6. Jeff Horn SD12 Manny Pacquiao, Váltósúly, WBO öv: Manny Pacquiao elmúlt évek beli teljesítményei már meg sem közelítik azt a szintet, amelyet fénykorában képviselt, ám még ha ez tisztán érezhető is volt idei egyetlen ringbe lépésekor, ez még nem jelenti azt, hogy nem kellett volna tisztán megkapnia a győzelmet veretlen kihívójával, Jeff Hornnal szemben. Horn szépen teljesített egy kivénhedt legenda ellen, volt néhány tiszta menete, és arra is elég volt rámenősségge és fizikai ereje, hogy ne engedje a fejére nőni a filippínó klasszist. A találkozót azonban így is bőven le lehetett volna állítani, amikor Pacquiao rápörgetett a kilencedik menetben, és súlyos verést utalt ki a kihívónak. Tizenkét felvonás után a 8-4-es pontozás teljesen reálisnak tűnt a korábbi P4P király irányába, Waleska Roldan azonban jobbnak látta a 9-3-as leosztást a hazai pályán öklöző Horn javára, míg a másik két döntnök 7-5-re adta a mérkőzést egyik, illetve a másik irányba.
5. Martin Murray MD12 Gabriel Rosado, Nagyközépsúly: Martin Murray pályafutása távolról sem veszteg, ha zűrös végkimenetelű pontozásokról van szó. A brit bunyós négy ízben kapott lehetőséget világbajnoki címet szerezni, ám ebből háromszor gyanús körülmények között maradt a döntnökök által összetákolt pontozás rövidebb oldalán. 2011-ben Felix Sturm, 2012-ben pedig Sergio Martinez úszta meg övének lepasszolását, de 2015 novemberében Arthur Abraham is jócskán megszenvedett, mielőtt megosztott pontozással az ő győzelmét hirdették Murrayvel szemben. Az idegenbeli fiaskók után Martin idén áprilisban az Egyesült Királyságban lépett szorítóba, és visszakapott valamit a korábbi évek bosszúságaiért cserébe, amikor merőben véleményes többségi döntéssel az ő kezét emelték a magasba. Rosado jól tartotta a távolságot, jobbegyenesét elsőszándékból hasonlóan hatékonyan használta, mint ellenfele fogadásakor. Gyakran látunk olyat brit földön, hogy védik a hazai öklözőt az ítészek, de ha annyit mondunk, hogy a korábban sokat kritizált Terry O'Connor végezte a legkevésbé arcpirító munkát a maga 114-114-es döntetlenével, miközben akadt 11-1-es menetpontozás is Murray számára, akkor nem marad több kérdésünk afelől, hogy ez nem lehetett véletlen mellépontozás.
4. Gennady Golovkin D12 Saul Alvarez, Középsúly, WBC/WBA/IBF/RING/Lineális övek: Az év legfelkapottabb szupermérkőzése egy nem kevésbé felkapott végjátékkal zárult. Golovkin és Alvarez feszült, kalkulált, ám olykor erősen fellángoló tűzijátékkal ajándékozta meg a bokszvilágot, amely tizenkét folytatólagos meneten át tartott. A szakma és a szurkolók döntő többségénél tisztán győzött a kazah Golovkin, a vegasi pontozók azonban úgy döntöttek, betáraznak egy minél előbbi visszavágót, és döntetlenre adták a mérkőzést. Amiért azonban valójában felkerülhetett erre a listára a találkozó, az Adalaide Byrd partizánakciója, aki 118-110-zel, vagyis 10-2-es menetaránnyal hozta ki a mexikói Alvarezt. Ez a pontozás mindenki zsebében kinyitotta a bicskát, kivéve egyetlen embert, Bob Bennett-tet, aki a bokszvilág pechjére épp Byrd főnöke a Nevadai Atlétikai Bizottságnál. Byrd néhány héttel később újra munkában volt, mintha mi sem történt volna.
3. Kenichi Ogawa SD12 Tevin Farmer, Nagypehelysúly, IBF öv: Tevin Farmer számára semmi nem könnyű a hivatásosak között. A philadelphiai bunyós első tizenkettő mérkőzését 7-4-1-es mérleggel abszolválta, így nyilvánvaló képességei ellenére hatalmas hendikeppel volt kénytelen folytatni a versenyzést. Hiába remek lábmunkájú, ügyes ütemben támadó bunyós Farmer, a kezdeti mélyrepülés, valamint a csekély átütőerő miatt nehezen tudta meggyőzni az amerikai televíziós csatornákat, hogy helye van az ökölvívó programokban. Az alázat azonban messzire repítette Tevint, és zsinórban tizennyolc győzelem alatt világbajnoki kihívó vált a huszonhét esztendős versenyzőből. Ellenfele a decemberi IBF nagypehelysúlyú ütközeten a nagyközönség számára ismeretlen Kenichi Ogawa volt. Farmer hamar megtalálta az ütemet, amelyből hatékony jabekkel kontroll alá vonta a küzdelmet. A japán kihívó mindent megpróbált, hogy fizikai erőfölényével megtörje ügyes ellenfelét, ám sikeressége csupán néhány fellángolásra tűnt elégnek. Tizenkét felvonást követően azonban következett a hidegzuhany, amikor a döntnökök szerint a mérkőzést Ogawa nyerte megosztott pontozással. Remélhetőleg Farmer alázata nem sínyli meg a balszerencsét, hiszen jelenléte színesebbé teszi az izgalmas 130 fontos mezőnyt.
2. Fatih Keles MD10 Renald Garrido, Kisváltósúly: A török származású, Hamburgban élő Keles tíz megnyert találkozó után idén nyáron nem bírt a felhozóember Renald Garridóval, így csak egy döntetlenre futotta az erejéből. A WBO European öv birtokosa december 22-én megkapta a lehetőséget, hogy kijavítsa a botlást, és bizonyítsa, hogy készen áll a komolyabb kihívásokra. Nos, ha a mérkőzést valójában nem is nyerte meg, megkapta az idei év legnagyobb karácsonyi ajándékát, amikor minimális értékelhető menete ellenére az ő kezét emelték a magasba a visszavágón. Ha mást nem is, azt bizonyította a bírók tevékenysége, hogy Kelesbe valakik komoly pénzt invesztáltak, amit nem szeretnének idejekorán veszni hagyni.
1. Hassan N'Dam N'Jikam SD12 Ryota Murata, Középsúly, WBA reguláris öv: Ha van olyan csalás, ami gyakorlatilag megmagyarázhatatlan azok számára is, akik átlátják a boksz háttérműködését, az Hassan N'Dam májusi megosztott pontozásos győzelme Ryota Murata ellen. A francia címvédő Tokióba utazott, hogy ellenfele otthonában védje meg címét. Az olimpiai bajnok Murata Japánban már kihívóvá válásakor a legnépszerűbb sportolónak számított, miközben a szigetország bokszgáláin dolgozó pontozók számára általában nem ismeretlen fogalom a hazai fiúk pártfogása egy kiegyenlített forma összecsapáson. Ezt már csak tetézte a tény, miszerint az esemény promótere a bokszvilág egyik legnagyobb promóciója, a Top Rank volt, amely számára valóságos arany tojást tojó tyúk Murata. A mérkőzést jól kezdte N'Dam, a momentum azonban a negyedik körben átkerült a kihívóhoz, miután Ryota felrobbantott egy jobbegyenest a francia állán. Murata ettől kezdve bátrabban támadott, hatékonyan reagálta le a többnyire passzív N'Dam alkalomszerű offenzíváját, és magabiztosan fejezte be a találkozót. 8-4, vagy akár 9-3 is tisztességes menetarány volt a japán bunyós javára, akadt azonban két bíró, akiknek sikerült hét, illetve nyolc felvonást is találni Hassan számára, aki ezzel bajnoki övével a poggyászban hagyhatta el Tokió városát. Bob Arum minden bizonnyal öregedett néhány évet, mikor szembesült vele, hogy néhány ítész kergepontozó-kórt kapott, és olyan irányba torzította el a végeredményt, amellyel a saját testi épségét kockáztatta a tokiói arénában.
Különdíj:
Conor Benn W6 Cedrick Peynaud, Váltósúly: A legendás Nigel Benn fia tavaly tavasszal debütált a hivatásosak között, és hamar Eddie Hearn felkarolt feltörekvő versenyzői közé került. Tíz könnyedén behúzott győzelem után, idén decemberben Benn belefutott egy szívós ellenfélbe, aki kétszer is padlóra küldte őt a nyitó felvonásban. Peynaud fölénye a következő etapokban is kitartott, s bár Benn komoly koncentrációról és harcos szívről tett tanúbizonyságot, amikor az ötödik, valamint a záró hatodik felvonásban is sikerült vízszintesbe helyeznie Peynaudot, a találkozót így sem nyerhette volna meg egy neutrális pontozólapon. Conor szerencséjére azonban a mérkőzésvezető, aki egyben az összecsapás egyetlen pontozója is volt, 57-54 arányban a hazai versenyzőt hozta ki, aki így továbbra is veretlenül áll a profik között.
Bokszszurkolók, szerintetek melyik volt az idei esztendő legarcpirítóbb csalása?
Ez a cikk eredetileg a ringcsoda.blog.hu oldalon jelent meg. További napi frissülésű cikkek és érdekességek olvasásához KATTINTS IDE.