2012. április 21-én, azaz 4 évvel ezelőtt szállt harcba legutóbb magyar ökölvívó világbajnoki címmérkőzésen, akkor Balzsay Károly - karrierje utolsó összecsapásán - a 12. menetben állította meg Dimitri Sartizont a WBA nagyközépsúlyú övéért kiírt találkozón. Az elmúlt "4 szűk esztendő" után szombaton ismét hasonlóan rangos összecsapáson szoríthatunk egyik honfitársunknak, ugyanis Bedák Zsolt - magyar idő szerint kora délután - a WBO kispehelysúlyú világelsőjével, a Fülöp-szigeteki Nonito Donairrel mérheti össze az erejét.Nem is olyan nagyon régen, a sokat kritizált Universumos időkben szinte már-már természetesnek számított, hogy éves szinten több alkalommal - komoly szervezet égisze alatt - világbajnoki címvédő mérkőzésen húzott kesztyűt Erdei Zsolt és Balzsay Károly, és arra sem feltétlenül kapta fel a fejét mindenki, hogy a német istálló Bedák Zsoltot is eljuttatta egy Wilfredo Vasquez Jr. elleni Puerto Ricó-i vb. találkozóra. Az idők változtak, az évek elszaladtak, az Universum Box Promotion (sokak szerint megérdemelten, mintegy méltó büntetését elnyerve) gyakorlatilag az enyészeté lett, és az elmúlt időszakban a magyar profi bokszolók számára - cím szempontjából - kontinentális, interkontinentális, valamint kisebb szervezetek bajnoki övei, illetve az ezekért kiírt mérkőzések jelentették a csúcsot, a hazai bokszrajongók pedig talán már el is könyvelték, hogy az Erdei-Balzsay érát követően teljesen más léptékekben kell gondolkodni a jövő tekintetében.
2013 nyarán aztán Rácz Félix felkavarta az állóvizet, ugyanis a promóter hivatalosan is megerősítette a mértékadó nemzetközi portálok híreit: tárgyalások folynak a háttérben egy Guillermo Rigondeaux vs. Bedák Zsolt kispehelysúlyú vb. ütközetről, amelyre Budapesten kerülhetne sor. A szurkolók finoman szólva is szkeptikusan fogadták az információkat, mivel a kubai Rigondeaux annak ellenére sem tűnt könnyen megfizethetőnek és ide csábíthatónak, hogy túlzottan is rizikómentes stílusa miatt kevésbé volt eladható a nagyközönségnek. A találkozót végül nem sikerült tető alá hozni, azonban az is egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy Bedákot komoly erőkkel igyekszik eljuttatni újra - immár honi promóció színeiben - egy világbajnoki összecsapásig a menedzsment. Zsolt az elmúlt 3 évben sorra aratta (hol könnyebben, hol nehezebben) a győzelmeket, begyűjtötte a WBO-Europe címet, és nem mellesleg felkapaszkodott a WBO kispehelysúlyú ranglistájának 4. helyére, amivel karnyújtásnyi közelségbe került a hőn áhított vb. címmeccs.
A kézzelfogható eredmények mellett természetesen a háttérben is gőzerővel folyt a sportpolitikai lobbi, így Bedák számára elsőként egy interim, azaz ideiglenes világbajnoki találkozó lehetősége csillant fel, majd 2015 tavaszán kilátásba került egy Leo Santa Cruz elleni, Las Vegas-i ütközet a Mayweather vs. Pacquiao megagálán (az összecsapás - annak ellenére, hogy Rácz Félix még jogi lépéseket is tett az ügyben - végül különféle okok miatt elmarad). Az inaktív Rigondeaux-t közben a WBO (majd nem sokkal később a WBA is) megfosztotta az övétől, amelyért 2015. december 11-én Nonito Donaire és Cesar Juarez feszülhetett egymásnak. A mérkőzés egészen szenzációs csatát hozott, a győztes Donaire pedig hosszú tárgyalásokat követően Bedákot választotta első kihívójának, így a magyar öklöző április 23-án azonnal a teljes jogú világbajnoki címet veheti célba Cebu Cityben.
Ahogy anno Rigondeaux esetében is hitetlenkedve fogadták a tárgyalásokról szóló híreket a honi érdeklődők, úgy a Donaire meccs kapcsán is voltak, akik csak legyintettek, ami annak is köszönhető, hogy két olyan bokszolóról beszélhetünk, akik mind az eredményeik, mind pedig a hírnevük alapján nemzetközi sztároknak számítanak.
A 33. életévét tavaly novemberben betöltő, a híres Bob Arum által vezetett Top Rank promóció csapatához tartozó Donaire amatőrként nem ért el nemzetközi mércével is kiugrónak számító eredményeket, és a profik között már a második mérkőzésén kénytelen volt megízlelni a vereség ízét, ami az álmoskönyvek szerint nem túl jó ómen… A fiatal bunyós aztán felszívta magát, felépített egy 16 mérkőzésből álló veretlenségi sorozatot, 2007-ben pedig egycsapásra berobbant a szupersztárok közé (ezt megelőzően kis túlzással még a Fülöp-szigeteken is csak a vájtfülű bokszrajongók ismerték igazán), miután 5 menet alatt kivégezte az akkor szinte érinthetetlennek tűnő, közel 7 éven át csak győzelmeket arató IBF-IBO légsúlyú világbajnok Vic Darchinyant.
A "Filippínó Villanás" becenévvel illetett Donaire (rendkívüli gyorsaságával, valamint fő fegyverével, az életveszélyes balhorgával érdemelte ki a jelzőt) pillanatok alatt súlycsoportoktól függetlenül is a legjobbak közé lépett, és egészen pehelysúlyig, tehát 5 kategóriában terrorizálta a riválisokat, akik közül csak igen kevesen érték meg talpon a záró gongot. Az áldozatok sorát olyan klasszisok nevei fémjelezték, mint például a kiváló mexikói Fernando Montiel (de említhetjük még Hernan Marquezt, Sidorenkót, Narvaezt, Vasquez Jr-t, vagy éppen Jorge Arcét), aki mindössze 2 menetig bírta a gyűrődést. "Amikor kiütöttem Darchinyant az is egy számomra nagyon kedves pillanat volt, de a mostani volt életem legkeményebb ütése. Nagyon meglepődtem, hogy felkelt belőle, ebbe mindent beleadtam. Ez volt a legnagyobb ütés, amit valaha elengedtem. Egy szörny vagyok. Soha nem éreztem annyira magabiztosnak magamat, mint a mostani meccs előtt." - értékelte saját teljesítményét a Montiel felett aratott látványos diadalt követően Donaire. Itt érdemes kiemelni, hogy mind a Darchinyan, mind pedig a Montiel ellen elkövetett KO-t az adott év legnagyobb kiütésének választotta meg a neves The Ring magazin!
2013 áprilisában aztán ő is emberére akad, miután a sokak számára szinte emészthetetlenül unalmas stílusú, ugyanakkor minden kétséget kizáróan szenzációs képességű Guillermo Rigondeaux kipontozta a találkozón időnként meglehetősen tanácstalan (a 10. menetben egy gyors leütés erejéig így is megvillanó) filippínó bokszolót. "Nem edzettem olyan keményen, mint kellett volna és nem tanulmányoztam a stílusát. A mérkőzés alatt sok hibáját láttam, amiket ki lehetett volna aknázni, de az izommemória gátat szabott benne, hiszen az edzéseken csakis a bal horgomra gyúrtam, így más ütés egyszerűen nem pattant ki."
A kudarc érezhetően megtépázta Donaire renoméját, aki előbb egy Darchinyan elleni visszavágóval, majd egy Vetyeka felett aratott sikerrel vigasztalódott. A WBA címét begyűjtő Nonito talán már újra kezdte beleélni magát abba, hogy visszatérhet a Rigondeaux-fiaskót megelőző időszakhoz, azonban jött Nicholas Walters, Donaire pedig a 6. menetben - több padlózást követően - kapitulált egy gyilkos jobbos következtében, így karrierje első idő előtti vereségét volt kénytelen elkönyvelni.
"Vissza kell térnem a tervezőasztalhoz. Tudom, hogy képes vagyok legyőzni az ilyen kaliberű ökölvívókat, mint Walters. Soha, egyetlen meccs elől sem hátráltam ki. Mondhattam volna, hogy nem érdekel ez a mérkőzés, hiszen ott volt a WBA világbajnoki címem. De ez a srác a sz.rt is kiverte belőlem."
A kudarc után (amiben a szakértők szerint komoly szerepe volt annak, hogy a filippínó sportoló fizikailag kissé már kevés a 126 fontos kategóriába) sokan már-már leírták a 32 éves Donaire-t. Egy edzőváltást követően (szakított az elismert trénerrel, Roberto Garciával, és édesapjával folytatta a munkát), majd az ő szintjén felhozónak szánt William Prado, valamint Anthony Settoul felett aratott gyors, kiütéses sikerei után jöhetett a legutóbbi, Cesar Juarez, illetve a betöltetlen WBO kispehelysúlyú világbajnoki trónért kiírt ütközete. Utóbbi jelző nem csak üres szófordulat: aki látta az ominózus, 2015. december 11-i csatát, az minden bizonnyal elismerősen csettint, ugyanis az egyhangú pontozásos Donaire sikerrel záruló összecsapás az év legjobb mérkőzése díjért is versenyben volt.
Nyilván nézőpont kérdése, de Bedák Zsolt karrierjének elmúlt 6 éve jóval kevesebb drámai fordulatot tartogatott, mint a világbajnoki címet első ízben kockáztató Donaire-é. Az emlékezetes, 2010. májusi Vazquez Jr. elleni - vereséggel befejeződő - összecsapáson Zsolt annak ellenére is helytállt, hogy a találkozó folyamán eltört az állkapcsa. Az igaz fekete leves viszont még csak ezt követően érkezett. Az Universum végérvényesen csődbe jutott, Bedákot gyakorlatilag elküldték, az ekkor pedig még mindig csak 27 éves bokszolóra 3 éves kényszerű pauza várt. 2012. elején felmerült ugyan, hogy testvérével, Pállal együtt Ausztráliában indítják újra a karrierjüket, de az egzotikus kaland eredmény nélkül futott zátonyra. A folytatás lehetősége aztán Rácz Félix és az általa irányított Felix Promotion képében érkezett meg, és a ma már az időközben visszavonuló Erdei Zsolt által trenírozott Bedák ismét elindulhatott a felfelé vezető úton.
Zsolt 3 év alatt kereken 10 alkalommal lépett szorítóba, kizárólag hazai pályán, azaz Magyarországon, begyűjtötte a WBO kispehelysúlyú kontinensbajnoki övét, és nem talált legyőzőre. Az említett 10 rivális minőségét, erejét vérmérséklettől függően ítélik meg a bokszrajongók, a szakértők és persze az érintettek, de azt biztosan túlzás lenne állítani, hogy a névsor hemzseg a nemzetközi mércével is elismert riválisoktól. Az okok nyilván sokrétűek lehetnek (egy külföldi fellépésnek mindig sokkal nagyobb a kockázata, a hazai gazdasági helyzet miatt behatároltak az anyagi lehetőségek, Bedáknak időre volt szüksége a hosszú kihagyást követően a formája visszanyeréséhez stb.), a célt viszont így is sikerült elérni, ugyanis Rácz Félix ígéretéhez híven eljuttatta a világbajnoki címmérkőzésre védencét.
És ha már a promóternél tartunk, Rácz Félix, és persze a teljes magyar boksztársadalom emlékezetében élénken él az első, és ez idáig egyetlen olyan világbajnoki összecsapás, amit ő kötött le, és amely során - 10 évvel ezelőtt - Nagy Jánost alig 49 másodperc alatt kiütötte a WBO nagypehelysúlyú címvédője, Jorge Barrios Los Angelesben. "Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem jutott eszembe, de azok a dolgok, amelyeken nem tudok változtatni, mint például a múlt, azok nem foglalkoztatnak." – emlékezett vissza az üzletember. "Más bokszolók, más helyszín, más feltételek… "
A feladatot most már Bedáknak és persze edzőjének, Erdei Zsoltnak kell megoldani. Kár lenne tagadni, a mérkőzés esélyese nem a 32 éves budapesti bunyós (a fogadóirodák nagyságrendileg 11-szeres pénzt fizetnének magyar siker esetén). Donaire fénye ugyan megkopni látszott az előző években, az egyik legfélelmetesebb fegyvere, a gyilkos balhorog (minő véletlen, Bedák pedig erről az ütésfajtáról kapta a becenevét… ) sem talál már be annyiszor és olyan látványosan, mint régen, de még így is sokkal nagyobb rutinnal rendelkezik, és jóval magasabbra taksálják minden szempontból, mint a kihívót. Bedák számára ez a találkozó "A" lehetőség, Donaire viszont vélhetően csak egy kötelező lépésnek szánja, és némileg már a jövőbe tekintve újabb amerikai gálákról, egy Rigondeauxon vett revansról, magas gázsikról, sztár-ellenfelekről álmodozik.
És vajon mennyire volt nehéz megállapodni a filippínó öklöző menedzsmentjével, és milyen szinten biztosították be magukat? "Nem írtam alá visszavágó opcióra szóló megállapodást, többek között ezért volt a több hetes hosszú huzavona a szerződés körül." – avatja be a profiboksz.hu olvasóit a kontraktus megkötésének kulisszatitkaiba Rácz Félix. "Ez azt jelenti, hogy ha Zsolt nyerne, újból meg kellene állapodnunk és megfutnunk a köreinket (viszont jóval előnyösebb helyzetből), egy esetleges visszavágóra. Tudom, hogy ez egy nehezebb út, de én szeretem a kihívásokat és nem zavarnak a hosszú tárgyalások. Nem beszélve arról az előnyről, ami ezzel jár, miszerint továbbra is én képviselhetem Zsolt érdekeit, nem vagyunk senki felé elkötelezve, és arra is lehetőségünk nyílna adott esetben, hogy Zsolt itthon védje meg a címét Magyarországon…"
A célkitűzések, elvárások szempontjából szintén határozott véleményt fogalmazott meg Rácz. "Egy jó meccsre számítok, és aki ismer, az tudja, hogy az elégedettségi indexem mutatója csak győzelem esetén mozdul meg…! Sok időt, munkát, energiát és pénzt fektettünk bele mindannyian ebbe az összecsapásba!"
A végszó pedig legyen az egyik főszereplőé, azaz Bedák Zsolté, aki természetesen óriási elszántsággal vág bele a könnyűnek egyáltalán nem nevezhető kalandba. "Lehet, hogy sokan sablonszövegnek tartják, de azért utazom, hogy a legjobbat hozzam ki magamból, és mindenki meg legyen elégedve. A győzelemről nem beszélni kell, azért sokat kell tenni előbb az edzőteremben, aztán a mérkőzésen, ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy maradéktalanul csak akkor lesz mindenki elégedett, ha hazahozom a világbajnoki övet. Én az edzéseken mindent megtettem, és a hátralevő időben is mindent meg fogok tenni a sikerért, úgyhogy akármekkora klasszis Nonito Donaire, pokoli küzdelem vár rá. Nincs még hat évem, tehát április 23-án meg kell mutatnom ki is vagyok. Érettebb vagyok, megfontoltabb, mint Vazquez ellen. A legjobb pillanatban kaptam meg ezt a lehetőséget, amikor a kor és a tapasztalat egyensúlyba került."
A mérkőzést a hazai M4 Sport csatorna élőben közvetíti szombaton 15:45-től.
2016. április 21. - Gallen Ervin (Erwin)
Donaire vs. Bedák: Minden, amit a mérkőzésről tudni kell!
