×

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.

profiboksz.hu

Roman Gonzalez, és a napvilágra került nagylégsúly

2017-09-14 23:26:16 /
Szeptember 9-én különleges és történelmi jelentőségű ökölvívó gálát rendeztek a kaliforniai Carson városában. Amitől különleges volt az esemény, az annak volt köszönhető, hogy a sportág legmélyebb súlycsoportjának öt legkiválóbb versenyzője mind ugyanabban a szorítóban vívott küzdelmet az este folyamán, négyen ráadásul egymással alkottak párost. Amitől történelmi volt a program, az pedig az HBO kameráinak volt köszönhető, amelyek élőben sugározták mindhárom találkozót, amelyeken a nagylégsúly ászai megvillanthatták képességeiket. Ennyire alacsony súlycsoportra ugyanis még sohasem mert élő televíziós közvetítést építeni az amerikai TV-társaság.

 

A jegyek szinte az utolsó szálig elfogytak a modern ökölvívás egyik mágikusnak tartott, szabadtéri arénájában, a StubHub Centerben rendezett gálára, amely nem csoda. A főmérkőzésen a sportág egyik legkáprázatosabb ökölvívója, Roman 'Chocolatito' Gonzalez lépett szorítóba, aki márciusi legyőzőjén, a thai Srisaket Sor Rungvisain igyekezett revansot venni márciusi fiaskójáért, amely majd 12 éves veretlenségi sorozatát szakította meg. A nicaraguai Gonzalez negyvenhat megnyert összecsapás után vitatható pontozással volt kénytelen megválni WBC övétől, ezzel együtt pedig a súlycsoportoktól független ranglisták éléről is lecsúszott.

Chocolatitónak 2015 tavaszig kellett várnia, hogy végre bemutatkozhasson az amerikai televíziós óriás képernyőjén. A veretlen bunyós egészen a legalacsonyabb súlycsoportban indította meg karrierjét, ahol kifejezetten nehéz szupermérkőzéseket kivívnia még a legjobbaknak is.

Gonzalez az út során, amely az HBO-hoz vezetett, szalmasúlyban, kislégsúlyban, valamint légsúlyban is bajnoki címeket szerzett, és alig néhány ökölvívó maradt ki a tarsolyából (többnyire Donnie Nietes és Kazuto Ioka), hogy elmondhassa, mindenkivel kiállt a választott súlycsoportjaiban, aki igazán számított a saját érájában. Negyvenkét győztes összecsapás, ebből tizenegy világbajnoki ütközet után aztán jött az áttörés, és Chocolatito a korábbi világbajnok Edgar Sosával szemben debütált az HBO előfizetői előtt.

Az új helyzet pedig legalább annyira volt jótékony a saját kategóriájában versenyző A-kategóriás versenyzők számára, mint maga Gonzalez számára. A nicaraguai bunyósnak ugyanis ettől kezdve kizárólag minőségi ellenfelek következhettek, hogy a nézők ki legyenek szolgálva, ezeken az összecsapásokon pedig a párosítások B-oldalára kerülő öklözők akkora pénzeket kereshettek, mint soha korábban azelőtt.

Ez azonban még nem volt minden. Miközben Gonzalez fellépti díjai találkozóról találkozóra emelkedtek, a televíziós csatornának a jövőről is gondoskodnia kellett, vagyis a következő lépés a potenciális ellenfelek felépítése volt egy jövőbeni Chocolatito elleni összecsapásra.

Ennek mgfelelően, miután tavaly ősszel Gonzalez már a negyedik kategóriájában szerzett világbajnoki címet a veretlen, izgalmas stílusú Carlos Cuadrasszal szemben, az HBO a következő alkalommal a mexikói bunyóst is betette a programba, akit ilyformán előmelegítve kívántak tartani egy közeljövőbeni visszavágóra.

Az idén márciusi, New Yorkban rendezett gála azonban nem úgy sült el, ahogy azt a szervezők tervezték: Cuadras csak szenvedős bunyóval abszolválta tíz menetre kiírt találkozóját a szívós David Carmonával szemben, Gonzalez pedig vitatható pontozással elbukta momentumának egy részét a brutális fizikai erejű Sor Rungvisaival szemben.

Az HBO ökölvívásért felelős programigazgatója, Peter Nelson több ízben is kijelentette az elmúlt évek alatt, hogy a célja a kissúlyú bunyósok felépítése a csatornán. A bizonyíték arra, amit Nelson állított, a múlt szombati gála maga volt.

Gonzalez és Sor Rungvisai visszavágója a WBC nagylégsúlyú címéért volt a kotta a zenekar előtt, amelyben a legfenségesebb nagylégsúlyú komolyzenészek játszottak. Cuadras a szintén mexikói Juan Francisco Estrada ellen tizenkét felvonásos eliminációs találkozót vívott, amelyben azt voltak hivatottak eldönteni a felek, hogy ki lesz a következő ellenfele a főmérkőzés győztesének.

A hab a tortán a WBO szervezet japán világbajnokának, Naoya Inouénak a címvédése volt, aki Antonio Nievesszel szemben amerikai debütálására készült.

A televíziós közvetítést megelőzően a korábban két kategóriában összesen négy világbajnoki címet bezsebelő Brian Viloria igyekezett életben tartani utolsó rohamát, amelyet az élmezőny meghódításának irányába indított meg. Az ugyancsak 115 fonton ringbe lépő Viloria látványos összecsapást abszolvált az akaratos Miguel Cartagenával szemben, amely során saját maga is több ízben megrogyott, mielőtt az ötödik körben alkalmatlanná tette amerikai ellenfelét a folytatásra. Győzelmével még maga Viloria is a legendás televíziós csatorna képernyőjén találhatja magát a közeljövőben.

Cuadras és Estrada összecsapásáról előre tudni lehetett, hogy az este legkülönlegesebb párosítását láthatják, akik figyelmüket a mexikóiak háborúja felé fordítátják. A találkozó pedig egyáltalán nem okozott csalódást. Épp ellenkezőleg.

A korábbi WBC nagylégsúlyú világelső Cuadras a korai menetekben saját, lüktetőbb lábmunkájának, valamint beugrásokból indított ütéseinek következtében fölényben tartotta magát, a hátborzongatóan türelmes és higgadt Estrada azonban a mérkőzés közepe körül átvette az irányítást, és hajszál pontosan időzített kontrái, valamint masszív, testre bevitt horgai hatására egyértelműsítette, hogy legendás taktikai érzéke és sokoldalúsága ezúttal sem hagyta cserben őt. A tizedik menetben egy tökéletes jobbegyenes a padlóra kényszerítette Cuadrast, aki azonban ignorálta az esetet, és mentálisan töretlenül folytatta a találkozót.

Az összecsapás előtt e sorok írója egy videóbeszélgetés során megbizonyosodhatott arról, hogy Cuadras mennyire fókuszált a találkozót illetően, s ezt a mexikói csak nyomatékosította egy, a mérkőzés előtt alig néhány órával küldött üzenetében: "Ne aggódj, haver, győzni fogok!" Az őszintét megvallva azonban volt miért aggódni azoknak, akit Cuadras sikeréért szorítottak, miután legongatták a meccset.

Michael Buffer felkonferálása csak tetézte a drámát, aki szerint Carlos Estrada nyerte a találkozót. Cudrast a magasba emelték, hogy aztán hosszú másodpercekkel később szembesülnie kelljen azzal, hogy mégsem ő bokszolhat legközelebb a WBC címért.

Naoya Inoue pontosan úgy debütált az új világban, ahogyan az elvárható volt tőle. Bár talán egy kicsit túl sokáig húzta a lezárást, a japán csodabunyós minden menetet bezsebelt, és esélyt sem adott arra a koncentrált Nievesnek, hogy kárt legyen képes tenni benne az.

Ezzel elérkezett a főmérkőzés ideje. Az Igazság Pillanata, amelyben Roman Gonzalez karrierjének további alakulása volt hivatott arra, hogy elváljon.

Gonzalez - bár ezúttal nem került padlóra mindjárt a nyitó felvonásban, mint a márciusi odavágón - számára már a találkozó elején érződött, hogy ezúttal sokkal nehezebb dolga lesz. Srisaket Sor Rungvisai két számmal nagyobbnak tűnt mellette, akivel szemben már a saját támadásaihoz szükséges közelkerülés is bonyolult feladatnak festett. Mindeközben a thai világbajnok bombát bombára halmozott, amelyek egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe hozták Chocolatitót.

A nicaraguai hamar szembesült vele, hogy túl kicsi ahhoz, hogy kibokszolja ellenfelét, így jött a B-opció. Gonzalez nyomulni kezdett, hogy lebombázza a tőle jóval erősebb bajnokot. Látványos harmadik felvonást élvezhetett a közönség, ám volt valami baljós előszél a levegőben.

A negyedikben folytatódott a hirig, Sor Rungvisai pedig keresztbeverte elkeseredetten próbálkozó klasszis ellenfelét, aki a padlóra rogyott. Gonzalez felállt, és folytatta a saját karrierjéért folytatott, belső háborúját. Egy újabb jobbhorog azonban végleg elvágta előle az utat ahhoz, hogy véghez vigye a lehetetlenek tűnő küldetést.

Az ökölvívás, csakúgy, mint az élet, gyakran látszólag igazságtalan események láncolatán keresztül fejeződik ki valami újban. Ez történt szombat este Carsonban.

Roman Gonzalez pályafutása saját generációjának egyik legkülönlegesebb története. Kevesen győztek le több világbajnokot, mint amennyi korábbi, vagy jelenlegi címvédőt a nicaraguai bombázó kényszerített térdre, miközben ellenállhatatlanul söpört végig az alsóbb kategóriákon.

Végül egy olyan versenyző vált elkerülhetetlen szereplőjévé a Chocolatito pályafutását összefoglaló sztoriknak, aki valószínűleg soha nem fog saját fejezetet kapni a sportág aranykönyvében.

Valójában azonban Gonzalez bukása már akkor bele volt kódolva a történetbe, amikor elnyerte az HBO-s szerződést, hogy learassa karrierje legnagyobb bevételeit, valamint hallatlanul sikeres karrierjéhez méltó megbecsülést kapjon a nemzetközi média által.

Jönnie kellett az új súlycsoportnak, amelyben újabb kihívások sorakoztak olyan ellenfelek személyében, akik már mind nagyobbak és erősebbek Gonzaleztől. Mérkőzésről mérkőzésre. Megállás nélkül. Senki sem tudja az ökölvívásban minden nagy mérkőzését megnyerni, amennyiben a legjobbakkal, azok legjobb formájában találkozik.

Gonzalez hazájának lapinformációi szerint készen áll arra, hogy visszavonuljon, amennyiben ezt választja a legjobb döntésnek. A nicaraguai harcos azonban, akár búcsút int a ringnek, akár nem, gyújtózsinórja lett egy robbanószerkezetnek, amely időközben önjáróvá vált.

Peter Nelson a fantasztikus carsoni gála főmérkőzését követően még az arénában tudatosította az esemény szervezőjével, Tom Loefflerrel, hogy tárt karokkal fogadják Srisaket Sor Rungvisai Juan Francisco Estrada elleni kötelező címvédését az HBO képernyőjén. Egy olyan televíziós program keretében, amely minden valószínűség szerint magában foglalja majd Carlos Cuadras, Naoya Inoue, és talán, talán, Roman Gonzalez következő összecsapását is. Bármilyen felállásban is legyenek párosítva egymással a felek.

A nagylégsúly ugyanis napvilágra kelült, és ezzel az ökölvívás legnagyobb harcosainak találkozóit több szurkoló láthatja széles e világon, mint korábban bármikor.

Ez a cikk eredetileg a ringcsoda.blog.hu oldalon jelent meg. További napi frissülésű cikkek és érdekességek olvasásához KATTINTS IDE.


Oszd meg, tedd a kedvencek közé!

Hozzászólok:

login: jelszó: » regisztráció

Köszi, srácok, örülök, hogy tetszett! ;-)

» IMiKeT   válasz erre
    2017-09-18 00:05:01

Nagyon jó cikk!

» kisrece   válasz erre
    2017-09-16 21:59:44

Köszi a cikket Tomi! Ez is nagyon jó lett!

» kovban   válasz erre
    2017-09-15 12:58:20

Köszi a cikkért, nagyon jó lett (ismét).

    2017-09-15 11:20:57

@LacKO: Azért a pehelysúly környéke más tészta. Lomát (pehelysúly, most már nagypehely) most is sokan nézik. A légsúly azért tényleg mostoha...

    2017-09-15 11:12:14

Jó kis cikk!!
"A nagylégsúly ugyanis napvilágra kelült, és ezzel az ökölvívás legnagyobb harcosainak találkozóit több szurkoló láthatja széles e világon, mint korábban bármikor."

Legyen így!
Utoljára talán a 90-es évek végén tudott az "alacsonyabb régió" komolyabb médianyilvánosságot kivívni. Barrera, Morales, Tapia,Ayala, Pacquiao, Hamed stb!
És mennyi látványos, jó meccs volt, és van ma is ebben a divizióban!

    2017-09-15 07:59:10

@GaiusM: Nem fogod megbánni. Annyi minden történik egy-egy ilyen meccsen, mint a "nehéz fiúknál" egy egész gálán összesen.
Chocolatito viszont megbánja,ha ebben a súlycsoportban marad.

» pepegross   válasz erre
    2017-09-15 06:04:27

Jó későn írtad meg a cikket, és azért látszik, hogy te nyomon követed az ilyen kis súlyokat is. Az írás remek lett, gratulálok hozzá. :)
És egy egészen kicsit fel is keltetted az érdeklődésemet. Ez eddig még nem nagyon sikerült ilyen kis súlycsoportban.

Kicsit ránézek majd. :)

» GaiusM   válasz erre
    2017-09-15 00:30:01
Ugrás az oldal tetejére