„Még sosem ünnepeltem jubileumot.” – mondja Klaus-Peter Kohl. „Szívesebben tekintek előre, mint vissza.” A héten ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját a hamburgi Universum Box Promotion, egykori és jelenlegi bokszolók, üzlettársak és barátok tették tiszteletüket a Hamburg Gymben, Artur Grigorian pedig egy bemutató-mérkőzéssel tisztelgett a klub előtt, mely világbajnokot faragott. És faragott Kovácsból, Erdeiből és Balzsayból, akik véghezvitték azt, ami Papp Lászlónak nem sikerülhetett. Lapunk most a klubtulajdonos Klaus-Peter Kohllal nemrég készített interjút teszi közzé, melyben beszél a kezdetekről, az áttörésről és persze a jövőről.
Kohl Úr, 25 év. Konkurensével, Wilfried Sauerlanddal egyetemben ebben az időben döntöttek arról, hogy beszállnak a profi boksz világába. Miként tekint vissza azokra az időkre?
Szívesebben tekintek előre, mint vissza. Sosem ünnepeltem még jubileumot, igazán meg kellett most erőltetnem magam. Számomra mindig csak a jövőnek van döntő jelentősége. Mindenekelőtt a sportolók voltak a legfontosabbak. Többek között Dariusz Michalczewski, Regina Halmich vagy a Klitschko-testvérek személyében kitűnő bokszolóink voltak, akik jelentős mértékben hozzájárultak az Universum sikereihez.
Honnan jött az ötlet, hogy 1984-ben bokszpromóter lesz?
Akkoriban a Német Profiboksz Szövetség (BDB) tiszteletbeli elnöke voltam és társelnöke az Európai Bokszszövetségnek. Persze egy kis idealizmus is közrejátszott, de a háttérben természetesen az üzleti lehetőség állt. Mindig azt gondoltam, hogy a boksszal pénzt lehet keresni, de ezért fel kell kelteni a televízió érdeklődését. Pénzt csak televízióval lehet szerezni. De az igazat megvallva, a pénz számomra sosem volt motivációs tényező.
1984. február 24-én rendezte első gáláját Hamburgban, de ez nem sikerült valami fényesen…
Akkor mint BDB elnök természetesen nem rendezhettem saját gálát, ezért a plakátokon más név szerepelt. Még most is fejből tudom a vendégek neveit, mivel személyesen adtam el a jegyeket. Pénzügyileg teljes csőd volt a rendezvény, 150 000 márkát veszítettem. A VIP jegyekkel 2000-en voltak a csarnokban, de csak 500 jegyet tudtunk eladni.
Ennek ellenére nem adta fel, igaz a folytatásra csak három év szünet után került sor…
Természetesen a hibákból tanulni kell és számomra egyértelmű volt, hogy ebbe pénzt kell fektetni és meg kell nyitnom a saját istállómat. Vendég bunyósokkal nem lehet pénzt keresni, a menedzsereik ilyenkor legfeljebb csak egy köszönömöt mondanak.
Ebben a „nagy hal – kis hal” bokszvilágban mégis hogyan tudott érvényesülni? Ahol olyan ellenfelek vannak, mint Don King, aki mindenkinél a saját előnyeit igyekszik kihasználni…
Az említett tisztségeim alapján ez egy kicsit egyszerűbb volt a számomra. Ismertek és én is sok mindenkit ismertem. Ez nagyobb elismertséget jelentett. A legfontosabb azonban, hogy megfelelő bokszolóid legyenek. Ha sikeres vagy, akkor téged akarnak, ez mindig így van. Megbízhatóság, egyenesség, ezek a legfontosabbak. Nem mindig sikerült mindenkivel dűlőre jutnom, de mindenkinek a szemébe tudok nézni.
Mikor jött el a bizonyos áttörés?
Ez talán a cirkálósúlyú Markus Bott világbajnoki meccse volt 1993 februárjában. Max Schmeling, Eckhard Dagge és Graciano Rocchigiani után ő még mindig csak a negyedik német profi világbajnok volt. Nagyon fontos volt a szerződésünk a Premiere csatornával. Sauerlandnak az ARD-vel volt szerződése, Henry Maske egyik korai mérkőzését Hamburg-Wandsbekben még együtt rendeztük 1990-ben, ezt az ARD közvetítette. Azután mindketten próbálkoztunk az RTL-nél, akik a bokszolókból sztárokat akartak faragni. De nagy szerencsénkre hirtelen megjelent nálunk a Premiere, és lehetőséget kaptam, hogy évi 12 rendezvényt szervezzek. Így tudtam végül normálisan felépíteni a klubot.
Mikor lett nyereséges a klub?
Úgy 1995-től, amikor Dariusz és Artur Grigorian világbajnokok lettek. Mikor a kezdetekben nem festett valami rózsásan a helyzet, akkor a lányom Gaby viccből azt mondta, hogy neki kellene engem gyámság alá vennie.
Milyen szerepet játszott a klub életében a német Egyesülés és a határok megnyitása?
A határok megnyitása 1989-ben volt az első lépés az igazi Európa felé. Mind európaiak vagyunk, én azt mondom, hogy hamburgi vagyok és európai, 50 év múlva már senki nem beszél a nemzeti hátterekről és ez fogja Európát erősebbé tenni.
Nem gondolja, hogy egyrészt a tv-s nézettség, másrészt az Ön elismerése is sokkal nagyobb lehetne, ha lenne egy német nehézsúlyú világbajnok?
Ha van valahol egy tehetséges német bokszoló, akkor természetesen megpróbálom megszerezni. De nem szabad abba a hibába esnünk, hogy csak a németekre figyelünk. Mondjon csak egy igazi német labdarúgó sztárt. Philipp Lahm talán, Michael Ballack talán. De lett belőlük világbajnok, Európa-bajnok vagy Bajnokok Ligája győztes? Nincs több Beckenbauer, Netzer vagy Seeler, talán Kahn volt az utolsó. És ennek ellenére a Bundesliga dübörög, mivel a végtermék stimmel.
A bokszban stimmel a termék? Nem sok egy kicsit a televíziós bokszközvetítés?
Nem, sosem lehet sok, ha a minőség rendben van. Mindig azt mondtam, hogy a sportolói teljesítményt helyezzük előtérbe. Olyasvalamit kell csinálni, amire a nézők azt mondják, ez igen, ez klasszis teljesítmény volt. Ehhez kell egy erős csapat. Kell egy csapat, amiben bárkiből világbajnok lehet, akár egészen hirtelen. Így lett világbajnok Denis Inkin és Balzsay Károly is és mindemellett egy remek meccset hoztak össze.
Az elmúlt 25 évben melyek voltak a legszebb pillanatok?
Az egy dolog, hogy valaki befutott és sikeres bokszoló, de hihetetlen örömöt okoz fiatalokat eljuttatni az első címükig. Még emlékszem, hogy milyen szép is volt, mikor Dariusz 1993-ban megszerezte az első címét. Különösen emlékezetes volt Bott első világbajnoki meccse és Dariusz Virgil Hill elleni mérkőzése, amivel háromszoros világbajnok lett. Utána a Klitschkók világbajnoki címei, Regina Halmich találkozói, és persze Felix Sturm összecsapása Oscar De La Hoya ellen. Utóbbi természetesen sokkal szebb lett volna, ha nem lopják meg, de ez a meccs volt az áttörés számára.
Ha már Sturm, miért nem jött létre az Arthur Abraham elleni találkozó, amit ráadásul mindenki látni szeretne?
Ha a meccs finanszírozható lehetne, akkor összehoznánk neki. De van egy szint, ami Németországban jelenleg nem megvalósítható. Abraham egyébként azt mondta, hogy készen áll Felix ellen harcolni, mi is belementünk, de Wilfried Sauerland végül visszavonulót fújt.
Azt mondta, mindig előre tekint. Hogy látja a jövőt?
Nem aggódom, ha a nyáron a technika-vezetőnk, Jean-Marcel Nartz visszavonul, akkor szinte minden Universum alkalmazott, engem leszámítva persze, 40 év alatt lesz. Mindig meg kell újulni, hogy helyet teremtsünk az utódoknak. Lassan én is befejezem. A vejem, Dietmar Poszwa a Spotlightnál tanulja, hogy hogyan legyen teljes felelősséggel felruházott vezető. Természetesen néha azért tanácsokat kér tőlem, de teljesen egyedül hozza meg a döntéseit. Nagyon fontos, hogy így legyen, nem úgy, mint például Don Kingnél. Õ még most sem adta át a hatalmat fiának, Carlbisnek, amit óriási hibának tartok.
2009.02.24. leone