Az Ohio állambeli Youngstown városa amerikai mércével mérve sosem volt túl nagy, (jelenleg kb. 65 ezeres népességgel), ennek ellenére részese volt a boksztörténelemnek az ebből a városból felbukkanó kitűnő harcosaival. Az olyan bajnokok, mint Ray "Boom Boom" Mancini, Harry Arroyo, Jeff Lampkin, Greg Richardson, Kelly Pavlik vagy Tommy Bell nevei azok, akik általában eszünkbe jutnak, amikor a kemény kis Ohio-i város, Youngstown neve felmerül a bokszról szóló beszélgetésekben.
A "kisváros" első "magáénak mondott" profi bokszolója Mike Farragher volt még az 1890-es és 1910-es évek elején. Mint tudjuk, ekkoriban még csupasz ököllel vívták a mérkőzéseket és a díjbokszolás is illegális tevékenység volt. Youngstown, akárcsak Amerika többi része, az 1920-as éveket a viszonylagos jólét korszakaként kezdte, de ennek véget vetve az évtized végén tőzsdekrach okozta gazdasági világválság kipréselte a levegőt a gazdaság tüdejéből.
Az 1920-ban a Walker törvény legalizálta az ökölvívást az Egyesült Államokban, és ezzel jött a pénz. A boksz legalizálásával mind a győztes, mind a vesztes garantáltan kap egy mérkőzéspénzt a munkájáért. 1920 és 1940 között kétszázhúsz bokszoló debütált profiként Youngstownból. Az első Youngstown-i bokszoló, aki kihasználta, hogy a bokszolás most már legális próbálkozás, a középsúlyú Dick Evans volt.
Dick Evans gyerekként Magyarországról (akkor még Osztrák-Magyar Monarchia) vándorolt ki Youngstownba. Az eredeti neve Ebenspanger Gyula. 1912. március 9-én az S.S. George Washington hajóval érkezett Brémából. A feljegyzések szerint Gyula 1903. április 17-én született a magyar határtól néhány kilométerre jelenleg Szlovéniához tartozó Nagypalinán (Velika Polanában). 9 éves volt, amikor a szüleivel megérkezett az Egyesült Államokba. Gyula édesapja, Max, Muraszombatot említette lakóhelyeként, édesapja Ebenspanger Sámuelt pedig Adorjánfalváról (korábban Adriancz), jelölte meg, mint kapcsolattartót abban az országban, ahonnan ő érkezett.
1920. január 13-án vívta első profi mérkőzését, amikor a 6. menetben kiütötte Battling Romaint. Ezzel Dick lett Youngstown első bokszolója, aki profiként legálisan bemutatkozott. Az első 10 összecsapásán 8-1-1, 8 KO-t ért el, mivel pályafutása második küzdelmén egy vállsérülésből adódó vereséget szenvedett Young Griffin ellen az első menetben. Négy héttel később aztán egy első menetes kiütéssel, győzelemmel vágott vissza.
Evans számos Youngstown-i bokszolóval szembesült, mialatt 2 menet alatt összetörte Whitey Wallace-t az Idora Parkban, akinek ez volt az egyetlen feljegyzett küzdelme. Evans legyőzte még a helyi Herman Boyle-t, Nick DeMike-ot, és George Wilson-t. Dick 1921 nyarán kétszer egymás után megverte 12 menetben Mickey Forkins-t a Youngstown-i Idora Parkban.
Dick, aki a leírások szerint ügyes bokszoló volt, többnyire inkább kibokszolta az ellenfeleit, de tiszteletre méltó ütőerővel is rendelkezett. Két alkalommal harcolt a Madison Square Gardenben is. Először 1926. augusztus 19-én a kor egyik Top középsúlyú versenyzője, Phil "KO" Kaplan ellen, és alul maradt vele szemben a 2. menetben, majd 1931-ben nyarán 6 menetben kipontozta Walter Braun-t (12-2).
Az utazásai során az Egyesült Államok tizenhárom államában és harmincegy városában lépett fel. Evans-t a nomád életmódja, kora sok jó bunyósával hozta össze. Evans összemérte erejét "Dago" Joe Gansszel, akit először 1925. március 23-án legyőzött, és azután döntetlent játszott vele 2 héttel később.
Karrierje vége felé, 1933-ban, Fred Lenhart (73-12-9) ellen megmérkőzhetett a Csendes-óceáni partvidék nehézsúlyú bajnoki címéért, de ellenfele az első ütésével elkapta, majd miután rogyadozva lábra, a másodikkal ki is ütötte. Következő ellenfele a 111-19-9-es rekordú Harry Ebbets volt, ahol 2. menetes kiütéssel maradt alul. Evans legjobb ellenfelei Bert Colima (70-10-12), Dave Shade (128-22-55), Pete Latzo (83-19-4), Young Terry (48-10-5) és Jock Malone volt. Terry top versenyző volt, aki két évvel később kihívta NYSAC középsúlyú világbajnokát. Jock Malone pedig számos világklasszis ellen mérkőzött, többet le is győzve, és a Csendes-óceáni partvidék középsúlyú bajnoka is volt. 87-21-6 volt a rekordja amikor találkoztak. Evans a Colima, Shade, Latzo, Terry és Malone elleni meccseken nem járt jól, Latzo kivételével valamennyiüktől kiütéssel kapott ki. Tizenöt évig tartó pályafutása 1935-ben ért véget, amikor pontozással veszített Eddie Malek ellen. Végül a feljegyzések szerint 60-28-10 (30 KO) rekordot ért el. Eredményeit tekintve látható, hogy Ebenspanger Gyula alias Dick Evans bár nem tartozott kora klasszisai közé, de egy tisztességes középszerű versenyző volt. 89 éves korában, 1992-ben hunyt el.
2021. december 27. - Leibinger Gábor
