Napjaink egyik leglátványosabb stílusban bokszoló ökölvívója, a könnyűsúly ex-világbajnoka, Brandon Rios a www.fighthype.com weboldal által készített interjúban beszélt a Yuriorkis Gamboa elleni szuperderbiről, a legutóbbi meccse előtti súlyproblémáiról, ami a világbajnoki övébe került, de szó esett a harcos hozzáállásról, a vidám edzésekről, Manny Pacquiaoról, Amir Khanról és Freddie Roachról is. Az interjú fordítását a következőkben olvashatják lapunk látogatói.
Sokat beszélnek mostanában rólad és Gamboáról. Mi a helyzet ezzel a dologgal?
Azt hiszem, nem zörög a haraszt, ezen vagyunk most, bár még nem 100% a dolog, hiszen semmit nem írtunk alá. A menedzserem dönti el, kivel bokszolok. Nem tudom tehát, hogy ő lesz-e, vagy nem, de körvonalazzák a meccset és ez az a mérkőzés, amit én is akarok, mielőtt feljebb lépek.
Mit gondolsz Gamboáról, mint bokszolóról?
Nagyon ügyes, nagyon képzett, gyors, ugyanakkor kisebb nálam. Úgy gondolom, olyan meccs lenne ez, mint a Miguel Acosta elleni. Az első 4-5 menetben jól bunyózna, de a nyomás alatt, amit diktálok, idővel összeroppanna. Az első kemény ütés után, amit bevinnék neki, rádöbbenne: „B.zmeg, ez már nem a pehelysúly!”. Valahogy így képzelem el, jó mérkőzés lenne, amíg tartana. Az egyikőnk biztos, hogy lemenne, és az nem én lennék.
Te egy olyan bunyós vagy, aki nem bánja, ha beszed néhány ütést, ha ő is kioszthatja a magáét. Gamboa még soha nem volt ilyen jellegű küzdelemben, gondolod, hogy tudná kezelni ezt a problémát?
Én is úgy gondolom, soha nem volt még ilyen brutális harcban része, kiderülne hát, hogy milyen fából faragták, mennyire kemény, és, hogy készen áll-e feljebb lépni. Nekem és neki is jó teszt lenne, a legjobban pedig a nézők járnának.
Úgy látom, az ellenfeleid sokszor lebecsülnek téged, úgy vélik, hogy képesek messziről kibokszolni és távol tartani. Néhány menetig ez talán működik is, de azért 12 felvonásban nehéz ezt megvalósítani, te pedig, úgy tűnik, mindig jókor lépsz a gázra.
Igazából sokan kételkednek bennem, úgy gondolják, lusta vagyok, de nekem ez tetszik. Nem értik meg, hogy kívülről ezt tök más látni, mintha benn lennének velem a szorítóban. Ilyeneket mondanak, hogy „Brandon nem védekezik”, „Könnyű célpontot nyújt”, „Õ csak egy bokszzsák”, satöbbi. A döntetlenem óta 11-en mondták ezt és mindegyik zsákutcába futott. Tizenegy nyomta ezeket a hülyeségeket, és mindegyiket megállítottam, nem pontozás volt, hanem kiütöttem őket a francba. Hadd dumáljanak, nincs ellene kifogásom. Amíg bizonyítok és hozom az eredményeket, addig minden rendben.
Azért biztosan idegesítő lehet, hogy a sikereid ellenére még mindig kritizálnak téged.
Engem ez nem zavar. Sőt, valójában ez tett azzá, ami ma vagyok. Ez csak megerősít, éhesebbé tesz, arra késztet, hogy megmutassam, ezek a csókák csak dumálnak. Meg akarom nekik mutatni, hogy számomra miről szól ez az egész. Az utálkozók csak erősebbé tesznek engem. Szeretem, mikor nyomják ezeket a hülyeségeket, hiszen magam is szeretem nyomni a szöveget.
Az előző meccsednél súlyproblémáid voltak. Nehezebb lett számodra hozni a súlyhatárt?
Úgy nézett ki, mintha gondom lenne ezzel, de tudják, ha elkezdek edzeni, igen gyorsan megy le a súlyom. Ez most csak az időzítésen múlt, egyszerűen elb.sztam. A dolog nehezebb végét ragadtam meg, és egy-két nap alatt akartam befogyasztani. Az én hibám volt a dolog, de tanultam belőle és most már együtt dolgozom egy táplálkozási szakemberrel. Sokkal jobban érzem magam, a súlyom rendben van, az edzéseken is sokkal jobban teljesítek így, és úgy gondolom, a meccseken is még jobb leszek. Előfordul az ilyesmi mindenkivel, tanultam belőle, túl vagyok ezen a szarságon és egy szakértővel dolgozom együtt, hogy legközelebb ne legyen gond.
Igen, viszont így is odaálltál, harcoltál és nyertél.
Igen, pontosan, győztem egy olyan srác ellen, akinek volt esélye legyűrni engem. Mindent beleadott, én viszont megtörtem őt, és kiütöttem. Igaz, 11 menet kellett hozzá, de megcsináltam.
Lehet téged kritizálni, de ugyanakkor egy nagyon jó meccset csináltál.
Pontosan. Az a helyzet, hogy ezeknek a barmoknak lassan fel kéne adniuk. Ezek a faszkalapok képtelenek lettek volna ilyen teljesítményt nyújtani ekkora súlyvesztés után, amikor majdnem beledöglöttek a súlyhozásba, szinte hullák voltak a mérlegen. A legtöbben azt mondták volna, „Áh, nem fog menni, hulla vagyok.”, de engem nem ilyen fából faragtak, nekem győzni kellett.
Feltételezve, hogy Gamboa lesz a következő ellenfeled, mit gondolsz, feljebb fogsz menni? Hiszen azt követően nem sok kihívás marad neked az alsóbb súlycsoportokban, a felsőbb súlycsoportokban viszont annál több.
Persze, de a Gamboa meccs tényleg csak feltételes, hiszen nem tudom, mi lesz belőle, nem láttam még szerződést, ahogy már mondtam. Ha Gamboa lesz a következő ellenfelem, akkor igen, az lesz az utolsó meccsem könnyűsúlyban, de ha nem, akkor várok még egy mérkőzést miatta, és csak utána megyek fel kisváltósúlyba, mivel ez a csóka nagyon, nagyon ki akar állni ellenem, és én is ragaszkodom hozzá, hogy vele bokszoljak. Aztán mehet a 140 font.
Ha mégsem Gamboa jön, akkor ki lehet az ellenfeled?
Igazából nem számít, én akárkivel kiállok, az a dolgom, hogy harcoljak, akárki is áll velem szemben, a választás pedig a menedzsment kezében van. Nem fogok kiállni a nagyközönség elé és kihívogatni ezt, vagy azt a fickót, aztán valami idióta bohócnak tűnni, mikor visszautasítanak. Ez a menedzserem dolga, ezért fizetem, hogy jól képviselje az érdekeimet, a legjobb döntéseket hozza, ő határozza meg tehát, hogy ki legyen az ellenfelem. Az én dolgom edzeni és bokszolni.
Jó lenne téged Amir Khan ellen látni, már csak azért is, mert Freddie Roach azt akarja, Khan álljon érte bosszút…
Igen, Freddie Roach előjött már azzal is, hogy Linares simán körbetáncolna engem, meg ilyenek, aztán láttuk DeMarco ellen. Ugyanúgy, ahogy Khannal kapcsolatban is mondta, hogy majd bohócot csinál belőlem, kimozog, satöbbi. Aztán láthattuk őt Peterson ellen, és szerintem én jobb vagyok belharcban, mint Peterson. Ebből is látszik, hogy csak utálkozik, ahogy a többiek, de ez így van jól. Szívesen bokszolnék Khannal. Szeretném ezt a meccset, és ha úgy gondolják, tényleg egy másik szintet képviselnek, mint én, akkor mutassák meg.
Mikor világbajnok lettél, Bob Arum egy meccsről kezdett beszélni közted és Manny Pacquiao között. Nem tudni persze, hogy Pacquiao meddig bokszol még, de gondolom reméled, hogy összejön ez a találkozó.
Nos, ha hozom az eredményeket, jól teljesítek, győzök, akkor miért ne? Szerintem ez a meccs hamarabb megtörténik, mint sokan gondolják. Jó meccs lenne, alaposan megizzasztanám Pacquiaot a pénzéért. Az holtbiztos, hogy nem ütne ki engem. Hatalmas meccs lenne, hiszen Manny is szeret harcolni, ahogy én. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi ökölvívók közül az enyém a legkeményebb állkapocs, amin nem fog a golyó. Előbb elfárad a kezük, mielőtt be tudnák venni. Csak vigyorgok rájuk és kiröhögöm őket közben. Szóval, jó meccs lenne, és szerintem előbb sor kerül rá, mint sokan gondolják. Ha továbbra is hozom a győzelmeket, Manny is fel fog figyelni erre a lehetőségre.
Nos, itt van még egy könnyűsúlyú, aki mindenkit kihív mostanában, de nem emlékszem, hogy téged valaha említett volna. Robert Guerreroról van szó.
Valószínűleg ő már a nagy pénzeket keresi. Engem viszont nem érdekelnek az összegek. Én csak olyasvalakit keresek, akivel igazán nagyot háborúzhatok. Mindenki a pénzt hajtja, én nem. Akárkivel kiállok, akit csak elém hoznak.
Emlékeztet valakire a mentalitásod, akit Diego Corralesnek hívnak.
Az igazi harcosok ezt szeretik, háborúzni, ilyen egy harcos lélek. Az igazi harcos olyanok ellen akar küzdeni, akik valódi magasságokba viszik őt és megadják neki, amit szeretne. Olyan ez, mint a drogok. Sőt, jobb a drogoknál, jobb a szexnél is. Nekünk ez a lételemünk, szeretjük, ha megütnek minket, az ilyen meccseken vagyunk elemünkben. Szerintem Antillonnal csodás három menetet csináltunk, ha tovább megy, akár az évtized meccse is lehetett volna, a legjobb Corrales és Castillo mérkőzése óta.
Ezt kívülről nehéz megérteni. Ez a játék nem feltétlenül a remek védekezésről szól. Sok ökölvívót egyszerűen hajt előre, ha szedik be az ütéseket.
Pontosan, ahogy mondtam, mi ezt szeretjük. Védekezünk is, de mi a legjobb védekezés? Hát, a támadás. Hárítjuk azért az ütéseket, elcsúsztatjuk őket, én legalábbis így csinálom. Én nem mozgatom sokat a fejemet, nem hajolgatok, nem mozgok sokat lábon, de a kesztyűimmel levédem a találatokat. Persze, mindenki szed be ütéseket, ez ökölvívás, itt megtörténik az ilyesmi. Nem lehet minden ütést levédeni. Mayweathert is eltalálják néha, ez egyszerűen a boksz része.
Érdekes, hogy a ringben egy nyomulós, agresszív stílust mutatsz be, az edzéseken viszont látszólag laza vagy és sokat mókázol.
Mikor Brandon az edzőteremben van, biztos, hogy jókedvű edzésben lesz részed. Nem csak edzeni fogsz és közben utálni a munkát, amit végzel. Mikor Brandon lenn van, természetesen edzés van, de vidám edzés, és persze kemény munka, mert én keményen dolgozom, noha hülyéskedek is a munka közben. Szeretem jól érezni magam az edzőteremben, ezért vagyok az, aki, ezért vagyok veretlen. Mert keményen dolgozom, de nagyon szeretek edzeni, mivel jókedvű a légkör.
Nem azt érzed tehát, hogy kemény munkát végzel.
Így van, én szeretem ezt a rohadt munkát, ezért is rázok fel mindenkit. Nem érzem úgy, hogy „Basszus, megint edzés, semmi kedvem hozzá, fáradt vagyok.”. Nem, én szeretek lemenni, hiszen tudom, hogy jól fogom érezni magam.
Baranyai Gergely, Greg
2012. 02. 01.