Ki Ázsia legjobb profi bunyósa? Ez a kérdés eddig nyilván nem sok olvasóban fogalmazódott meg, én is mindössze pár napja foglalkozom vele. Elsőként valószínűleg mindenki Manny Pacquiao nevét említi meg, aki már valóságossá szupersztárrá vált az Egyesült Államokban. Pacman mellett azonban a legtöbb szakértő még két nevet biztosan mond, akik jogosan birtokolhatnák ezt a megtisztelő címet. Az egyik a korábbi WBC szalmasúlyú világbajnok Eagle Kyowa, míg a másik Yodsanan Sor Nanthachai a WBA nagypehelysúlyú bajnoka. Cikkünkben most az utóbbi bunyóst mutatjuk be egy kicsit részletesebben, aki a későbbiekben akár Csonttörő Nagy János ellenfele is lehet.
Yodsanan Sor Nanthachai 1974. augusztus 17-én született a thaiföldi Sri Saketben. Születésekor Peera Pongwan néven lett anyakönyvezve, ami profi pályafutása kezdetén változtatott meg, de útlevelében a mai napig ez a név szerepel. A kis Yodsanannak négy tetsvére volt, három fiú és egy lány. Eleinte muay thaial és kickboksszal foglalkozott a fiatal fiú, de hamar rájött, hogy számára az ökölvívás az igazi sport. Amatőrként nem ért el kimagasló eredményeket, gyorsan úgy döntött, hogy profiként folytatja karrierjét.
Bemutatkozó mérkőzését 19 évesen vívta Bangkokban egy Dentungsong Saksamut nevű bokszoló ellen, akit a 2. menetben kiütött. Ezt követően három hónapon belül 4 újabb gyors győzelmet aratott, majd 1994. márciusában Dej Por Pao-in ellen beleszaladt pályafutása első vereségébe. A bangkoki mérkőzésen Pao-In egy igazi „lucky punch”-al, azaz szerencsés ütéssel győzte le fiatal honfitársát, aki a kiütés pillanatáig az egész meccset végigtámadta. Ekkoriban Yodsanan kispehelysúlyban vívta mérkőzéseit, jelenlegi súlycsoportjába nagypehelybe csak 1997-től kezdve bokszol. A meglepő vereség után két hónappal már újra ringbe volt Sor Nanthachai és újra vissztalált a helyes útra, mivel három meccsét nyerte meg gyors egymásutánban. Fél évvel első veresége után Yodsanan azonban újra rálépett egy aknára. 1994. szeptemberében a negatív rekorddal rendelkező Sang-atit Worsuteera szinte legázolta a 20 éves bunyóst és már az első menetben kiütötte őt. A brutális KO vereség azonban nem szegte kedvét a lelkes thai bunyósnak, igaz több mint kilenc hónap kihagyás után, de újra visszatért. 1995. júniusától kezdődően két éve alatt 9 mérkőzést nyert meg. 1998-ban eljutotta oda, hogy megmérkőzhetett a PABA (Pán-Ázsiai Boksz Szövetség) nagypehelysúlyú bajnoki címéért, melyet meg is nyert egy 12 menetes pontozásos meccs végén Sukhbayar Nemekbayar ellenében. Ekkor a Peera Pongwan néven anyakönyvezett bokszolót már Yodsanan 3K Batterynek hívták, ami egy szponzor nevét takarta. Ez a meglehetősen furcsa szokás nagy divat az ázsiai bunyósok körében. Yodsanan később elhagyta a 3K Battery nevet és Sor Nanthachainak kezdte el hívni magát, ami szintén egy ázsiai cég neve.
A frissen megszerzett címét nem kevesebb mint 19 alkalommal védte meg a thaföldi bunyós és egyre feljebb kúszott a nagy világszervezetek ranglistáin. 2000-ben már egész Thaiföldön jól ismert bokszolnak számított, mérkőzéseit a helyi televíziós csatornák folyamatosan közvetítették. A 19 címvédése alkalmával Yodsanan egyetlen olyan bunyóssal sem találkozott, aki nemzetközileg ismert lett volna, így a külföldi bokszsajtó nem igazán vett tudomást a tehetséges thai bunyósról. Miután 2001 végéra Yodsanan hivatalos kihívó lett a legrégebben alapított világszervezetnél, a WBA-nél egyre többen szerették volna őt egy komoly bokszoló ellen látni. A bajnok ekkor a kubai világklasszis Joel Casamayor volt, aki azonban 2002. januárjában összecsapott egy címegyesítő mérkőzés keretében Acelino Freitassal és elveszítette bajnoki címét. A címegyesítő meccs nagyon jól jött a thaiföldinek, hiszen a WBA szokásához híven a több világbajnoki címmel rendelkező bunyósait „szuper-bajnok” státuszba helyezte és a „rendes” bajnoki címet betöltetlennek nyilvánította. A nagy pillanat 2002 áprilisában jött el Yodsanan számára, aki harcba szállhatott a WBA nagypehelysúlyú világbajnoki övéért.
A thaiföldi új év alkalmából rendezett szabadtéri bokszgálán hősünk 12 menetes mérkőzésen egyhangú pontozással verte a mongol Lakva Simet és így felért karrierje csúcsára, profi ökölvívó világbajnok lett. Yodsanan az egész mérkőzés alatt nagy fölényben volt, agresszív harcmodorával szemben Sim tehetetlen volt. Sikerével Yodsanan Sor Nanthachai lett Thaiföld 33. profi ökölvívó világbajnoka. Az akkor 28 éves bunyós, így olyan thai legendák nyomába lépett mint Khaosai Galaxy vagy Medgoen Singsurrat 3K Battery. Címének megszerzése után Yodsanan nyolc hónappal később tudta első ízben megvédeni díszes övét. Ellenfele, ahogy az a betöltetlen címek megszerzése után lenni szokott a szervezet kötelező kihívója volt. Az amerikai Lamont Pearson postásból lett bokszoló, az USA-ban az ismert, de nem igazán népszerű bokszolók közé tartozozz. A kihívó meglepődve fogadta, hogy milyen felfokozott érdeklődés várja őt Thaiföldön. A december 5-én rendezett összecsapást ugyanis a thai király születésnapjára időzítették, így hatalmas népünnepély alakult ki a gála kapcsán. A lelátókon mintegy 60.000 ember várta, hogy Yodsanan legyőzi az amerikai kihívót. A független szakértők a kiváló rekorddal rendelkező, de kissé rapszódikus Pearsont tartották a meccs esélyesének, de a látottak sok embert megdöbbentettek. A balkezes világbajnok esélyt nem adott a kihívónak. A helyi televíziós riporterek által nemes egyszerűséggel csak „thai Mike Tysonnak” becézett Sor Nanthachai 9 meneten keresztül hatalmas verésben részesítette, majd végül egy szép testütéssel kiütötte a kihívót. A mérkőzésen mutatott teljesítménye alapján Yodsanan a súlycsoport élmezőnyébe került és a nemzetközi szakemberek elismerését is kivívta. Ezt követően a thai bajnok egyszer sem védte meg világbajnoki címét 2003-ban, de ebben az évben háromszor is bunyózott. Mindhárom alkalommal egy 10 menetesre tervezett felhozó mérkőzést fejezett be kiütéssel nemzetközileg ismeretlen bunyósok ellen.
2004. februárjában második alkalommal védte meg világbajnoki címét a betonállú Ryuhey Sugita ellen. A Japánban rendezett mérkőzésen, a helyi kihívónak sem sok esélye volt a balkezes, nagyon agresszíven támadó világbajnok ellen. A kisebb, de láthatóan erősebb címvédő végig irányította a mérkőzést és folyamatosan terrorizálta Sugitát, mígnem a 7. menetben olyan verésben részesítette a japán bunyóst, hogy a bíró leállította a további küzdelmet. A mérkőzés befejezésének pillanatában a világbajnok minden pontozónál legalább négy ponttal vezetett, ami mutatja, hogy mindössze egy menetet veszített az összecsapás folyamán. Ez volt Yodsanan tizenegy éves profi karrierjének első mérkőzése, melyet nem szülőhazájában Thaiföldön vívott meg. A mérkőzésen mutatott kiváló teljesítménye elismeréseként a világbajnok szerződést kapott az amerikai Banner Promotion-től, mely vállalta, hogy a jövőben mérkőzéseket szervez a részére az Egyesült Államokban. Az Art Pelullo irányítása alatt álló cég olyan bunyósokkal foglalkozik, mint Acelino Freitas, Antwun Echols vagy Teddy Reid, így kijelenthető, hogy a WBA világbajnoka igazán jó helyre került. Első mérkőzésére tavaly augusztusban került sor az USA-ban. Az összecsapásra a nagy érdeklődéssel várt Corrales vs Freitas szuperderbit felvezető programban került sor. A gálát a Showtime televíziós társaság jóvoltából az amerikai tv nézők is élőben láthatták. Yodsanan ellenfele a korábbi ex-világbajnok, nagyon technikás bunyósnak és nehéz ellenfélnek tartott Stevie Forbes volt. A meccsen Yodsanan újra hengerelt és valósággal lealázta a jónevű Forbest. Az összecsapás során a kommentátorok végig dicsérték a szerény thai bunyóst, aki hirtelenjében az amerikai bokszrajongók egyik titkos favoritjává lépett elő, akit szívesen megnéztek volna a legnépszerűbb bokszolók ellen is.
A WBA világbajnok következő mérkőzésére május 14-én kerül sor Las Vegasban. Ellenfele kötelező kihívója Vicente Mosquera lesz, aki ellen egy látványos mérkőzésre van kilátásunk. A meccs nagyon fontos Yodsanan karrierjében, hiszen a gálát Don King rendezi és a főmérkőzést Felix Trinidad vívja majd Winky Wright ellen, így életében először a thai bunyós bekerült az HBO PPV, azaz külön előfizetéses csomagjába, ami azt jelenti, hogy az amerikai nézők külön, 49 dollárt fizetnek azért, hogy láthassák a meccsét a televízióban (persze a főmérkőzést akarják valójában látni, de a PPV programba való bekerülés sokat jelenthet hősünk karrierjében). Amennyiben a világbajnok meggyőző teljesítmény nyújt akkor valóra válhat néhány elszánt amerikai és ázsiai internetes fórumozó álma, hogy Yodsanan legközelebb címegyesítő mérkőzést vívhat a WBC nagypehelysúlyú világbajnokával Marco Antonio Barrerával.
