A nyári lazítás után az első őszi hónapban igazi nagyüzem volt a bokszvilágban. Ringbe lépett a rendkívül izgalmas és kiélezett nagypehelysúly teljes élmezőnye Marco Antonio Barrerától, Erik Moralesen át Manny Pacquaioig, valamint újra bokszolt a közkedvelt Wladimir Klitschko is. Szeptemberben egymást érték a jobbnál jobb gálák és a fantasztikusabbnál fantasztikusabb meccsek. Sajnos a hónap szomorú szenzációja, hogy a Jesus Chavez ellen vívott parázs csata után életét vesztette az IBF könnyűsúlyú világbajnoka Leavander Johnson, akinek tragikus halála az egész bokszvilágot megdöbbentette. Lássuk tehát, hogy szerkesztőségünk szerint az év ezen szakaszában ki volt a hónap legjobb bokszolója, kik vívták az év meccsét és melyik bunyós robbant be a köztudatba szinte a semmiből.
Szeptember hónap bokszolója: Wladimir Klitschko (45-3, 40KO)
Ha egy bunyós három leütés ellenére is végigáll egy meccset és magabiztos győzelmet arat az már önmagában is kiváló teljesítmények mondható. Ha azonban ezt egy gyakorlatilag leírt bokszoló teszi meg egy olyan ellenfél ellen, akit mindenki a nehézsúly legnagyobb reménységének tart az már szinte szenzációnak számít. A jó ideje gödörben lévő Wladimir Klitschkonak ezt a bravúrt sikerült végrehajtania szeptember 24-én, amikor egyhangú pontozással múlta felül az addig veretlen Samuel Petert. Az összecsapás tétje a WBO és az IBF hivatalos kihívói pozíciója mellet az is volt, hogy számolnia kell-e a még a nehézsúly legjobbjainak a kisebbik Klitschko testvérrel és, hogy a nigériai rémálom Samuel Peter végérvényesen a legnagyobb bajnokaspiránsá lép előre a fiatal nehézsúlyúak mezőnyében. A mérkőzés első négy menetében egyértelműen Klitschko irányított, aki magasságbeli és technikai fölényét remekül használta ki. Az ötödik felvonásban azonban váratlanul elfáradt az ukrán acélkalapács és kétszer is a padlón találta magát Peter heves rohamai után. A menetet nagy nehezen sikerült kihúznia Wladimirnek, de már mindenki biztosra vette, hogy a következő körben vége lesz a meccsnek. A 29 éves ukrán klasszis azonban ezt másképp gondolta, ugyanis újra visszavette a kezdeményezést és teljesen hatástalanította Peter egysikú, de nagyon veszélyes ökölvívását. A tizedik körben aztán újra megvillant Peter és Klitschko megint lement. A koreográfia azonban nem változott. A higgadt Klitschkonak sikerült átvészelnie a kritikus pillanatokat és újra átvette az irányítást. Az utolsó menetben Peter egy brutális balhoroggal elkapja Klitschkot, aki elfelejti, hogy neki gyenge az álla és le kellene mennie, ugyanis szinte azonnal válaszol egy elemi erejű jobbegyenessel, mely kellemetlen pillanatokat okoz a nigérianak. A menet ezután már gyorsan eltelik és 12 menetes pontozás lesz a vége, amire előzőleg szinte senki nem gondolt. A bírók 114-111 arányban egyhangúan, teljesen megérdemelten Wladimir Klitschkot látták jobbnak, aki így az IBF és a WBO ranglistavezetője lett, valamint a profiboksz.hu szerint a hónap legjobb bokszolója is.
A címért versenyben volt még az IBF és a WBC címeket egyesítő Marco Antonio Barrera, valamint a WBO kisváltósúlyú világbajnok Miguel Cotto is.
Szeptember hónap legjobb mérkőzése: Miguel Cotto (25-0, 21 KO) vs Ricardo Torres (28-1, 26KO)
Szeptember 24-én rendezték meg a WBO kisváltósúlyú világbajnok Miguel Cotto és hivatalos kihívója Ricardo Torres mérkőzését. Az eredeti tervek szerint a puerto ricoi bunyós Gianluca Branco ellen védte volna meg címét, de az olasz bokszoló lesérült, így a 25 esztendős Torres ugrott be a helyére. A mérkőzés első perceiben Cotto azonnal támadólag lépett fel és remek horgaival irányította az összecsapást. Torres nem sokkal később padlóra is került, így mindenkiben felmerült a gondolat, hogy egy újabb feltupírozott rekorddal rendelkező kihívót láthatunk majd, akit a Cotto nevű forgószél könnyedén eltakarít majd az útból. A második menetben aztán robbant a bomba. Torres többször is keményen keresztbe verte a világbajnokot, aki rendkívül csúnyán meg volt ekkor fogva és a padlóra is került. A meglepett Cotto szórványos támadásokkal próbálkozott, de a kolumbiai minden kísérletet szigorúan büntetett. A harmadik menetre Cotto összekapta magát és visszavette az irányítást. A testre mért horgokkal és a zártabb védekezéssel Torres nem tudott mit kezdeni. A következő menetben aztán minden folytatódott tovább. Cotto támadott és egyre magabiztosabbá vált, amit egy újabb leütés is mutatott, ami a lassítás tanulsága szerint inkább lökésnek számított. Az ötödik menetben Cotto pályafutása eddigi legnagyobb verését kapta, ugyanis gyakorlatilag a gong pillanatától kezdve meg volt fogva és csak hatalmas nehézségek árán tudta kihúzni a menet végéig. Hihetetlenül izgalmas volt a meccs a szurkolók őrjöngtek. A következő etapban mindenki arra várt, hogy Torres eldönti a derbit, de ehelyett újabb fordulat állt be. A rendkívül szívós és kérlelhetetlenül ütő puerto ricoi ugyanis egy mesteri jobbegyenessel újra leküldi a kihívót, akin egyre jobban meglátszanak a meccs kezdetétől beszedett módszeres Cotto testütések. A 7. menetben már a világbajnok nyeregben érzi magát és a köteleknél kiüti a kihívót egy test-fej kombinációval. Így Miguel Cotto egy rendkívül izgalmas, helyenként drámai fordulatokkal tarkított összecsapáson maradt a trónon az év egyik legjobb mérkőzését produkálva.
A címért versenyben volt a Wladimir Klitschko vs Samuel Peter és a Lamont Brewster vs Luan Krasniqi nehézsúlyú mérkőzés is.
Szeptember hónap felfedezettje: Zahir Raheem (27-1, 16KO)
Szeptember 10-e előtt nem sok bokszrajongó ismerte pontosan Zahir Raheemet. Az amerikai bunyós 1996-ban tette le először a névjegyét, amikor is az amerikai csapat tagjaként részt vett az atlantai olimpián. Ezután azonban a „Z-Man” karrierje kissé döcögősen indult be. Bár sorra nyerte a meccseket, az amerikai sajtó mégis inkább David Reidtől, Fernando Vargastól vagy Eric Moreltől volt hangos, akik az olimpia után profiként is szinte berobbantak a köztudtaba. 2001-ben aztán Zahir átesett egy komoly sérülésen, mely következtében hosszú időt kellett kihagynia. Az első igazán erős ellenfelek 2002-ben jöttek a rendkívül technikás és jó mozgású amerikai srácnak. A nagy szervezetek ranglistáin is nagyjából ekkor kezdett feltűnni a pehelysúlyban vitézkedő bokszoló neve. Raheem 2004 nyarán hatalmas lehetőséget kapott, hiszen IBF eliminációs meccset bokszolhatott a hozzá hasonlóan veretlen Rocky Juarez ellen. A mérkőzés hatalmas csalódás volt a szurkolók és Zahir számára is, hiszen nagyon alacsony színvonalú összecsapáson, több intés és gyenge pontozás miatt végül elvesztette veretlenségét. Ezt követően fél év kihagyás után már könnyűsúlyban bokszolt. 2005. májusában azonban rámosolygott a szerencse Raheemra, aki a legendás Erik Moralessel bokszolhatott egy 12 menetes könnyűsúlyú meccset. A mérkőzés előtt mindenki azt gondolta, hogy a mexikói simán átlép Raheemon és könnyű szerrel begyűjti első skalpját a könnyűsúlyú mezőnyben is. A mérkőzés azonban egy rémálom volt Morales számára, aki nem tudott mit kezdeni a hosszú kezű, remek mozgású és nagyon technikás amerikaival. A 12 egyoldalú menet után mindhárom pontozó Zahir Raheemet látta jobbnak, aki sikerével egycsapásra ismert bokszoló és a világbajnoki cím várományosa lett.
A címért versenyben volt még a Miguel Cotto ellen fantasztikusan bunyózó Ricardo Torres is.
Korábban írtuk:
2005.09.30. Hollywood
