Fernando „Ferocious” Vargas

Született : 1977.12.07. Oxnard, California, USA

Eredményei : 22 győzelem, 1 vereség (20 KO)

1999- 2000 az IBF kis-középsúlyú világbajnoka

Utolsó mérkőzés : 2001.09.22. -én TKO győzelem Jose Flores ellen a WBA nagyváltósúlyú címért.

Leghíresebb ellenfelek :

Yori Boy Campas (W. TKO. 8.)
Raul Marquez (W. TKO 11.)
Winky Wright (W. 12. D )
Ike Quartey (W. 12. D )
Felix Trinidad (L. KO 12.)

Profi debütálás : 1997.03.25. (W. KO 1)

Edző : Eduardo Garcia

Manager : Lou Duva

"Ferocious" Fernando Vargas, vagy ahogyan újabban emlegetik : "Az azték harcos" üstökösként bukkant fel a profi ökölvívásban.

Amatőr pályafutását 14 éves korában kezdte. Már ekkor kitűnt tehetségével, melynek bizonyítékaként ő a legfiatalabb bunyós, aki megnyerte az Amerikai Nemzeti Amatőr Bajnokságot. Az egyik legreményteljesebb fiatal bokszolónak tartották és mindenki arra várt, hogy amatőr pályafutását egy sikeres olimpiai szerepléssel fogja megkoronázni.

Vargas és David Reid csapattársak voltak az 1996-os Olimpián. A versenyen Reid aranyérmet szerzett és ezzel gyakorlatilag "beverekedte" magát az amerikai közönség kegyeibe. Vargas hasonló reményekkel indult, de számára a verseny csalódást rejtegetett : pontozásos vereséget szenvedett egy olyan meccsen, ahol sokak szerint simán nyert. Fantasztikus amatőr karrierjét ezzel Vargas le is zárta. A mérlege imponáló : 100 győzelem, 5 vereség

A profi karrierje is hasonlóan meredeken indult felfelé : első címmérkőzéséig 14 meccsen vett részt és mindet KO-val nyerte!

Az első igazán komoly ellenfele a mexikói Yori Boy Campas volt. Ez a meccs az IBF kis-középsúlyú világbajnoki övééért ment, amelyet akkor Campas birtokolt. Sokan kételkedtek abban, hogy Vargas elég tapasztalt-e ahhoz, hogy elvegye a címet egy olyan rutinos, sok csatát megért bajnoktól mint Campas. A 21 éves Fernando azonban nagyon egyértelmű választ adott a kétkedőknek : 8 menet alatt gyakorlatilag tönkreverte a kemény mexikóit és ezzel ő lett az új bajnok.

A bajnoki övet eddig 5 alkalommal védte meg. A második címvédése nem akárki ellen volt, az áldozat neve : Raul "El Diamante" Marquez, aki 11 meneten keresztül húzta Vargas ellen. Következő meccsén Vargas alaposan megszenvedett Ronald "Winky" Wright ellen. Sokak szerint Wright igencsak feladta a leckét Vargasnak. Kiforrott, technikás bunyójával Wright "hintába tette" Fernando-t, akinek sovány pontozásos győzelemmel kellett megelégednie ez alkalommal. Sokan még ennek jogosságát is vitatják.

Az ellentmondásos címvédés után Vargas érezte, hogy van elég bizonyítanivalója, ezért nem kisebb ellenfelet választott, mint a ghánai Ike "Bazooka" Quartey. Quartey ezt megelőzőleg Oscar De La Hoya ellen bunyózott, akitől fordulatos, meglehetősen vitatott mérkőzésen megosztott pontozással kapott ki. Quartey sokak szerint túlságosan is erős és rutinos ellenfél volt a feljövőben levő Fernando számára. A túlnyomó többség a Felix Trinidad vs David Reid mérkőzésre asszociált, ahol a rutin és az erő diadalmaskodott a feltörekvő tehetség felett. Vargas azonban rácáfolt a kétkedőkre. Egy akcióban bővelkedő, látványos mérkőzésen magabiztos pontozással győzte le Quartey-t. Ez a meccs volt a belépő az elitbe. Ezzel a győzelmével Vargas vitathatatlanul helyet követelt magának a mai profi élmezőnyben.

Quartey után Ross Thompson, az IBF kötelező kihívója következett. A meccs előtt meglehetősen rossz viszony alakult ki a két bunyós között. A sajtótájékoztatón tetlegességhez is folyamodtak. Thompson semmiféle tiszteletet nem tanusított a bajnok iránt. Ross valószínűleg saját ütésálló képességét értékelte túl. Karrierje során ugyanis még soha senki nem küldte őt a padlóra. Ez a sorozat azonban Vargas ellen csúfosan véget ért. Meglehetősen felfokozott hangulatú mérkőzésen Thompson több padlófogás után a 4. Menetben TKO-val kapott ki Vargas-tól.

Vargas ezzel elérkezett pályafutásának egy új szakaszához. Thompson után minden eddiginél veszélyesebb ellenféllel kellett szembenéznie Fernando-nak. Az ellenfél az a Felix Trinidad volt, aki ezt megelozoleg Vargas volt olimpiai csapattársát David Reid-et verte óriási fölénnyel. Vargas nem habozott elfogadni a kihívást a sokkal rutinosabb Trinidad ellen. A mérkozésre 2000. december 2.-án került sor. Mindkét fél tudása legjavát adta, de Trinidad óriási ütoerejével és rutinjával nem volt képes megbírkózni Vargas. A fiatal mexikói már az elso menetben kétszer is padlóra került, de nem adta fel. A negyedik menetben már o volt az, aki a padlóra küldte Tito-t. A mérkozés hátralevo részében azonban a puerto-rico-i bajnok irányított és fantasztikus kondíciójának köszönhetoen lassan felorölte Vargas-t. A vég a 12. menetben következett be Fernando számára : 3 padlófogás után a bíró leállította a mérkozést, így Vargas elszenvedte élete elso vereségét.

A Tito elleni vereséget követően Vargas kicsit visszavett a tempóból és láthatóan az edzést sem vitte túlzásba, hiszen két hónap leforgása alatt minimum 10 kg-t hízott. Talán ennek is köszönhető, hogy a visszatérő mérkőzésen, a minden hájjal megkent veterán Wilfredo Rivera ellen Vargas nem volt csúcsformában, sőt, általános elképedésre a második menetben "El Feroz" a padlóra is került. Korábban Vargas igen jó ütésállóságáról volt ismert, így a nézők kezdhettek gondolkozni, hogy vajon a Tito ellen elszenvedett verés hagyott végleges nyomot a fiatal mexikóin, vagy a felkészülésével lehetett probléma. Vargas azonban nem sok időt hagyott a töprengésre, mert a 6. menetben már ő küldte padlóra a puerto ricoit, aki nem volt olyan állapotban, hogy folytathassa a mérkőzést.

Felix Trinidad súlycsoport-váltása után két bajnoki cím is gazdátlan maradt, ráadásul a újabb nagyágyú is feltűnt a súlycsoportban: Oscar De La Hoya. Vargas előtt tehát több lehetőség is nyílt, hogy újra a nagyváltósúly élére kerülhessen. Oscar azonban hű maradt a WBC szervezethez és annak bajnokával, a spanyol Javier Castillejo-val mérkőzött és be is gyűjtötte a bajnoki övet. Vargas korábbi címéért az IBF szervezet a Fernandoval korábban igen szoros meccset vívó Ronald "Winky" Wright és Robert Frazier közti meccset írt ki, így Vargas figyelme a WBA cím felé fordult. Az ellenfél nem volt más, mint Vargas régi cimborája és egykori edzőtársa, Jose "Shibata" Flores, aki még a Raul Marquez elleni mérkőzésre segítette felkészülni Fernando-t. A két mexikói összecsapásából Vargas került ki győztesen, aki a 7. menetben küldte végképp padlóra Florest, megszerezve a WBA bajnoki övet.

Perspektíva

Érdekességek

Vargas ki nem állhatja Oscar De La Hoya-t. Az ellenszenv kettejük között még amatőr korukban fejlődött ki és azóta is tart.

Vargas teljesítménye Quartey ellen kivívta Mike Tyson őszinte csodálatát. Azóta Tyson barátai között tartja nyilván Fernando-t.

A Thompson elleni meccse után Vargas meglepte magát egy igazán extravagáns limuzinnal : pezsgőfürdő, stroboszkóp, köd- és fénygép, mind a felszereltség részét képezik...

Rekord