×

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.

profiboksz.hu

A jövő nehézsúlyú reménységei

0000-00-00 00:00:00 /

Most, hogy Vitali Klitschko befejezte sport pályafutását és a későbbiekben olyan bokszolók visszavonulása is várható, mint Chris Byrd, Hasim Rahman, John Ruiz és James Toney, itt az idő, hogy egy kicsit a nehézsúly jövőjébe tekintsünk. Természetesen nem a közeljövőről van szó, hiszen a jelenlegi bokszolók között megtalálható Calvin Brock, Wladimir Klitschko, Lamon Brewster, Samuel Peter, Audley Harrison és Nicolay Valuev, akik fognak még címvédőként, kihívóként és remélhetőleg világbajnokként is a ringbe lépni. Jó néhány év múlva azonban sokan közülük is vissza fognak vonulni, bokszolóként elért sikereiket pedig a múltnak fogják átadni. Ezek a kilátások irányítják egyre inkább az amatőrök közül frissen kikerült bokszolókra a figyelmet. Azokra a fiatal bunyósokra, akik a jövő nagy nehézsúlyú bajnokaivá válhatnak. Legújabb írásunkban Julian Kasdin cikkének fordítását közöljük olvasóinkkal.

 

Az egyik nagy nehézsúlyú reménység Jason "Big Six" Estrada (5-0, 1KO), akinek leginkább az amerikaiak számára kellene ismerősnek lennie. Estrada képviselte ugyanis az Egyesült Államokat szupernehézsúlyban a 2004-es athéni olimpián, ahol már akkor jobb teljesítményt nyújtott, mint az átlagos bunyósok nagy része profiként. Az eddigi ellenfelei közül nem egynek elfogadható profi rekordja van, és bár Estradanak még nincs elég nagy ütőereje, ragyogó képességeit és rendkívüli gyorsaságát nem lehet megkérdőjelezni. Kétségbe vonni talán csak a mentális felkészültségét lehetne, miután az olimpián könnyedén feladta a küzdelmet a kubai ellenfél elleni mérkőzését, mert úgy érezte, hogy nem tudja őt megverni. Estrada 185 centijével nem mondható olyan magasnak, mint a nehézsúlyban található bokszolók többsége, de 111-115 kg-os súlyával közel áll Samuel Peter testtömegéhez. Ha tovább folytatja győzelmi sorozatát, akkor akár ő lehet az új generáció Byrd-je és Toney-ja. Bár Estradának megvan az esélye, hogy jobb legyen, mint Chris Byrd vagy Peter, mégsem vehetjük teljesen biztosra, hogy jobb lesz bármelyiküknél.

 

Az orosz Alexander Povetkin (4-0, 3KO) neve már nem hangzik olyan ismerősen az amerikaiak számára, mint Estradaé. Azonban a 2004-es olimpián szupernehézsúlyban szerzett aranyérmével mindenképp magára irányítja a boksz társadalom figyelmét. Povetkin akár egy élő amatőr legendának is tekinthető, miután három év alatt egyetlen mérkőzést sem veszített el. Emellett kick-boxosként is bizonyított, hiszen amatőrként és profiként egyaránt nyert világbajnokságot, s értékes tapasztalatokat is szerzett a fejvédőt és a nagyobb kesztyűket nélkülöző küzdelmek során. Povetkin rendkívül jól képzett és fizikálisan erős bunyós.  Némi aggodalomra ad okot ugyanakkor az, hogy jelenleg nem rendelkezik a profi ökölvívást jellemző igazi ütőerővel és testalkata (188 cm és 100 kg) alapján sem számít a nehézsúly legnagyobbjának. Estradához hasonlóan, ő is jobban bokszol, mint az átlagos „club fighter”-ek többsége, akiket - egy kivételével - mind kiütött a mérkőzéseken. Povetkin mentségére szolgáljon, hogy Stephane Tessier, aki ellen végül is nem tudott KO-val győzni, az egész mérkőzés alatt csak védekezett. Márpedig elég nehéz az ellenfelet kiütni akkor, ha annak egészen a gong megszólalásáig nem lebeg más a szeme előtt, csak a túlélés. Povetkin tehát rendelkezik azokkal az adottságokkal, melyek az olyan nehézsúlyú bokszolókat jellemzik, mint például Rahman, Brewster, vagy Brock. Ebből adódóan sokra viheti még a profik között, és a korábbi aranyérmesekhez hasonlóan elfoglalhatja megérdemelt helyét a nehézsúlyú világbajnokok között.

 

Az amerikai reménységek között találhatjuk Chazz "Mensa with Muscle" Witherspoont (9-0, 6KO) is, aki minden kétséget kizáróan egy nagyon tehetséges, fiatal bunyós. Magassága (193 cm”), és súlya (102 kg) egyaránt ideálisnak számít a nehézsúlyban. Azt is el kell azonban mondani róla, hogy eddigi pályafutása nem tekinthető annyira sikeresnek, mint a fent említett bokszolóké, hiszen az ő esetében nem beszélhetünk hosszú amatőr karrierről és nemzetközi sikerekről. Chazznek még meg kell tanulnia az igazi profi ökölvívást, és az ütőerő hiánya is gondot okozhat még neki a jövőben. Bár Chazz nehézsúlyú bokszolónak számít, az ütései alapján inkább a cirkálósúlyhoz van közelebb. Ezáltal könnyen kerülhet olyan szituációba, mint a hasonló felépítésű Juan Carlos Gomez. Remélhetőleg Chazz Whiterspoon jobban fog szerepelni nehézsúlyban, mint azt a kubai tette.

 

Michael Marrone (11-0, 9KO) 188 cm magas, 20 éves bokszoló a második legfiatalabb a listánkon, így nem kell semmit sem elkapkodnia a karrierépítés során. Marrone lassan lépeget előre, a legjobb meccsét a korábban cirkálósúlyban szereplő Forrest Neal (16-6) ellen vívta, akit a 3. menetben ütött ki. Marrone elég gyors, annak ellenére, hogy a lábmunkája nem a legjobb. Õ sem rendelkezik olyan amatőr múlttal, mint Povetkin vagy Estrada, de a profik között elég gyorsan tanul. 95-97 kg-os testsúlya nem túl kiemelkedő, de van még ideje arra, hogy elérje a számára legideálisabb súlyt. Ha alázatos marad és tovább fejlődik akkor képessé válhat arra, hogy olyan karriert fusson be, mint Corrie Sanders.

 

Az utolsó bunyós, akire fel kell hívni a figyelmet, az Denis Boytsov (10-0, 10KO). Még csak 19 éves, így a legfiatalabb bokszolóként szerepel a ranglistán. 185 cm-es magassága és 95 kg-os testsúlya alapján pedig egyben a legkisebb is. Életkorának köszönhetően rengeteg ideje van még arra, hogy megtanuljon mindent a profi bokszról. Ebben segítik őt a junior amatőr karrier során gyűjtött tapasztalatok is.  A fiatalság azt is jelenti a számára, hogy megfelelő ütemben tudja elérni a 225 fontos súlyt, amellyel már egy átlagos nehézsúlyú bokszolónak minősülhet. Boytsov – hasonlóan Marrionéhoz és Witherspoonhoz – csak szerényebb kvalitású bunyósokkal találkozott eddig, de csakúgy, mint Marrone a legjobbját egy rövid mérkőzésen nyújtotta, amelyen KO-val nyert Ihar Shukata (15-3) ellen. Boytsov védekezésében még akadnak hiányosságok, bár igazság szerint alkalom sem volt a tesztelésére, mivel eddig csak egy olyan mérkőzése volt, ahol az ellenfél túlélte az első menetet.  Az a meccs a második menetben ért véget KO-val. Ami most a legnagyobb előnyt jelenti Boytsov számára, az a pusztító ütőerő, ami kivételesnek számít az ő súlyánál, és a változatos támadási eszköztára. Tökéletesen tiszta gyilkoló ösztöne révén pedig azonnal kihasználja a lehetőségeket a kiütéshez, amint megérzi, hogy az ellenfele meg van fogva. Amit a fiatal bunyósnak még jobban meg kellene tanulnia, az a fejmozgás, és az ütések pontosítása. Az viszont mindenképpen jó jel, hogy a srác már rájött a jó lábmunkában, a sok mozgásban és a testütésekben rejlő előnyökre. Remélhetőleg az ütései is egyre erősebbé vállnak, és a technikája is folyamatosan javul majd, ahogy egyre több időt tölt a profik világában. Ha így folytatja, ő lehet Lamon Brewster gyilkosabb verziója a következő generáció számára.

 

A fent említettek alapján már talán érthető, hogy miért érdemes figyelemmel kísérnünk ezeket a srácokat. Rengeteg érdekes és izgalmas mérkőzést láthatunk tőlük a jövőben, s közülük kerülhet ki az elkövetkező időszak nagy bajnoka is.

 

2005. 11. 28. Hollywood

 


Oszd meg, tedd a kedvencek közé!

Hozzászólok:

login: jelszó: » regisztráció

Tudjátok kiben bízom én?Ebben az Alex Dimitrenko-ban. Bár az univerzum még biztos évekig dédelgetni fogja.Samuel Peter-ben csalódtam, hogy nem ütötte ki Klicskót.Maskaev viszont nagyon jó lehet újra! És talán még David Tua is összekapja magát...Azért előbb-utóbb lesz nehézsúly....

» szakerto    válasz erre
    2005-12-14 15:50:56

egyet értek mindkét elöttem szolóval, ha ilyen csiri-biri ellenfelek ellen nem jön a KO nehézsúlyban, az annyira nem nagy reménység..Bár azért ez a Povetkin, meg Boytsov gyerek egész jó.

» szakerto    válasz erre
    2005-12-14 13:28:20

Estrada szerintem soha nem lesz világbajnok. Az itt felsoroltak közül szerintem Povetkin és Boytsov az akinek jó esélyei lesznek pár év múlva. Sajnos az amerikai kontinensen nyoma sincs nehézsúlyú reménységeknek. A kategória 4-5 év múlva áttólódik Európába. Már most is nagyon sok a jó nehézsúlyú az öreg kontinensről.

» Hollywood    válasz erre
    2005-12-08 20:41:19

Jason Estrada - ezzel a mérleggel - leginkább Taurus Sykeshoz hasonlítható. Szerintem, ha egy nehézsúlyú a karrierje kezdeti szakaszában nem hozza kiütéssel a meccseit, az nem nevezhető "reménységnek"...

» Maris_szomszed    válasz erre
    2005-12-08 10:38:21
Ugrás az oldal tetejére