A profi ökölvívás Magyarországon nagy gondokkal küzd ugyanis a mérkőzések engedélyezése, a hivatásos tagozat ügyvezetőjének szimpátiáján múlik. Az összefüggések megértéséhez néhány, velem megesett példával szeretnék hozzájárulni.
A Blue Alligator Box Promotion nevű profi sportvállalkozással a kapcsolatunk 2005-ben kezdődött, melyről készült írásbeli megállapodás. Ezen megállapodás nem munkaszerződés valamint az abban leírtak szerint biztosítanak számomra évi 4-5 mérkőzést, amely nem valósult meg. 2006 február 24-én interkontinentális címmérkőzésen megnyertem az UBC szervezet kisvilágbajnoki övét, amelyet a mai napig, 2007-02-22-ig nem kaptam meg. Ezen mérkőzés után 2006 áprilisában volt az utolsó mérkőzésem Németországban. Ezt követően lassan egy éve nem biztosítottak számomra mérkőzést. Én a megállapodásunk óta (2005) minden nap, edzésre jártam saját költségemen és az edzésekért tagdíjat fizettem (5000.- Ft-ot), amely a sportvállalkozásoknál azonban jogilag nem megengedett, hogy tagdíjat szedjenek be. 2006. szeptember 20-án voltam itt utoljára edzésen, mivel a Blue Alligator által biztosított edzőterem bezárta kapuit az edző távozásával. Ezek után nem lett biztosítva az edzésem és a helyszín. Ezek a tények teljes mértékben fedik a szerződés nem teljesítés jogi tényét valamint, hogy a megállapodásunk nem munkaszerződés ezért nem szükséges, hogy bármilyen engedélyt kérjek az átigazolásomhoz, másik klubhoz mivel a megállapodásunk érvénytelen. Az eltelt 2 év alatt 2005-2007-ig olyan körülményeket tapasztaltam a Blue Alligator klubnál, ami bármiféle együttműködést lehetetlenné tesz közöttünk, mivel a sportolókkal való bánásmódjuk és inkorrektségük nagymértékben megmutatkozott. Pl.: a sportolóknak a megállapodás szerint be kellett volna mutatniuk azt az eredeti szerződést, amelyet a versenyző promóciója kötött az aktuális mérkőzésre és ezt ellenjegyezniük kellett volna, amely szerint kiderül a pontos összeg, ami jár nekik egy mérkőzésre. Ezzel ellentétben a Blue Alligátor által kiállított elszámoló papírt kaptak, amin csak a klub nem hivatalos vezetője és a versenyző írt alá és az összeg az általuk (Blue Alligátor) gondolt összeg szerepelt rajta, nem pedig az eredeti szerződés szerinti, amely egy pár esetben ki is derült. A klub nem hivatalos vezetőjének felesége, aki a MÖSZ hivatásos tagozatának az ügyvezetője, és supervisori teendőket is ellátó és az ökölvívásban több tisztséget is betöltő személy (MÖSZ nemzetközi szervezési alkalmazott, supervisor a profiknál, hivatásos tagozat ügyvezetője…) személyem ellen jelentősen kimutatta ellenszenvét, kihasználva pozícióit, olyan nem valós tényeket állított, általam nem mondott személyes jellegű dolgokról egy másik magyar bokszszervezet vezetőjének, amely lejáratásnak minősül. A folyamatos emelt hangú, fölényes beszéd felém pedig rendszeres volt, amely miatt kb. egy éve nem is vagyok hajlandó szóba állni vele. A mérkőzések alkalmával, konkrétan a címmérkőzésem előtt, mikor segítséget kértem tőle egy ügyben, üvöltözve közölte, hogy mit képzelek én, ő a supervisor és nem hajlandó ebben a minőségben bármilyen lépést tenni, amúgy a mérkőzésemmel kapcsolatos ügyben. Előtte 5 perccel még a mérkőzés szervezője volt és akkor még gondolom lehetett, volna kérdésem. Ez az embertelen és sportolókhoz méltatlan viselkedést kikérem magamnak, és nem kívánok vele bármilyen kommunikációt folytatni a továbbiakban sem. Sajnálattal állapítom meg, hogy egy ilyen személy vezeti a profi ökölvívás ügyeit, mert velem együtt sokan nem tudnak ezen modor, viselkedés, önérdekek előtérbe hozatala, személyeskedés miatt a profi ökölvívásban előbbre lépni és kényszer miatt külföldön próbálnak érvényre és sportolóhoz méltó bánásmódhoz jutni. A Blue Alligator sportolói teljes mértékben le lettek korlátozva, interjút nem adhattak vagy csak a klub vezetőjének mondott személy engedélyével, aki nem engedte, hogy nyilatkozzon a versenyző. Nekem kapcsolataim vannak a médiával, és kapcsolataimat kihasználva szerettem volna segíteni a klubnak a népszerűsítésében, valamint sportolótársaim népszerűsítésében, hogy szponzorokhoz is utat nyerhessünk de a klub "menedzsere" és felesége megakadályozta azzal az elfogadhatatlan viselkedéssel, amit az újságíró ismerősöm felé irányult.
Konkrétan: az elkészített interjút, amely a klub sportolóiról szólt, az újságíró hölgy elküldte e-mailben a Blue Alligator számára. A "menedzser" felhívta az újságírót, hogy a cikk rendben van de mit képzel és hogy merészeli, hogy kihagyta a felesége nevét az interjúból-akiről előzetesen egy képgalériával ellátott cikk készült és amúgy sincs elmondásuk szerint semmi köze a klub tevékenységéhez- üvöltő hangon. Ezen incidens klub által szervezett gála előzeteseként jelent volna meg egy nagy olvasottságú weboldalon. Ezek után, jogosan, közölte az újságíró hölgy, hogy nem kíván többet részt venni és segítséget nyújtani olyan személyeknek, akik nem tudnak normális hangnemben beszélni egy segíteni kívánó emberrel. A szponzorok terén szintén hasonlóan jártam. Amikor a szponzorok érdeklődést mutattak arra, hogy támogatnak, és meghallották, hogy melyik klubról van szó, már közölték is, hogy csak a Blue Alligator klubot nem hajlandóak támogatni, mert már megjárták velük. Valamint amikor egy támogató közölte, hogy érdekelné, hogy egy gálát támogat, a gála megrendezéséhez szükséges összeg kétszeresét mondta költségként a "menedzser" és ezt az összeget hallván a szponzor rögtön lemondott a támogatásról. Tehát nekem, mint sportolónak esélyem sem volt, hogy támogatókat szerezzek vagy előtérbe, kerüljön a sport pályafutásom, hogy támogatókat találjak, mert vagy olyan modorban tárgyalt a "menedzser", vagy dupla összeget mondott a rendezvény megszervezéséhez vagy alapvetően már ismerték a Blue Alligator klubot és nem kívántak vele együtt dolgozni. A sportolót a Blue Alligator klubnál ellehetetlenítik és nem csak a klubnál, hanem a Magyar profi ökölvívó életben is a klub vezetőjének felesége által.
Ezekre a problémákra viszont van egy megoldás: El kell hagyni ezt a klubot! Na igen ám, de hogyan?!
Megegyeztem a Slimtrax Promotionnal, hogy ők kezükbe veszik a sportkarrieremet és szerveznek nekem mérkőzéseket. Ez el is kezdődött volna. Egy héttel a mérkőzés előtt elküldte a Slimtrax Promotion az engedély kérését, amelyet a Blue Alligator klub nem hivatalos vezetőjének felesége ad ki. Hétfőn lett volna a mérkőzés, a hivatásos tagozat ügyvezetője vasárnap este 22.45-kor küldte el e-mailben az engedély elutasítását. Előzőleg a SlimTrax vezetője már érdeklődött az engedélyek után, amire a profi tagozat ügyvezetője azt a választ adta, hogy küldi és minden rendben van vele. Az engedély visszaigazolása tartalmazott még néhány más mérkőzésről szóló engedélyezést is az enyémet kivéve de nem szerepelt rajta, hogy az engedélyezett versenyzőknek melyik bírót és supervisort jelölték ki!
Az elutasítás indoklásaként leírta, hogy a Blue Alligator nem engedélyezte a mérkőzésemet, amelyhez egy jogszerűtlen, tehát semmis megállapodás fűz, valamint hogy a súly, amelyben megkértük a mérkőzést nem az én súlyom, ami pedig feltételezés.
Ez egy edzőtermi, felhozó mérkőzés lett volna. A súlyokról csak annyit, hogy több esetben előfordult velem a Blue Alligátornál, hogy nálam súlyosabb ellenféllel kellett megküzdenem. Ez a menedzserek megállapodása volt.
A hivatásos tagozat ügyvezetője és férje a Blue Alligator Box Promotion tulajdonosa, aki a cégiratok alapján nem az ügyvezető igazgatója a Blue Alligátornak csak résztulajdonosa, sok ellentmondást tükröző ügyei a profi boksz világában nagyon átlátszó és nemhogy segíti de hátrálja vagy meg is akadályozza a profi bokszolók sporttevékenységét Magyarországon.
Ezért itt Magyarországon sajnos ezen okokból lehetetlen bokszolni azoknak, akik a nevezett hivatásos tagozat ügyvezetője számára nem szimpatikusak. A következő lépés, hogy olyan helyen kell leigazolni és engedélyt kérni, ahogy már több magyar ökölvívó tette, ahol segítik a sportolókat, és nem hátráltatják az ökölvívás területén. Van ilyen…
Az év menedzserének választott úriember nem is ügyvezetője a sportvállalkozásnak, talán nem is lehetne az jogilag, így törvénytelen a cég működése is, mivel nem az ügyvezető írja alá a hivatalos papírokat. Az ügyvezető egy Tóth Imréné nevű hölgy, akit soha nem láttunk; a szerződés így érvénytelen.
A sporttörvény szerint ez év 1-től munkaszerződést kötelező kötni, de természetesen ilyen okirat nincs, így bárki ellenszolgáltatás nélkül szabadon igazolható.
Durva jogsértés, hogy egy álmenedzser irányítja rosszindulattal megtetézve, az un. Profi tagozatot.
Az Én esetem ezenkívül is az elhíresült "Bosman-szabály" szerint is azt a következtetést engedi levonni, hogy érvényes szerződés nélkül szabadon lehet igazolni.
Faragó Beatrix
