×

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.

profiboksz.hu

Sergio Martinez, a későn beért csoda II. rész

2013-04-24 09:00:55 /
Kicsit több, mint fél évvel később Sergio és Williams úgy döntött, ismét megmérkőzik egymással, hogy döntésre vigyék a függőben levő nézetkülönbségeiket. A meccs tétje már Martinez WBC középsúlyú címe volt, de a találkozót köztes súlyhatáron, 158 fontban rendezték meg.
A két bunyós aztán nem sokat teketóriázott, azonnal a gázra léptek, és gyakorlatilag ott folytatták az eseményeket, ahol az első mérkőzésen abbahagyták. A közönség még biztos sokáig szívesen élvezte volna a parázs csatát, ha Sergio egy fej felett kivezetett bal horoggal mindjárt a második körben nem rondít bele a képbe. Ezt az ütést már a menet elején belőtte magának, hiszen Williams szokás szerint leengedett fedezékkel mozgott előre, de akkor még nem volt túl pontos, úgy két perc környékén, a második próbálkozása viszont kitűnő eredményt hozott. A Büntető a derekánál lógó kezekkel indult meg és próbálkozott egy bal horoggal, Martinez viszont abban a pillanatban, tökéletes ütemben elindította a saját balosát, amibe Paul sikeresen bele is mozdult. Williams arccal előre zuhant, igen ijesztő, üveges tekintettel bámult a semmibe…
Paul Williams természetesen szeretett volna egy harmadik meccset is Martinez ellen, ám ez a lehetőség már nem adathat meg neki. A találkozót követően még két mérkőzést vívott, majd motorbaleset érte, amelynek következtében lebénult, és valószínűleg többé nem is lesz képes lábra állni.

Még 2010 nyarán Sergio a WBC egyik bírójától – aki ismerte az érintett családot – értesült egy történetről, ami nagyon felháborította és cselekvésre késztette őt. A connecticuti Middletownban egy csapat több alkalommal is megtámadott és megalázott egy színesbőrű lányt, Monique McClaint. A 14 éves Moniquet az iskolabuszon, a buszmegállóban és az iskolában is megverték, a földre lökték, ételt dobáltak rá, szirupokat öntöttek a hajára, stb. A szülők hamarjában kivették a lányt az iskolából, főleg, miután az intézményvezető egy „Szívás!” felkiáltással elintézte a panaszukat. Monique a sorozatos megalázástól nagyon összetört, még öngyilkosságon is gondolkodott, Martinez pedig – miután értesült a sztoriról – minden követ megmozgatott, hogy felvegye a lánnyal a kapcsolatot. A folyamat persze sikerrel járt, a bunyós és a lány hamarosan találkozott is egymással, és jó barátok lettek. Sergio segítségének köszönhetően Monique fokozatosan ismét megtalálta önmagát, visszament az iskolába és persze maga is belekezdett az ökölvívásba. A lány és szülei Maravilla minden mérkőzésére kilátogatnak és az első sorból biztatják barátjukat. Martinez egyébként a családon belüli, nőkön elkövetett erőszak elleni harc képviselőjének tekinti magát, és számos alkalommal kiállt már mind nyilatkozatokban, mind tettekben az ügy mellett.  

2011 januárját írunk, mikor a WBC „silver” övét egy olyan bunyós szerezte meg, aki a születési anyakönyvi kivonatán kívül semmivel nem emelkedett ki az átlagos bokszolók közül. A legendás Julio Cesar Chavez fiának lenni nem könnyű feladat, ugyanakkor remek marketingértékkel bír és vonzza a befektetőket. Erre érzett rá zseniálisan a Top Rank vezér Bob Arum, aki idejekorán felkarolta a srácot, a legnagyobb gáláin szerepeltette őt, és mellé adta az egyik legnagyobb szaktekintélynek számító Freddie Roachot edzőnek. Chavez óvatos menedzseléssel szépen felkúszott a WBC ranglistáján, és gyakorlatilag elérhető közelségbe került számára egy világbajnoki cím. Az ökölvívó világ kicsit pocakos Hókuszpókusza azonban látta a nagy problémát Sergio Martinez személyében és a világért sem akarta odadobni egyik legjobb marketingtermékét az argentin törperős elé.

Sergio 2011 elején parancsot kapott az HBO-tól, amely szerint, ha bokszolni szeretne, akkor azt csakis Serhiy Dzinziruk ellen teheti meg, máskülönben mehet vissza a balettba ugrálni. A WBC a másik oldalról ugyanakkor a kötelező kihívó Sebastian Zbikkel kezdte presszionálni Martinezt, Maravilla pedzegette is a dolgot a TV csatornának, ők viszont elhajtották a búsba, hiszen ki kíváncsi erre a Szebasztyónra, aki nemrég még Németországban ütötte a sör mellé valót, mikor itt van Serhiy, aki… nézzük csak: Universum stimmel, Németország stimmel, ismertség stimmel… Hm, na mindegy, Sergio fiam, gondolkodj, milyen életed van most és emlékezz vissza, milyen volt Buenos Airesben bordásfalak, mászókötelek, meg alig használt tornacipők bűzének társaságában aprítani a targoncásokat, mindezt annyi pénzért, amennyiből max. egy hétre tudsz bevásárolni párizsiból, meg vizes zsemléből. Szóval, írj alá és kuss! Amúgy, hogy ne maradj csecsebecse nélkül, a WBC felajánl valami szénvegyület övet, ami kb. annyit ér, mint atomvillanáskor a kínaiban vásárolt akciós napszemüveg.

Martinez tehát 2011 márciusában Serhiy Dzinziruk ellen lépett szorítóba, a tét pedig a WBC „gyémánt” öve volt. (A WBC „rendes” középsúlyú címéért három hónappal később Chavez bokszolt, az HBO képernyőjén, méghozzá az eladhatatlan Sebastian Zbik ellenében.) Maravilla felkészülését ugyanakkor egy kisebb közjáték zavarta meg, hiszen edzőjét, Gabriel Sarmientot néhány nappal a meccs előtt lekapcsolta az Interpol, aki egy 2008-ban, egy Night Clubban történt testi sértésért körözte egy ideje őt. Gabriel helyét fivére, Pablo vette át Martinez mellett, aki hosszú ideje segédedzőként tevékenykedett a csapatban.
A Klaus-Peter Kohl cégének könnyes búcsút intő ukrán ökölvívó viszonylagos tengerentúli ismeretlensége ellenére komoly kihívásnak tűnt Martinez számára. Az argentinnal ellentétben Dzinziruk remek amatőr múlttal és biztos ökölvívó alapokkal rendelkezett, profiként pedig olyan ellenfeleket győzött le, mint Daniel Santos, Sebastian Lujan, vagy Joel Julio. A korábbi nagyváltósúlyú világbajnokról sokan úgy gondolták, hogy racionális, zárt bunyójával, remekbe szabott előkészítő egyeneseit használva kibokszolhatja a jóval képzetlenebb Martinezt.
A mérkőzés első három menetében még partiban is volt a nagyváltósúlyból felránduló ukrán bokszoló, ám fizikai hátránya egyből kiütközött az elmúlt meccsein nála sokkal erősebb bunyósokkal harcoló Sergioval szemben. A negyedik menetben, egy sorozatot követően Dzinziruk padlóra került, bár inkább az ütések súlyától (nagyrészt védte őket) tette le a kesztyűjét, nem pedig azért, mert pontos találatot kapott. A számolást mosolyogva várta végig, nem úgy, mint a következő felvonásban, amikor már egy állán csattant tiszta balhorog kényszerítette őt vízszintesbe. A hatodik-hetedik menetben a technikás Serhiy ismét kicsit összekapta magát és szépen kontrázgatta meg argentin ellenfelét, és búcsúzóul egy sebet is nyitott Martinez bal szeme fölé, hogy az mégse menjen üres kézzel haza az összecsapásról. Igen, tényleg ez volt az ukrán bunyós búcsúja, hiszen a nyolcadik körben egy kemény balegyenestől ismét a földön találta magát, de ezúttal képtelen volt kitisztulni és miután még kétszer padlózott, a mérkőzésvezető rövidre zárta a további küzdelmet.

Sergiot a továbbiakban csak egy dolog érdekelte: vissza akarta szerezni a WBC középsúlyú világbajnoki címét. Bob Arum ugyanakkor – mint később egy gyónás alkalmával töredelmesen bevallotta – még nem érezte Chavezt elég érettnek a kihívásra, és inkább gyengébb kihívókkal bokszoltatgatta őt, a világ legjobbját. Arum vélhetően a WBC-vel, sőt, Sergio promóterével, Lou DiBellával is suskusolt valamit az ügyben, hiszen előbbinek remek pénzeket hoztak a sok nézőt vonzó Chavez meccspénzei után fizetett százalékocskák, utóbbi pedig odadobhatta néhány másik bunyósát a mexikóinak, így ő sem maradt kenyér nélkül.


Sergionak tehát jöhettek a „Hú, de jó bunyós, csak a nagyalföldi loncsos kuvasz sem ismeri!” kategóriájú kihívások, nagyrészt DiBella saját udvartartásából.

Az első ökölvívó a brit Darren Barker volt, aki remek mérleggel, veretlenül érkezett a 2011. októberi mérkőzésre, de igazán jó név nem szerepelt a legyőzöttjei között, az USA-ban pedig nem sokan dobták el a szivarjukat a neve említésére.
A brit bokszoló azonban a várakozásokkal ellentétben elég jól teljesített a meccs első felében elég álmatagon bokszoló és ezen az estén nem túl éles Sergioval szemben, a negyedik menetben például egy orrtöréssel figyelmeztette Martinezt, hogy egyelőre ne nézzen túl rajta. Maravilla aztán a mérkőzés felétől feltámadt, aktivizálta magát és a 11. menetben, egy jobb horoggal kiütötte ellenfelét.

2012 márciusát írtuk, mikor Sergioval szemben ismét egy „ismeretlen, de veszélyes” ellenfél állt. Na jó, azért Barkernél többet tett le az asztalra, hiszen utolsó meccsén, Németországban elég rendesen beborította a helyi hős Felix Sturmot, a pontozók azonban – igaz, megosztott arányban – nem Macklin győzelmét vélték látni. A brit tehát égett a bizonyítási vágytól, és leszerződtette maga mellé Buddy McGirt edzőt, aki – trénerként – sokak számára két dolog miatt volt ismert: 1. ő vezette győzelemre Antonio Tarvert Roy Jones Jr. ellen; 2. a nagy kihívás elé állított tanítványai elég sokszor játszanak vazelines-szappanos angolnát.
McGirt kemény munkához látott és gyakorlatilag ráhúzta Macklinre azt a stílust, amit Tarverrel is alkalmaztak annak idején a szintén rendkívül mozgékony és gyors Roy Jones Jr. ellenében (persze, Macklin nem egy Tarver és Martinez sem egy Jones…). A Sturm ellen látott, inkább verekedős brit meglehetősen zártan bokszolt, folyamatosan ment Sergio után, de inkább csak cselezett, illetve hosszú bal, jobb egyenesekkel támadott ki, hogy Martinezt késztesse agresszióra és így sebezhetővé tegye őt. Amikor pedig Maravilla támadott, Macklin belépett és közelről, horgokkal igyekezett megkontrázni ellenfelét. Az angol ökölvívó emellett sokat próbálkozott testre is, hogy megpróbálja lelassítani a rengeteget mozgó címvédőt.

A taktika egy ideig működött is, hiszen a brit kihívó partiban volt Martinezzel, sőt, a hetedik menetben még számoltatnia is sikerült rá. Igaz, a jelenet inkább egy judo versenyen állta volna meg a helyét, hiszen Macklin betolta a lábait Sergio alá, majd – igaz, egy félig-meddig védett jobb horoggal – át is lökte őt a végtagjain, Maravilla pedig így inkább egy gáncsmozdulattól esett el, nem pedig attól, hogy tiszta találatot kapott. A menetek múlásával azonban – részint attól, hogy Martinez rengeteget mozgatta, részint pedig a beszedett ütésektől – Macklin láthatóan fáradni kezdett, Martinez pedig egyre inkább nyeregben érezte magát és többet támadott. A brit ökölvívó a mérkőzés utolsó harmadában már egyre kevesebb ütést indított és helyezett el Sergion, aki a 10. menet kör végén komolyan megrendítette ellenfelét, a 11. kör végén pedig már a feketelevest is felszolgálta, egy kőkemény balegyenes formájában. Macklin elterült, mint magyar pusztán a furulyaszó, és bár ugyan képes volt felállni, de rövidesen másodszor is padlót fogott, egy hasonló ütés következtében. Ismét felkelt, a menetnek pedig vége volt, de Buddy McGirt edző jelezte, hogy nem folytatják a küzdelmet.

Martinez Macklin felett aratott győzelme után a WBC már komolyan presszionálta Chavezt, hogy végre mérkőzzön meg az argentinnal, sőt, egy szerződésben is rögzítették, hogy a mexikói bunyósnak az Andy Lee utáni, júniusi meccsét követően ki kell állnia Sergioval (amennyiben Lee győzött volna, őt illeti a kötelezettség). Julio megoldotta az ír bunyóst, így minden akadály elhárult a nagy mérkőzés elől. A két fél természetesen hangzatos nyilatkozatokat adott ki, Sergio azt mondta a címvédőről, hogy ha nem Julio Cesar Chavez lenne a neve, hanem mondjuk Szabó II. Géza, akkor maximum egy félreeső restiben bunyózhatna a talponálló bajnoki címért. Persze a mexikói sem maradt adós a válasszal, ő úgy gondolta, Martineznek hajlott kora (38) miatt már nem a szorítóban lenne a helye, hanem az SZTK-ba kéne járnia vizeletmintát adni. A találkozóhoz az HBO csatorna még 24/7 sorozatot is készített, és mindkét ökölvívó élete legnagyobb gázsiját tehette zsebre. Chavez, mint utóbb kiderült, néha felülbírálta Freddie Roach és édesapja edzésvezetési tanácsait, és a tetejébe még egy kicsit zöldezett is a szobájában, lámpaoltás után.

A mérkőzésre 2012 szeptember 15-én, Las Vegasban, természetesen teltház előtt került sor. Chavezről tudni lehetett, hogy nagyon kemény fogyasztásokat visz véghez, hogy a mérlegeléseken beférjen középsúlyba és a szorítóba leginkább félnehéz-, hovatovább, cirkálósúlyúként érkezik. Habár Freddie Roach keze nyoma kezdett meglátszani rajta, meccseit inkább nyomasztó fizikai fölényével nyerte meg, és gyakorlatilag izomból oldotta meg a riválisait. Martineznek ez a felállás ugyanakkor nem volt idegen, hiszen Kelly Pavlik ellen már ugyanezt végigélte és sok mozgásos, gyors beugrásokra építő bunyója ott is sikerre vitte.
Chavez leginkább egy lomha Király Tigrisre hasonlított a szorítóban, ami hatalmas testével csak vánszorog az ellenfél után, de nem képes bemérni a másikat és elsütni az ágyúját, cserébe viszont minden szögből és irányból folyamatosan kapja a találatokat, amik igaz, le is pattannak a páncélzatáról. Sergio 11 meneten át egyoldalúan verte a fiatal címvédő, az utolsó felvonásban azonban majdnem elbukta a mérkőzést. A 12. menetben ugyanis leállt kakaskodni Chavezzel, belement a verekedésbe az óriási fizikai fölényben levő mexikóival, aki a köteleknél egy bal horoggal megfogta, majd egy újabb balossal padlóra küldte őt. Maravilla természetesen felállt és kész volt a küzdelem folytatására, de meglehetősen kótyagosan mozgott és néhány pillanat múlva ismét a földet kémlelte, igaz, ez inkább a rohamozó Chavez vehemens lökésének volt köszönhető. Sergio a menet végére aztán összekapta magát, a világbajnokban pedig már nem volt annyi energia, hogy le tudja finiselni kihívóját. A mérkőzés tehát – némi izgalom után – végigment, Martinez győzelméhez azonban nem férhetett kétség.

Sergio legközelebb április 27-én bokszol, méghozzá egy újabb brit „ismeretlen, de veszélyes” kategóriájú ökölvívó, Martin Murray ellenében. Most azonban talán nem is az ellenfél lesz fontos, hanem a helyszín, hiszen Maravilla – 11 év után – ismét Argentinában lép szorítóba. 2002-ben egy átlagos, jó öreg szombat esti bunyósként hagyta el hazáját, most viszont ünnepelt hősként, világbajnokként, a Ring magazin súlycsoportoktól független ranglistájának negyedik legjobbjaként érkezik vissza.

Hogy a 38 éves Martinezben még hány meccs lehet, illetve, hogy ezt a rengeteg mozgásra és a gyorsaságra építő, „macska-egér” bunyót még meddig tudja hatékonyan művelni, egyelőre nem tudni, de ő mindent megtesz azért, hogy a határait a lehető legjobban kitolja. Egészségesen, sportosan él a versenyidőszakon kívül is, soha nem engedi elszállni a súlyát és mindig remek formában van. Most, pályája alkonyán érte el azt az elismerést, amiért 15 éven át kőkeményen küzdött, és amit 9 évesen, Buenos Aires egyik szegénynegyedében célul tűzött ki magának. A világ egyik legnagyobb TV társasága közvetíti a mérkőzéseit, mindenhol ismerik a nevét, és annyi pénzt keres, amennyiről talán álmodni sem mert. Egy igazi sikertörténet az övé, bebizonyította, hogy kemény munkával, megfelelő hozzáállással és mindenekfelett megingathatatlan kitartással bármilyen magaslat meghódítható. Biztosan nem fogják a nevét Alival, vagy Sugar Ray Robinsonnal egy lapon emlegetni, de fogadni mernék, hogy Luis Angel Firpohoz hasonlóan egyszer ő is kap majd egy szobrot az argentin fővárosban.

Vége

Baranyai Gergely, Greg
2013. 04. 24.

A cikk első része


Oszd meg, tedd a kedvencek közé!

Hozzászólok:

login: jelszó: » regisztráció

Jól összeszedett cikk, pazar stílus!

» Bálint   válasz erre
    2013-05-01 19:53:59

"Sergio 11 meneten át egyoldalúan verte a fiatal címvédő, az utolsó felvonásban azonban majdnem elbukta a mérkőzést." Sergot verte a cimvedo vagy Sergio verte a cimvedot :) A cikkert ismet koszonet!

    2013-04-29 13:50:43

@greg: Szerintem nem kezeled kevésbé a helyén kiscsavezt,mint amekkora az ő alázata a sport iránt/fű,háj,stb/,annak ellenére mondom hogy nem Martinezre fogadtam a meccsen.Ülnek a poénok,nem gondolom hogy "száraz,laborsteril" írást kéne megereszteni itt,azt már megtette pár ember máshol.Így jó ahogy van....

» raikonnen   válasz erre
    2013-04-27 17:00:10

Köszi a véleményeket. Igazából nagy kedvencem Martinez és nagyon alávaló dolognak tartom azt, ahogy elbántak vele, csak hogy ezt a fakezű Chavezt befuttassák. Nem tudtam volna indulatok nélkül írni erről a mocsokságról, így inkább lazábbra vettem a figurát. Így viszont az egész cikk ennek a szellemében kellett, h íródjon. Ennyi az oka, ezt így láttam most jónak...

    2013-04-27 13:42:50

Jo a cikk es tudjuk hogy nagyon tehetseges a cikkiro de eleg sok poen eroltetett,sokat rontott az amugy remekk cikk erteken.

» TITANIUM   válasz erre
    2013-04-27 11:03:30

Szuper olvasmány, gratulálok a szerzőnek!

» cherokee20   válasz erre
    2013-04-27 09:19:00

@Pisti801227: Én is ugyanígy látom, jó cikk de a stílus egy idő után erőltetett és elvesz az egész értékéből.

» Amador   válasz erre
    2013-04-27 02:23:13

Nagyon jo lett mindket resze a cikknek. Tetszik az irasi stilus, a humor kivalo, elvezet volt olvasni.

Martinez vs Golovkin remeljuk mihamarabb osszejon.

» Slajos   válasz erre
    2013-04-26 22:01:32

A cikk jó, de nekem kicsit a stílusa helyenként fölényeskedő, ami pont a cikk élvezeti értékét rontja. Ezzel nem az állítások igazságértékét vitatom, de olvastam profibb, objektívabb, érzelemmentesebb cikket is itt. Elnézést, ha az író epicentrumába gázolok ezzel, de az eddigiek alapján azt gondolom, ettől többet tud ő, nem kell ilyen puzsér-havas szintre lemenni.

» Pisti801227   válasz erre
    2013-04-26 19:09:32

Jo kis cikk lett mind a ketto koszonjuk,Martinez meg egy igazi példakép!Hajrà Martinez

» Pernyez Gergely   válasz erre
    2013-04-26 14:50:52

@horas: hát igen a Judah-Garcia,Khan-Diaz,Wilder-Harrison na meg ugye Arreola-Stiverne meccset sem, vmelyiket igazán adhatnák :S

» Rumble in the Jungle   válasz erre
    2013-04-26 14:44:00

A folytatás is remek lett, köszönjük!

» ogreface   válasz erre
    2013-04-26 12:36:35

Martinezről mindent elmond hogy a tavalyi évben ő lett Argentínában az év sportolója, egy bizonyos Lionel Messi előtt:-))

    2013-04-26 11:50:30

Klasz a cikk!
Köszönet érte.

Go Martinez!

» All In   válasz erre
    2013-04-26 11:42:37

Köszi!!! Nagyon jó irás

» frutta   válasz erre
    2013-04-26 11:26:36

Nem közvetíti a sporttv a Murray meccset? F.sz kivan, már az Alvarez - Trout meccset sem láttam, ezt sem fogom...

    2013-04-26 10:56:59

Szuper lett Greg! Gratula érte!

» kovban   válasz erre
    2013-04-26 10:42:55

jó írás volt mind2 rész, köszi !

» Andorka Zoltán   válasz erre
    2013-04-26 10:29:17
Ugrás az oldal tetejére