsaklott. Pedig emlékszem, mikor 5-6 meccsesként láttam, azt hittem, hogy KOMOLY VB lesz belőle.
De számomra ilyen Fernando Vargas is.

» Gergoke   válasz erre
    2014-03-06 21:05:02

@IMiKeT: Hatton nagyon csúnyán kiütötte Maussát, az RTL adta is a meccset. Jókor volt jó helyen és úgy lehetett belőle világbajnok egy pillanatra. Még viccelődtek is rajta, hogy idézem: "Karkörzéssel üt jobbegyenest!" :)

    2014-03-06 19:02:32

@edge: Kétségtelen, hogy már akkor is annak reklámozták, de az Arnaoutis elleni egy szakmailag sokkal fontosabb mérkőzés volt, amelyen figyelemreméltó teljesítményt nyújtott Victor.
Maussa eléggé szét volt már csúszva addigra, Ortiz után meg vissza is vonult. Megvert egy irgalmatlan indiszponált Vivian Harrist egy bűn rossz meccsen egy olyan végjátékkal, amiért diszkvalifikálni illett volna, de azon kívül kb minden fontosabb meccsét elbukta.
Az meg egy másik dolog, hogy azóta Arnaoutisból is mi lett...
Szóval külön választanám a reklámozást és azt, amikor szakmai szemmel nézve nyújt valaki impresszív teljesítményt.

» IMiKeT   válasz erre
    2014-03-06 18:20:29

@Nagypapi: "imiket: ezeket a cikkeket te írod, vagy fordítod? "

Az előbbi.
Ha fordítom az anyagot, megjegyzem a cikk alatt, hogy fordítottam. Más tollával nem ékeskedem. :)

» IMiKeT   válasz erre
    2014-03-06 17:59:19

Jó cikk, élmény volt olvasni!

» ogreface   válasz erre
    2014-03-06 17:04:39

Jo kis cikk megint, bár sztem Ortiz nem az Arnautis elleni gyozelmével robbant be a koztudatba. Már joval korábban, a Mosley vs Cotto gálán, a volt vilagbajnok, Carlos Maussa elleni KO-gyozelme után is a jovo nagy remenysegekent reklámozták.

    2014-03-06 16:58:43

imiket: ezeket a cikkeket te írod, vagy fordítod?

» Nagypapi   válasz erre
    2014-03-06 15:44:18

Ez tényleg nagyon jó cikk Tomi, köszönjük a többiek nevében is, kellemes volt olvasni! :)

» Carlsson   válasz erre
    2014-03-06 15:22:47

Remek cikk, köszi szépen!
Sajnálom Ortizt, jó kis közönségszórakoztató meccseket csinált általában, de tény hogy nem úgy alakult végül a pályája, ahogy sokan várták.

    2014-03-06 15:17:33

@kovban: igen lehet, hogy az lenne a legjobb, ha Ortiz tényleg szegre akasztaná a kesztűit, mert az egészség csak fontosabb.

» horváth gergely   válasz erre
    2014-03-06 13:01:17

Gratula jó cikk! Ortiz mentálisan nincs már egyben, be kellene fejeznie...

» kovban   válasz erre
    2014-03-06 12:27:20

Nagyon jó a cikk, tényleg jó volt végigolvasni Ortiz pályafutását, és egyetértek, érdemes megfontolni a visszavonulást. A Berto meccs óta nem tudott nyerni, és ott is rezgett a léc rendesen, de az tényleg egy nagyszerű meccs volt...

    2014-03-06 12:01:22
Ugrás az oldal tetejére