Az alábbi gondolatmenetben olyan ökölvívókat veszünk górcső alá, akik egyedüliként szereztek profi világbajnoki címet hazájuknak. Tanulságos, hogy egy-egy gazdasági, sőt sport szempontból is nagyhatalomnak mondható országnak ugyanannyi (1) világbajnoka van, mint a 39 ezer fős Karib-tengeri szigetnek, vagy a szegénységéről, nyomoráról is ismert afrikai államnak. Érdekes megfigyelni, hogy az úgymond ökölvívó nagyhatalmakon kívül, milyen kevés nemzet büszkélkedhet világbajnokkal, és mi magyarok büszkék lehetünk rá, hogy három olyan sportolónk is van, aki elmondhatja magáról, hogy világbajnoki övet csatolhatott a derekára, és ezzel olyan nemzeteket előzhetünk meg a képzeletbeli rangsorban, mint Hollandia, Görögország, Norvégia vagy akár Svédország.
Bahama-szigetek – Az Atlanti-óceánon található szigetcsoporton becslések szerint 300 ezer ember élhet, sportok közül atlétikában értek el kiemelkedő eredményeket (2 olimpiai aranyérem).
Elisha Obed (nagyváltósúly) – 1952. február 21-én született Nassauban (Bahama –szigetek). Amatőr rekordja 46-0 (16). Hivatásos karrierjét hazai környezetben kezdte, azonban a két győztes mérkőzés után egy döntetlen, és egy kiütéses vereség (Kid Carew 2-0) következett. 37. meccsén debütált az USA-ban, Floridában. 1971.01.21-én Fernand Marcotte ellen már az NABF nagyváltósúlyú övéért küzdött, melyet a 11. menetben TKO-val nyert meg. Majd a hat idő előtti siker után 1975. 11. 13-án Miguel De Oliveira kiütésével már a WBC nagyváltósúlyú világbajnoki címét gyűjtötte be Párizsban. Trónját két alkalommal védte meg, majd Németországban Eckhard Dagge –től szenvedett kiütéses vereséget. Dagge a 4. felvonásban padlózott, ám később mégis ő örülhetett a sikernek. 1978.03.11-én újra megpróbálta begyűjteni az elvesztett övet, ám Rocky Mattioli keresztülhúzta számításait (KO7). Ezek után már nagyrészt csak hazájában lépett ringbe, szerényebb rekorddal rendelkező ellenfelekkel szemben, de így is számos vereség becsúszott. 1988-ban vonult vissza 88 (59 KO) – 20 (8 KO) – 4 es rekorddal.
Görögország – Sportok közül az atlétika és a labdarúgás élvezi a legnagyobb népszerűséget.
Anton Christoforidis (félnehézsúly) – 1918. május 26-án született a görögországi Messeniaban. 1935-1947-ig tartó pályafutása során 65 mérkőzést vívott, rekordja: 43 (10 KO) – 15 (3 KO) – 7. nem volt egy nagyütő bokszoló, ez látszik a rekordján is, ám egy nagyon jó képzett, tehetséges ökölvívó volt. 1938-ban Bep van Klaveren-től elhódította a középsúlyú Európa bajnoki címet, melyet megvédeni nem tudott, 1941-ben pedig felért a csúcsra, Melio Bettina legyőzésével az NBA (National Boxing Association) félnehézsúlyú világbajnoka lett, és ezzel történelmet írt, ő lett Görögország első profi ökölvívó világbajnoka. Ebben az évben még egy címmeccse volt, ám azt már nem sikerült abszolválnia. Karrierje végéig még 16 mérkőzést vívott, melyből 10-et nyert meg. 67 évesen Athénban hunyt el.
Hollandia – Gyarmatai révén számos honosított sportolóval büszkélkedhet. A legnépszerűbb sport mindenképp a labdarúgás, de úszásban és gyorskorcsolyában a legeredményesebbek. A tulipános nemzet számos küzdősportban rendelkezik klasszisokkal, ám profi ökölvívó világbajnoka mindössze egy volt:
Regilio Tuur (nagypehelysúly) – 1967. augusztus 12.-én született a surinamei Paramariboban. A nagypehelysúlyú bunyós 1989-ben kezdte profi pályafutását és egészen 2002-ig aktív volt. Eredményei között egy EBU nagypehelysúlyú és egy WBO világbajnoki címet találunk. Európa bajnoki címét 1992-ben szerezte Yacomin Yoma ellen, melyet egy alkalommal megvédett, ám a második címvédése nem sikerült. 1994-ben lehetőséget kapott a WBO nagypehelysúlyú koronájának begyűjtésére, melyet sikeresen abszolvált Eugene Speed ellen egyhangú pontozással. Hat alkalommal védte meg a díszes övet, majd egy öt éves inaktív periódus következett, a 2001-es évben 3, 2002-ben pedig 1 felhozó meccset vívott. Ezek után végleg szögre akasztotta kesztyűjét a holland bajnok. Jelenleg Long Islanden él családjával. Rekordja: 46 (30 KO) – 4 (0 KO) – 1.
Mongólia – A hazánknál tízszer nagyobb területtel, viszont harmad akkora népességgel bíró ázsiai országban a birkózást és a lovas sportokat űzik legtöbben.
Lakva Sim (könnyűsúly) – 1972. Március 10-én született Dugarbaataryn Lkhagva néven Ulan Batorban.
Elég szokatlanul indult profi pályafutása, egy könnyűsúlyú PABA címmérkőzéssel, melyet 4. menetben KO-val abszolvált. Második összecsapásán már a nagypehelysúlyú PABA címet is begyűjtötte, melyet háromszor védett meg. Hatodik meccsén a WBA nagypehelysúlyú trónjára próbált meg felülni 1997-ben, ám Yong Soo Choi megosztott pontozással legyőzte a mongol kihívóját. Legközelebb a 13. meccsén 1999-ben került cím közelbe Takanori Hatakeyama ellen, akit az 5. menetben TKO-val legyőzött, így első mongolként profi ökölvívó világbajnok lett. Megvédenie azonban már nem sikerült a WBA övét, mivel Dél-Koreában a helyi Jong-Kwon Baek megosztott pontozással legyőzte Simet. 2002-ben ismét korábbi címét próbálta begyűjteni, sajnos kudarcot vallott, Yodsanan Sor Nanthachai egyhangú pontozásos sikerrel megfosztotta álmától. 2004-ban betöltetlenné vált a WBA öv, melyet ismét derekára csatolhatott (TKO5), azonban ekkor sem örülhetett sokáig címének, ugyanis Juan Diaz a következő meccsen rögtön el is ragadta tőle. 2005-ben a WBA könnyűsúlyú kihívói pozíciójáért zajló mérkőzése volt az utolsó összecsapása, melyet a 12. menetben TKO-val megnyert. Rekordja: 21 (18 KO) – 4 (0 KO) – 1.
Trinidad és Tobago – Volt brit gyarmat, Venezuela partjaitól 11 km-re található 21 kisebb szigetből álló ország. Legnépszerűbb sportok a krikett és a labdarúgás.
Leslie Stewart (félnehézsúly) – 1961. Március 21-én született a trinidadi Laventille-ben. A félnehézsúlyban vitézkedő Laventillei Tigris 13. mérkőzésén debütált az Egyesült Államokban. 1984-ben Florida állam félnehézsúlyú bajnoka lett, majd a WBC Continental Americas övét is begyűjtötte, melyet a Commonwealth bajnoki státusz követett. 1986-ban a betöltetlenné vált WBA világbajnoki címét azonban már nem tudta megkaparintani, ugyanis Marvin Johnson ellen a 7. menetben sérülés miatt leléptették. Egy év múlva került sor a visszavágóra, melyen történelmet írt a 8. menetben. Johnson sarkából jelezték, hogy feladják a küzdelmet. A címvédés nem járt sikerrel, mivel a kihívó Virgil Hill a 4. menetben kiütötte a trinidadi bunyóst. Még két alkalommal próbált visszakapaszkodni a csúcsra sikertelenül, 1988-ban Donny Lalonde ütötte ki az 5. felvonásban (WBC), 1989-ben pedig Michael Moorerrel szemben kapitulált a 8. etapban (WBO). A 90-es évekre felhozó ember vált belőle, míg 2000-ben véglegesen visszavonult. Rekordja: 31 (20 KO) – 12 (6 KO) – 0.
Új-Zéland – A világ egyik legelszigeteltebb államának mondják, tekintve, hogy legközelebbi szomszédjától, Ausztráliától is több mint 2000 km-re fekszik. Az extrém sportok országa, ám ami először eszünkbe juthat Új-Zélandról azaz „All Blacks”, a nemzeti rögbi válogatott. Kevesen tudják, de a Forma1-ben szereplő McLaren csapat alapítója Bruce McLaren új-zélandi származású volt.
Maselino Masoe (középsúly) – 1966. július 6-án született Nyugat-Szamoán. Amatőrként kijutott az 1988-as Szöuli és az 1996-os Atlantai olimpiára. Profi karrierjét 1997-ben kezdte. Első 14 mérkőzéséből 13-at kiütéssel abszolvált, ám a 15. meccsén kiütéses vereséget szenvedett (TKO5). 2000. decemberében a számunkra és elsősorban Erdei Zsolt számára ismerős Tito Mendoza következett, aki könnyedén kiütötte az új-zélandi harcost az NABF középsúlyú címéért kiírt találkozón. A zakó után begyűjtötte a PABA középsúlyú övét és 4 alkalommal sikeresen megvédte. 2004-ben óriási lehetőséget kapott, ringbe szálhatott a megüresedett WBA trónért Evans Ashira-val szemben. Nem váratott magára sokat a siker, Masoe a második menetben lezárta a találkozót (TKO2). A címvédésre Németországban került sor, a kihívó: Felix Sturm, borítékolható volt, hogy ha az új-zélandi nem üti ki a németek üdvöskéjét, akkor öv nélkül kell hazatérnie, és így is történt. 12 menetben pontozásos vereséget szenvedett. Pályafutásának egy érdemes momentumát emelném még ki, Balzsay Karcsi ellen próbált visszakapaszkodni a csúcsra a WBO nagyközépsúlyú címéért, ám nem járt sikerrel. Honfitársunk a 11. menetben kiütötte. Azóta nem lépett ringbe. Rekordja: 29 (27 KO) – 6 (4 KO) – 0.
Norvégia – A fjordok országa elsősorban a télisportok, valamint a labdajátékok terén alkotott maradandót.
Magne Havnaa (cirkálósúly) – 1963. szeptember 16-án született Ardenalban. Amatőrként részt vett az 1984-es Los Angelesi olimpián. Profi pályáját 1986-ban kezdte meg. 15. meccsén az EBU Európa bajnoki címéért csapott össze az olasz Angelo Rottolival, ám sérülés miatt az 5. menetben kapitulált. A következő összecsapásán már a WBO cirkálósúlyú övét próbálta elhódítani, ahol megosztott pontozásos vereséget szenvedett Boone Pultz-tól. A visszavágón azonban az 5. menetben lezárta az összecsapást (TKO5) és ezzel világbajnoki címet szerzett. A díszes övet két alkalommal sikeresen megvédte, majd 3 felhozó meccs után befejezte pályafutását. 2004 májusában, motorcsónak balesetben hunyt el 40 évesen. Rekordja: 19 (11 KO) – 3 (2 KO) – 0.
Saint Kitts and Nevis – Egy karib-tengeri szigetállam, lakosainak száma 39 ezer főre tehető.
Livingstone Bramble (könnyűsúly) – 1960. szeptember 3-án született Saint Kitts and Nevis szigetén, Ras-I Alujah Bramble néven. 1980-ban debütált a hivatásosok között. 23. mérkőzésén 1984-ben Ray Mancini ellen a WBA könnyűsúlyú világbajnoki címéért szállt ringbe és a 14. menetben TKO győzelmet aratott nagynevű ellenfelével szemben. A visszavágón már szükség volt a pontozókra is, ha szoros meccsen is, de megvédte a trónt. 1986-ban azonban Edwin Rosario már a második etapban kiütötte a bajnokot, aki ezután már nem tudott visszakapaszkodni az élvonalba, karrierje második felére felhozó emberré vált. Számos ismert ellenféllel büszkélkedhet, a teljesség igénye nélkül összecsapott Roger Mayweatherrel, Kostya Tszyu-val, James „Buddy” McGirttel, Shannan Taylorral. 2003-ban akasztotta szögre a kesztyűt végleg. Rekordja: 40 (25 KO) – 26 (5 KO) – 3.
Fehéroroszország – 1991-ben a Szovjetunió széthullása után alapították a Belorusz Köztársaságot. Eddig 75 olimpiai érmet nyertek sportolóik, nyári és téli játékokon összesen. Legeredményesebb sportágak: atlétika, evezés, kajak-kenu, cselgáncs, birkózás. Ökölvívás terén 2 db olimpiai ezüstéremmel büszkélkedhetnek.
Sergei Liakhovich (nehézsúly) – 1976. május 29-én született Vitebsk-ben. Teljes neve: Siarhei Petrovich Liakhovich. Komoly amatőr múlttal rendelkezik, 1996-ban részt vett az Atlantai olimpián, 1997-ben pedig világbajnoki bronzérmet szerzett, rekordja 145-15. A hivatásosok között 1998-ban debütált. 17. mérkőzésén elszenvedte első vereségét Maurice Harris a 9. menetben kiütötte, ám feledtetni tudta a botlását, és 2006-ban lehetőséget kapott, hogy megszerezze a WBO nehézsúlyú világbajnoki övét Lamon Brewstertől. A két srác nagy csatát vívott az értékes címért, a 7. etapban Sergeire számolni kellett, ám összeszedte magát, vissza tudott jönni a küzdelembe. A döntés a pontozókra maradt, akik egyhangúlag a kihívót látták jobbnak, így lett Liakhovich az első Belorusz világbajnok. A címvédése már nem volt olyan élvezetes, sem a nézőknek sem pedig a bajnoknak. A kihívó Shannon Briggs volt. Egy ritka unalmas, lassú mérkőzésen, végig vezetett Sergei, ám az utolsó három percben Briggs rájött, hogy egy ökölvívó mérkőzésen ütni is lehet, amivel először zavarba hozta, majd ki is ütötte a beloruszt, a mérkőzésből 1 másodperc volt hátra! Következő meccsén WBA kihívói pozíciójáért mérkőzhetett meg Nikolay Valuevvel, és, mint oly sokan, ő sem járt sikerrel, az orosz óriással szemben, nem tudta visszahozni a Brewster elleni formáját. Azóta két felhozó ellenfelet győzött le, következő meccs előreláthatólag április 9-én lesz. Jelenlegi rekordja: 25 (16 KO) – 3 (2 KO) – 0.
Kirgizisztán – 1991-ben kiáltották ki a Kirgiz Köztársaságot a Szovjetunió széthullása után. Az országot ázsiai Svájcnak is nevezik szép hegyei miatt. Népszerű sportágak: lovassportok, tenisz, atlétika, labdarúgás, küzdősportok.
Orzubek Nazarov (könnyűsúly) – 1966. augusztus 30-án született Kantban. Amatőrként még szovjet színekben az 1986-os világbajnokságon bronzérmet, az 1987-es Európa bajnokságon pedig aranyérmet nyert könnyűsúlyban. 1990-ben állt át a hivatásosok közé Japánban. Pályafutása elején kizárólag a szigetországban lépett ringbe. Hatodik mérkőzésén már begyűjtötte a Japán bajnoki, majd 1992-ben az OPBF bajnoki címét. 1993 októberében eljött a várva várt nagy lehetőség, Dél-Afrikába utazott, hogy Dingaan Thobela legyőzésével már a WBA világbajnoki övét csatolhassák derekára. Sikerrel járt, egyhangú pontozással őt látták jobbnak az ítészek. Első címvédő összecsapásán visszatért Dél-Afrikába, hogy megadja a visszavágás lehetőségét az előző bajnoknak, a cím azonban nem szállt vissza korábbi birtokosára, Nazarov hasonló eredménnyel magánál tartotta. A díszes övet öt alkalommal védte meg, olyan híres skalpot is begyűjtve, mint Leavander Johnson-é. 1998-ban vívta utolsó meccsét, melyen a francia Jean-Baptiste Mendy hazai pályán Párizsban elhódította tőle a WBA trónját. Rekordja: 26 (19 KO) – 1 (0 KO) – 0.
Szlovénia – Volt Jugoszláv tagköztársaság 1991-óta független. Jellemző sportágak: labdarúgás, kézilabda, evezés, atlétika, téli sportok.
Jan Zaveck (váltósúly) – 1976. március 13-án született Ptuj-ban. 2003-ban mutatkozott be a fejvédő nélkülieknél Németországban a SES Promóciónál. 18. mérkőzésén a WBO Inter-Continental váltósúlyú címét nyerte el 2005 szeptemberében, majd fél évvel később Joel Mayo ellen az IBF Inter-Continental öve is a derekára került. 2007 februárjában az EBU-EU címét is sikerült magához ragadnia. 2008 novemberében pedig már az EBU Európa bajnoki öve került terítékre, ám Rafal Jackiewicz-től Lengyelországban megosztott pontozásos vereséget szenvedett. Egy évre rá jött a nagy lehetőség, Dél-Afrikában az IBF váltósúlyú világbajnoka Isaac Hlatshwayo várt rá, ekkor már a szlovén tehetség nem bízta a véletlenre, a harmadik menetben lezárta az összecsapást, és ezzel hazája első profi ökölvívó világbajnoka lett. Három alkalommal sikerült eddig megvédenie a díszes piros övet, melyek közül a másodikon visszavágott korábbi legyőzőjének a lengyel Jackiewicz-nek. Népszerűségét mutatja, hogy utolsó címvédése alkalmával Ljubljanában a Stozice Arénában 12 ezer szurkoló előtt győzte le Paul Delgado-t (KO 5), a Jackiewicz elleni visszavágót ugyanott 14 ezer ember látta. Eddigi rekordja: 31 (18 KO) – 1 (0 KO) – 0.
Izrael – Az izraeli 1948-ban alapították. Populárisabb sportágak: vitorlázás, atlétika, labdarúgás.
Yuri Foreman (nagyváltósúly) – 1980. augusztus 5-én született a fehérorosz Gomel városban, még Belorussziában kezdett el bokszolni 7 évesen, két év múlva azonban a családjával Izraelbe emigráltak. Nehezen ment a beilleszkedés, mivel az izraeli klubok nem látták szívesen, lévén „orosz bevándorló”, így egy arab edzőterembe került. Amatőr karrierjét 75-5-ös rekorddal zárta, és 2002-ben már a hivatásosok között debütált az USA-ban. A nagyváltósúlyú Foreman öt év után 2007-ben jutott el először címmeccshez, mégpedig az NABF övét gyűjtötte be Andrey Tsurkan-tól megosztott pontozással. Címét két alkalommal sikerrel megvédte, és ringbe léphetett az IBF nagyváltósúlyú világbajnoki cím kihívói pozíciójáért 2009 júniusában Cornelius Bundrage ellen. A mérkőzés szerencsétlenül ért véget, a harmadik menetben Foreman csúnyán felrepedt, a mérkőzésvezető „vétlen fejelésnek” minősítette az esetet, és döntés nélkül leállította a küzdelmet. Novemberben lehetőséget kapott a WBA világbajnokától, Daniel Santos-tól, hogy megpróbálkozzon a címszerzéssel, és Foreman élt is a helyzettel, 12 menetben egyhangú pontozással felülhetett a WBA trónjára, ezzel az első izraeli profi ökölvívó bajnok lett. Első címvédésére nem kisebb ellenféllel került szembe, mint Miguel Cotto. Foreman nem bírt Cotto-val, és egy szerencsétlen térd ficamnak is köszönhetően a kilencedik menetben kapitulált. Legutóbb Pawel Wolakkal nézett farkasszemet március 12-én, és rendkívül egyoldalú meccsen, nem tudott mit kezdeni lengyel származású riválisával, a hatodik menet utáni szünetben Foreman sarkából jelezték, hogy nem kívánják folytatni az összecsapást. Eddigi rekordja: 28 (8 KO) – 2 (2 KO) – 0.
Az alábbi két ökölvívó esetében eltekintenék a pályafutásuk ismertetésétől, mivel Ervin és Harward jóvoltából a honlapon korábban megjelent két nagyszerű írás részletesen ismerteti a bunyósok történetét.
Örményország – A többi szovjet utódállamhoz hasonlóan 1991-ben kiáltották ki az Örmény Köztársaságot. Sikeres sportágak: birkózás, súlyemelés, ökölvívás, judo, sakk.
Vic Darchinyan:
https://www.profiboksz.hu/portrek/vic-darchinyan-a-duhongo-bika/
Szenegál – A nyugat-afrikai ország a rally szerelmeseinek lehet elsősorban ismerős, fővárosa révén: Dakar. Az országban a legnépszerűbb sport a labdarúgás.
Battling Siki:
https://www.profiboksz.hu/portrek/egy-felelmetes-emberszabasu-fekete-ember-afrika-nyugati-partvidekerol-i-resz/
https://www.profiboksz.hu/portrek/egy-felelmetes-emberszabasu-fekete-ember-afrika-nyugati-partvidekerol-ii-befejezo-resz/
2011. 03. 16. Pinjung Emil - „pyngy”
