Általában szeptemberben, a bokszszempontból mindig gyengének számító augusztus után beindul az élet, azonban a mostani 9.hónap nem tartogatott annyi izgalmat a bokszrajongóknak, mint azt az elmúlt években megszokhattuk. Ennek ellenére rendeztek egy nagyszabású gálát az Egyesült Államokban Marco Antonio Barrera főszereplésével, azonban mégsem az ő produkciója, hanem inkább Joan Guzman miatt marad emlékezetes az az este. A dominikai köztársaságbeli fiút remek teljesítményének köszönhetően a hónap legjobbjának, míg a hónap európai csúcseseményét a hónap mérkőzésének választottuk.
Szeptember hónap ökölvívója: Joan Guzman (26-0, 17 KO)
A dominikai köztársaságbeli versenyző néhány évvel ezelőtt még a kispehelysúly egyik legjobbja volt, és már akkor is nagy tehetségnek tartották. Miután megszerezte a WBO övét, alig telt el egy év, és megkapta a lehetőséget, hogy honfitársa, az egyébként kőkeménynek tartott Agapito Sanchez ellen bizonyítson (anno Manny Pacquiao is igencsak megszenvedett vele, és végül egy sérülés miatt csak döntetlenre futotta ellene). A „kis Tyson” becenevű ütőgép a 7. menetben fejezte be a küzdelmet, az azóta tragikus körülmények között elhunyt Sanchez ellen, és akkor úgy tűnt, pályafutása végre igazán felfelé ívelhet. Úgy döntött, hogy súlycsoportot vált, és megküzd a skót pehelysúlyú világbajnokkal, Scott Harrisonnal, de nem volt szerencséje: ez a találkozó sosem jött létre. Egy újabb súlycsoportváltás, majd egy meggyőző győzelem a sokat megélt Javier Jauregui ellen, és máris a nagypehelysúlyú WBO-király – általunk sajnos nagyon jól ismert – Jorge Barrios állt a szemben lévő sarokban. A Don House edző keze alatt rengeteget fejlődött és „okosodott” „kis” Guzman annak rendje és módja szerint megmutatta, hogy játékos, de egyben kőkemény ökölvívással legyőzhető a „Hiéna”. Végül is nem mondható hatalmas meglepetésnek a győzelme, mivel a fogadóirodák is inkább őt tartották a találkozó esélyesének. Mégis, a rövid időn belüli két súlycsoportváltás, majd a rettenetesen masszív nagypehelysúly egyik legjobbjának legyőzésével mindenképpen kiérdemelte a hónap legjobbja címet.
Szeptember hónap mérkőzése: Arthur Abraham vs Edison Miranda
Az imént említett Guzman vs Barrios csata minden bizonnyal színvonalasabb volt a hónap legjobb összecsapásának választott Arthur Abraham vs Edison Miranda mérkőzésnél. Akkor vajon miért ezt választottuk? Mert annyi minden és olyan ellentmondásos dolgok is történtek ezen a meccsen, ami miatt évek múltán is emlékezni fogunk rá. Nehéz eldönteni, hogy a rendkívül kemény találkozón vajon igaza volt-e az edzőnek és/vagy az orvosnak, aki nem adta fel/nem léptette le azt az Abrahamot, aki jelezte is, hogy nem szívesen folytatná az ő szempontjából igencsak fájdalmassá vált harcot. Azonban a szétszakadt száj és a törött állkapocs nem győzte meg Ulli Wegnert arról, hogy versenyzője egészsége esetleg nem fontosabb-e a világbajnoki címnél és a következő címvédésekből befolyó bevételnél. Ha viszont a másik oldalról közelítjük meg, akkor elmondható, hogy Paul Malignaggi után az idén már a második harcos küzdött végig törött állkapoccsal több, mint fél mérkőzést, ami emberfeletti teljesítmény. Egy átlagos földi halandónak nyilván még a beszéd is nehezére esne ilyenkor, de Abraham megcsinálta.
Szeptember hónap felfedezettje: Robert Guerrero (19-1-1, 12 KO)
Szeptember 2-án megkapta élete lehetőségét az amerikai Robert Guerrero, és világbajnoki kihívóként léphetett szorítóba. Érdekesség, hogy az ellenfele az az Eric Aiken volt, akit a Boxvilág Magazin júniusi számában ugyanitt mutattunk be, mint a hónap felfedezettjét. Azonban, míg Aiken akkori győzelme Tim Austin és Valdemir Pereira ellen hatalmas meglepetésnek hatott, Guerrero hiába volt kihívó, ő volt a találkozó egyértelmű esélyese. Nem is lepett meg senkit, hogy 8 menet alatt annyira megtörte Aiken ellenállását, hogy az már nem jött ki a 9. felvonásra. A szakértők szerint a nagyon tehetséges Guerrero már korábban is szépen haladt egy világbajnoki címmérkőzés felé, azonban egy Gamaliel Diaz nevű versenyző útját állta (vereség 12 menetben megosztott pontozással), és ekkor megtörni látszott a lendület. Egy önbizalom-növelő győzelem után aztán újra jött Diaz, és Guerrero semmit sem bízott a véletlenre: a 6. menetben befejezte az összecsapást. A mindössze 23 éves, mélyen vallásos ökölvívó legközelebb a Floyd Mayweather vs Carlos Baldomir mérkőzéssel fémjelzett nagyszabású Las Vegas-i gálán lép majd szorítóba az HBO PPV közvetítése keretében Orlando Salido ellen. Sikeres címvédése esetén pedig megnyílhatnak a kapuk egy szakmailag és anyagilag is igazán komoly találkozó felé, a súlycsoport legjobbjai ellen.
2006. 10. 10. Kozi
