×

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.

profiboksz.hu

Felix „Tito” Trinidad

0000-00-00 00:00:00 /

Született : Cupey Alto, Puerto Rico, 1973. január 10.

Eredményei : 39 győzelem, 0 vereség (32 KO)

1993 - 2000: az IBF szervezet váltósúlyú világbajnoka.
1999 - 2000: a WBC és az IBF közös váltósúlyú bajnoka
2000 - : a WBA és az IBF nagyváltósúlyú bajnoka

Utolsó mérkőzés : 2000. 12. 02-én TKO győzelem
Fernando Vargas ellen az egyesített IBF/WBA kisközépsúlyú címért.

Ismertebb ellenfelek :

Hector Camacho (W 12.)
Yori Boy Campas (KO 4.)
Oba Carr (KO 8.)
Pernell Whitaker (W 12.)
Oscar De La Hoya (W 12.)
David Reid (W 12.)
Fernando Vargas (KO12.)

Profi debütálás : 1990.03.10. KO győzelem a 2. menetben Angel Romero ellen

Edző : Felix Trinidad Sr.

Manager : Don King

Felix Trinidad 12 évesen kezdett bokszolni. Amatőrként nem ért el különösebb nemzetközi sikert, de a Puerto Rico-i nemzeti bajnokságot ötször is megnyerte, mindannyiszor más súlycsoportban. Amatőrként nem állt olyan félelmetes bombázó hírében, mint manapság: 51 győzelem és 6 vereség mellett csak 12 KO-t jegyzett az eredménylistáján. A fiatal Tito profivá válásakor elhatározta, hogy profiként minden ellenfelét kiüti majd.

Trinidad karrierje elhatározásához híven indult. A 17 évesen debütáló Puerto Rico-i az első tíz ellenfeléből kilencet ütött ki! Pályafutása kezdeti szakaszában Trinidad töretlenül menetelt, egyedül Jake Rodriguez ellen gyűlt meg a baja, mert ezen a mérkőzésen Trinidad mindkét kezét eltörte. A sérülés ellenére Tito nagy önfegyelemről tett tanúbizonyságot, és a 10 menetet végigbokszolva pontozással megnyerte a meccset!

Profi pályafutása harmadik évében Trinidad Párizsba látogatott, hogy kiálljon a remek mérlegű veterán Alberto Cortes (51-3) ellen. Ekkor történt az a meglepő fordulat, amely a későbbiekben szinte védjegyévé vált Tito-nak. A második menetben ugyanis Cortes kétszer is padlóra küldte az ifjú reménységet! A közönség és Cortes is úgy gondolta, hogy a harmadik menetben vége lesz a meccsnek, és igazuk is lett, bár nem egészen úgy, ahogyan azt akkor gondolták. A következő menetben ugyanis Tito a meghökkent publikum előtt akkora verést utalt ki az argentinnak, hogy a bíró kénytelen volt leállítani a meccset, és TKO-val győztesnek nyilvánította Felix-et.

Trinidad első címmérkőzése 1993 júniusában volt, az IBF váltósúlyú bajnoka, Maurice Blocker ellen. A kihívó nem hagyta a pontozókra a dolgot, hanem két menetben gyakorlatilag kivégezte az ellenfelét. Blocker percekig nem nyerte vissza az eszméletét, Trinidad pedig megalapozta félelmetes hírnevét. Tito kétszer védte meg a bajnoki címet még ugyanabban az évben, mielőtt pályafutása új fejezethez érkezett volna 1994-ben. Az egyik címvédésén Anthony Stephens ellen Trinidad ismét padlózott a 2. menetben, de azonnal felállt, és a 10. menetben már ő küldte padlóra véglegesen az ellenfelét.

1994 nagy év volt Tito számára, gyakorlatilag ekkor vált nemzetközileg is elismert sztárrá. A meccsek sorozatát Hector Camacho ellen kezdte, aki képtelen volt lépést tartani a fiatal Puerto Rico-ival, és pontozásos vereséget szenvedett. A második ellenfél a rettegett mexikói Yori Boy Campas volt, aki ebben az időben nem akármilyen rekorddal büszkélkedhetett: 56 győzelme volt vereség nélkül, és 50 ellenfelét KO-val győzte le! A meccs szeptember 17-én, a mexikói függetlenség ünnepén volt Las Vegas-ban. Campast akkor verhetetlennek tartották, és sokan úgy gondolták, hogy ez a bravúr Tito-nak sem fog sikerülni. A mérkőzés elején beigazolódni látszottak a várakozások, mert a túlnyomórészt mexikói közönség üdvrivalgásától kísérve Campas a második menetben padlóra küldte Trinidadot. Ez volt a harmadik alkalom, hogy Tito-t leütötték, és mindig a 2. menetben történt a kellemetlen incidens! Trinidad azonban már szinte rutinszerűen állt fel, és annyira összekapta magát, hogy a 4. menetben szinte kivégezte mexikói ellenfelét.

A nagy sorozatnak még nem volt vége, ugyanis '94 decemberében Tito eddigi legtechnikásabb ellenfelével került szembe, a veretlen detroiti Oba Carr személyében. Ahogy az már szinte várható volt, a bajnok a második menetben padlót fogott. Az szintén rutinszerű volt, ahogyan a 8. menetben kétszer is padlóra küldte Carrt, és TKO-val megnyerte a meccset.

A következő években Trinidad menetrendszerűen KO-val védte meg címét, de a kihívók között Fred Pendleton (KO 5.) kivételével hiába is keresnénk igazán nagy neveket. Trinidad menedzserének, Don Kingnek az idejét ugyanis túlságosan lekötötte a börtönből szabadult Mike Tyson, illetve Julio Cesar Chavez karrierjének egyengetése. Trinidad kiváló adottságai és eredményei ellenére csak másodhegedűsi szerepkörben tűnt fel Tyson és Chavez előmeccsein. Az olyan komoly ellenfelek, mint Ike Quartey és Pernell Whitaker, nem voltak hajlandóak a kínált feltételekkel kiállni Tito ellen, így a fiatal bajnok karrierje stagnált. Komolyabb szerepet Don King terveiben csak azután kapott, hogy a két másik sztár kiesett a pikszisből.

Tito '97-ben az első meccsén ismét padlózott (2. menet) Kevin Lueshing ellen, de a harmadik menetben TKO-val győzött. Trinidad 1997-ben szeretett volna megmérkőzni az IBF nagyváltósúlyú bajnokával, Terry Norris-szal, de Norris felmondta a szerződést, így Tito kénytelen volt a nagyváltósúlyú Troy Waters ellen mérkőzni (KO 1.), ami ugyan növelte Ko-győzelmeinek számát, de lényegesen kisebb elismertséget hozott, mint amennyit Norris legyőzésével elérhetett volna. A sors azonban némileg igazságot szolgáltatott, ugyanis '97 decemberében Norris kiütéses vereséget szenvedett Keith Mullings ellen.

Hogy Puerto Rico-i szurkolóit némileg kárpótolja, Tito '98-as címvédését Puerto-Rico-ban rendezték a zairei Mahenge Zulu ellen. A zsúfolásig megtelt arénában mindenki Tito fölényes győzelmét várta, de Zulu rendesen felkészült a Trinidad-tananyagból, és az első menetekben kellemetlen pillanatokat okozott Tito-nak. A bajnok azonban nem hagyta cserben szurkolóit : a 4. menetben kiütötte kihívóját.

Ebben az időszakban már nyílt titok volt Trinidad legfőbb célja, hogy megmérkőzzön a hihetetlen népszerűségnek örvendő WBC-bajnok Oscar De La Hoya ellen. Ennek jegyében választott ellenfelet a következő mérkőzésére. A kihívó nem volt más, mint az a Pernell Whitaker, akit minden idők legkifinomultabb technikájú védekező bunyósának tartottak, és aki Oscar ellen is egy olyan meccsen kapott ki pontozással, amit sokak szerint valójában ő nyert. Trinidad nem hagyott ilyen kétségeket maga után: '99 februárjában a New York-i Madison Square Garden közönsége előtt élete legnagyobb verését utalta ki a korábbi hatszoros világbajnoknak. Ettől a meccstől fogva már folytak a tárgyalások a De La Hoya vs Trinidad mérkőzésről.

A nagy csata előtt Trinidad még egyszer megvédte a címét a kolumbiai Hugo Pineda ellen, akit a 4. menetben ütött ki.

1999. szeptember 18-án érkezett el az a meccs, amit előzetesen az "Évezred Meccse"-ként reklámoztak. Minden idők egyik legjobban várt váltósúlyú mérkőzése volt ez, ami olyan nézőrekordot ért el, mint a legjobb nehézsúlyú meccsek. A közvélemény nagyon megosztott volt az esélyeket illetőleg. Voltak, akik azt mondták, hogy Tito nem lesz képes felvenni a versenyt Oscar hihetetlen gyorsaságával és technikai kifinomultságával. A másik tábor viszont azt állította, hogy Tito ütőereje és kondíciója révén fel fogja őrölni "Golden Boy"-t. A meccs végül is nem hozott igazi választ a kérdésekre. Egy meglehetősen technikai jellegű meccsen De La Hoya az első 8 menetben megoldhatatlan feladat elé állította Trinidadot. Oscar technikásan bokszolt, nem ment bele az adok-kapokba, és Trinidad bizony nem sok mindenre volt képes a gyorsabb, technikásabb WBC-bajnok ellen. A fordulat a meccs második részében következett be, mikor Oscar fáradni látszott, és az utolsó 4 menetben Trinidad érezhető fölényben volt, ütései többször tisztán csattantak. A 12 menet után mindenki lélegzet-visszafojtva várta a pontozók döntését, akik minimális különbséggel Trinidadot látták jobbnak. Ez a mérkőzés a mai napig rengeteg vita tárgya. Abban mindenki egyetért, hogy a meccs nem hozta a várt csatát, de arról megoszlanak a vélemények, hogy 4 megnyert menet elég lett volna-e Tito győzelméhez, ha történetesen nem Don King a menedzsere.

Az Oscar elleni győzelem olyan magasságokba emelte Trinidadot, amelyről azt megelőzően álmodni sem mert. A világ egyik legismertebb bunyósa lett, és állandó helyezettje a súlycsoportoktól független ranglistáknak. Tito ennek szellemében folytatta karrierjét. Mivel a váltósúly tartása egyre nagyobb nehézségeket okozott számára, úgy döntött, hogy pályafutását nagyváltósúlyban folytatja.

2000 márciusában Tito nem kisebb ellenfél ellen kezdett új súlycsoportjában, mint az atlantai olimpiai bajnok, WBA nagyváltósúlyú bajnok David Reid. A mérkőzés esélyese egyértelműen Tito volt, aki a meccs elején -szokásához híven- hátrányba került a remek technikájú Reid ellen. Talán az öregedés jeleként fogható fel, de Tito ezen a meccsen csak a harmadik menetben fogott padlót. Szokásához híven ezúttal is felállt, és érett bunyót bemutatva lassan felőrölte a tehetséges, de rutintalan Reid-et, aki a 7. menetben padlóra került, majd a 11.-ben háromszor is visszatért oda. A meccset végül egyhangú pontozással, fölényesen nyerte Trinidad, aki ezzel megszerezte a WBA szervezet nagyváltósúlyú övét.

Újdonsült címét Mamadou Thiam ellen védte meg ez év júliusában. Thiam mindössze 3 menetet bírt ki, mielőtt a bíró leállította volna a meccset, hogy megvédje őt egy nagy veréstől.

A Thiam elleni meccs után Trinidad ismét bebizonyította, hogy az igazi kihívásokat keresi. Az ellenfél az IBF nagyváltósúlyú bajnoka, Fernando Vargas volt, akit fiatal kora ellenére a legjobbak között emlegettek. A mérkozés elott sokan azt gondolták, hogy ha Vargas ellen is padlót fog Trinidad, akkor nem fogja tudni befejezni a meccset. Némi meglepetésre ez alkalommal nem Tito volt az, aki korán padlót fogott, hanem Vargas. Az elso menetben Tito kemény balhorga kétszer is megrendítette Fernando-t. A negyedik menetben fordulni látszott a kocka és Tito is rövid látogatást tett a padlón, de szokásához híven azonnal fel is állt és folytatta ahol az elso menetben elkezdte. A fantasztikusan izgalmas mérkozésen Tito ütoerejének és kondíciójának köszönhetoen felorölte a bátran küzdo Vargas-t. A meccs a 12 menetben ért véget, mikor Trinidad három alkalommal is leütötte ellenfelét és a harmadik egyben a KO gyozelmet is jelentette.

Perspektíva

A Vargas elleni gyozelmével Trinidad vitathatatlanul a 2000. év legjobb bunyósa lett. Tito minden súlycsoportoktól független listán az élen tanyázik és példaként áll minden profi bunyós elott. Fantasztikus teljesítménye még a legmegátalkodottabb kétkedoket is meggyozte és Trinidad aranybetukkel írta bele magát a boksz történelemkönyvébe. Trinidad ma a profi ökölvívás egyik legismertebb és legelismertebb alakja. Ezt a sikert kizárólag a ringben elért eredményeinek köszönheti, ugyanis Tito nem beszél angolul, így nem is lehet akkora médiasztár mint némelyik riválisa. Felix bokszpályafutását valószínuleg a középsúlyban folytatja, ahol a következo ellenfél a WBA bajnok William Joppy lehet. Ha azt az akadályt is sikerrel veszi Tito, akkor következhet a középsúly legrettegettebb bunyósa, Bernard "The Executioner" Hopkins. Trinidad azonban még ennél is nagyobb terveket szövöget: két súlycsoportot feljebb lépve szeretne kiállni a legendás Roy Jones ellen. Ez nem is tűnik annyira földtől elrugaszkodott gondolatnak, ugyanis Jones jelenleg természetes súlya fölött bokszol (kisnehézsúly), míg Trinidad már most sem okozna gondot, hogy feljebb lépjen középsúlyba. Ez a meccs valószínűleg ún. "köztes" (catchweight), előre megállapodott limiten zajlana. Az biztos, hogy amennyiben létrejön a találkozó, az utóbbi évtizedek egyik legjobban várt álommeccse valósulna meg.

A bunyós

Trinidad rendkívül kiforrott, rutinos bokszoló. Legnagyobb erényének óriási ütőerejét tartják, amellyel akármikor képes padlóra küldeni az ellenfelét. Tito mindkét kézzel remekül üt, teljes az arzenálja, technikailag tökéletesen felkészült bunyós. Remek ütemérzéke és tökéletes fizikai kondíciója félelmetes ellenféllé teszik. Rendelkezik azzal a higgadtsággal, ami képessé teszi, hogy maga javára fordítsa a legnehezebb helyzeteket is. Bár lábmunkája nem nevezhető tökéletesnek, védekezése masszív, és eddig senki nem találta az ellenszert Tito bombái ellen. Hibájaként említhető, hogy viszonylag nehezen melegszik be, és ilyenkor hajlamos a padlózásra is, bár ezt még eddig egyik ellenfelének sem sikerült teljesen kihasználnia, akik ezzel megváltották menetjegyüket a saját padlólátogatásukhoz.

Érdekességek

  • Trinidad eddig 3 amerikai olimpiai aranyérmest győzött le: Pernell Whitaker, Oscar De La Hoya és David Reid mindannyian pontozással kaptak ki Tito-tól.
  • Trinidad fantasztikus kondíciójának alapja a hihetetlen futómennyiség. Állítólag állandó résztvevője a hosszútávú futóversenyeknek Puerto Rico-ban.
  • Tito volt a fitness-trénere a tavalyi Miss Puerto Rico szépségverseny győztesének.
  • Tito kétségtelenül a legnépszerűbb ember Puerto Rico-ban. Szobrot is emeltek a tiszteletére, és az Oscar De La Hoya elleni mérkőzését egyenesben adta a sziget központi televíziója. A hatóságok kénytelen voltak a börtönökben is lehetővé tenni a raboknak, hogy nézhessék a meccset, mert ennek elmaradása esetén az elítéltek zendüléssel fenyegetőztek.

Rekord

2000
December 2 Fernando Vargas KO 12 Las Vegas
July 22 Mamadou Thiam TKO 3 Miami, Fl
March 3 David Reid W 12 Las Vegas, NV
1999
September 18 Oscar De La Hoya W 12 Las Vegas, NV
May 29 Hugo Pineda KO 5 San Juan, PR
February 20 Pernell Whitaker W 12 New York, NY
1998
April 3 Mahenge Zulu KO 4 Bayamon, PR
1997
August 23 Troy Waters KO 1 New York, NY
January 11 Kevin Lueshing TKO 3 Nashville, TN
1996
September 7 Ray Lovato KO 5 Las Vegas, NV
May 18 Fred Pendleton KO 5 Las Vegas, NV
February 10 Rodney Moore TKO 4 Las Vegas, NV
1995
November 18 Larry Barnes TKO 4 Atlantic City, NJ
April 8 Roger Turner TKO 2 Las Vegas, NV
1994
Decmeber 10 Oba Carr TKO 8 Monterrey, Mexico
September 17 Luis Campas TKO 4 Las Vegas, NV
January 29 Hector Camacho W 12 Las Vegas, NV
1993
October 23 Anthony Stephens KO 10 Ft. Lauderdale, FL
August 6 Luis Garcia TKO 1 Bayamon, PR
June 19 Maurice Blocker KO 2 San Diego, CA
May 8 Colin Tomlinson KO 1 Condado, PR
February 20 Pedro Aguirre KO 4 Mexico City, Mexico
February 13 Henry Hughes TKO 1 San Juan, PR
1992
October 3 Alberto Cortes TKO 3 Paris, France
July 18 Joe Alexander KO 1 San Juan, PR
May 3 Raul Gonzalez KO 4 San Juan, PR
1991
December 6 Jake Rodriguez W 10 San Juan, PR
October 25 Lorenzo Bouie TKO 1 Miami, Fl
July 10 Darren MC Grew W 10 San Juan, PR
June 21 Manuel Soles TKO 5 Miami, Fl
May 1 Felix Vazquez TKO 3 San Juan, PR
March 13 Noe Rivera TKO 1 San Juan, PR
1990
November 13 Luis Perez KO 2 San Juan, PR
October 3 Valentin Osasio W 6 San Juan, PR
September 6 Jose Vilarino TKO 2 San Juan, PR
July 27 Omar Alegre TKO 5 Capo D'Orlando, Italy
June 21 William Lopez TKO 1 San Jua, PR
April 7 Israel Ponce TKO 2 Miramar, PR
March 10 Angel Romero TKO 2 San Juan, PR

Oszd meg, tedd a kedvencek közé!

Hozzászólok:

login: jelszó: » regisztráció

Ugrás az oldal tetejére