Hát igen, a nehézsúly azért mindig egy kicsit más. Egy kicsit fontosabb, egy kicsit népszerűbb - egy kicsit jobban jövedelmező. 2000-ben azonban pont ezen a területen csúszott be egy gigszer az Universumnál. Chris Byrd áprilisban legyőzte a 100%-os mérlegű (27 meccs 27 KO győzelem) WBO világbajnok Vitalij Klitschko-t. A problémát fokozta az, hogy Klitschko feladta a meccset, melyen egyébként toronymagasan vezetett. Az amerikaiaknak több sem kellett - ismét megbélyegzésre kerültek az európai öklözők.
Már ez önmagában is bosszúért kiálltott volna, azonban az a tény, hogy Vitalij Klitschko öccse éppen beérett egy vb címmeccsre egyenesen elkerülhetetlenné tette a Wladimir Klitschko - Chris Byrd összecsapást.
A mérkőzésre 2000. október 14-én került sor Kölnben. A mérkőzés igazolta az Universum várakozását - Wladimir Klitschko meggyőző fölénnyel győzte le Chris Byrd-öt. Ha mai szemmel, az azóta eltelt eseményeket figyelembe véve nézzük a mérkőzést akkor azonban nem csupán Klitschko két leütéssel fúszerezett dominanciája és a 11. menet nagyjelenete (Byrd édesapja-edzője be akarta dobni a törölközőt - Chris Byrd azonban kiszólt neki, hogy üljön vissza) az ami szembe ötlik, hanem az, hogy a meccsen Chris Byrd volt az agresszívabb.
2006-ban az Universumnál már nem szalad annyira szekér. Elsősorban azért nem, mert azóta a Klitschko testvérek elpártoltak az istállótól. Sokminden megváltozott bizony a fenti mérkőzés óta a Klitschko fivérek körül. Vitalij például visszavonult, de úgy, hogy minden várakozással ellentétben nagyobb karriert futott be, mint ami - nagyon úgy néz ki - öccsének összejön.
2000. októberében sokan nagyobb pénzösszeggel mertek volna fogadni arra, hogy a bokszvilág megtalálta Lennox Lewis utódját Wladimir Klitschko személyében. Nem így történt. Egy "apróság" ugyanis kiderült azóta a kisebbik ukrán óriásról: üvegállú - és ez bizony a vajákos asszonyok szerint nem túl szerencsés ebben a sportban. Ez az egy attribútum ráadásul olyan, ami nem is fejleszthető. Hiába váltott edzőt Wladimir, ezt a problémát a sztáredző Emmanuel Stewart sem tudja megoldani.
További probléma - sőt, talán az igazi probléma - Klitschko-nál a magabiztosság, önbizalom hiánya. Egy-egy jelentősebb bekapott ütés után elbizonytalanodik, gyakran egyenesen pánikol. A rejtélyes elfáradásaiban nagy szerepe lehet annak, hogy rengeteg idegi energiát emészt fel ezzel.
Talán túl sokat foglalkoztam Klitschkoval, de ennek a mérkőzésnek a végkimenetele - furcsa ezt így leírni - szinte kizárólag rajta múlik. Byrd azonban nem tud semmi olyat, amire az ukrán elméletileg ne tudna válaszolni. Byrd ütőereje elméletileg nem hozhatja zavarba, Byrd védekezőképessége elméletileg csak a túlélésre lehet elég, Byrd elméletileg nem tud olyan tempót diktálni, ami Klitschko kipukkadásához vezetne. A mérkőzéseket azonban nem elméletben vívják...
Ökölvívóberkekben tartja magát az a mondás, hogy mindenki olyan jó, mint amilyen az utolsó mérkőzésén volt. Hogy részletesebben elemezzük a részt vevőket, javaslom nézzük meg az utolsó négy-négy meccset (Byrdnél ez egybeesik az IBF vb címvédésekkel).
Chris Byrd-nél rögtön szembe tűnik, hogy érthetetlenül ritkán bokszol. Egy 36. életévében lévő, elsősorban reflexeire építő nehézsúlyú bajnoknak nem éppen ezt az időszakot kellett volna meghajtania és zsebeit teletömnie? Na nézzük inkább a meccseket visszafelé. Illetve mégsem. A DaVarryl Williamson elleni meccset nem nézem meg - és jó érzéssel senkinek sem ajánlhatom, hogy ezt tegye. Legyen elég annyi, hogy a meccs remek altató lenne, ha a közönség nem fújolna folyamatosan... Szoros pontozás volt, de egyértelmű Byrd siker egyébként, ami nem mondható el a maradék három címvédésről. Bevallom, szerintem sem a McCline, sem a Golota, sem pedig az Oquendo elleni meccsen nem nyert Byrd. Történetesen Golota ellen a pontozók szerint sem - ún. megosztott döntetlen lett az eredmény.
Egy pozitív vonás felfedezhető azonban ezeken a meccseken - aminek a Klitschko elleni csatában nagy jelentősége lehet. Byrd - különösen az Oquendo és McCline elleni meccsen - képes volt feladni a hagyományos védekező-kontrázó stílusát és agresszív támadásokkal zavarba hozni ellenfeleit.
Nézzük Klitschko-t; az ellenfelek időben visszafelé: Samuel Peter, Eliseo Castillo, DaVarryl Williamson, Lamon Brewster. Különféle stílusok, különböző nehézségű ellenfelek, különböző sikeresség. Samuel Peter-t gyönyörűen kibokszolta egy nem túl magas színvonalú, ám annál izgalmasabb mérkőzésen. Amennyiben azt a tényt, hogy háromszor is padlón volt Klitschko úgy tudja feldolgozni, hogy "lám, innen is lehet nyerni" - akkor nagyon nagy lépést tesz ahhoz, hogy újra a trónra kerüljön. Ha azonban elbizonytalanítja az, hogy bármikor padlót foghat, akkor akár Byrd is befejezheti ellene idő előtt a mérkőzést. A Castillo meccs nem ér két szónál többet - Castillo félt. Williamson ellen szintén padlózott a 4. menet elején, de hamar túllépett a krízisen és a mérkőzés számára talán legjobb fél menetét produkálta (a pontozók nem is a hagyományos 10-8-cal adták a menetet Williamsonnak). A Brewster elleni találkozó külön kategória - máig felfoghatatlan az az összeomlás az 5. menetben.
A Castillo elleni meccset nem ide számítva közösnek mondható a meccsekből, az, hogy Klitschkonál szinte menetrendszerűen érkezik a nehézség a 4., 5. menetben. Lehet ennek mentális, vagy akár fizikai oka is - ugyanakkor ez utóbbira már csak azért is kisebb az esély, mert Samuel Peter ellen, a végzetesnek tűnő, két borulással járó 5. menet után, simán nyerte a 6. menetet...
Klitschkot mérete, megbízható balegyenese, támadó arzenálja az egyik legjobb nehézsúlyúvá teszi a mai mezőnyben. Chris Byrd fordított alapállása és zseniális védekezése révén az egyik legnehezebben verhető nehézsúlyú napjainkban. Talán meglepő módon azonban én egy kicsit a Sugar Ray Leonard - Thomas Hearns I. meccs híres szerepcseréjét várom a mérkőzéstől. Byrd-től várom a rohamozást, Klitschko-tól a kontrákat. Szerintem a középső menetek válsága ezúttal sem marad el Klitschko-nál, azonban úgy érzem túl tud ezen lépni, és ismét be tudja bizonyítani, hogy jobb az amerikainál - és az első mérkőzésnél szorosabb pontozással (116-112 körüli) győzni tud.
Érdekességek:
Byrd az 1988-as olimpiai válogatón kisváltósúlyban (63,5 kg) indult, legnagyobb amatőr sikereit középsúlyúként érte el.
Mindketten kimagasló sikereket értek el amatőrként, Klitschko olimpiai bajnok (1996 szuper-nehézsúly), Byrd ezüstérmes (1992 középsúly).
A Klitschko fivérek már nem valósíthatják meg álmukat, azaz nem tudnak egyszerre mind a ketten világbajnokok lenni. Bár ki tudja, hátha Vitalij nemsokára kiábrándul a politikából...
Byrd és Brewster rokonok, bár ökölvívó stílusok nem sok rokonjegyet tartalmaz.
2006.04.21. - Boniek