A hétvége szakmailag legfontosabb összecsapását ezúttal pehelysúlyban rendezik a WBA szervezet címvédője, Carl Frampton, és az öv korábbi birtokosa, Leo Santa Cruz között. A felek tavaly nyári, "Év Mérkőzése" díjra jelölt találkozója után a visszavágó a körülmények ismeretében kifejezetten izgalmasnak számít. Lássuk, hogy kettő-nullára, vagy pedig egy-egyre módosulhat-e az állás...
Carl Frampton
Nemzetiség: Egyesült Királyság (Észak-Írország)
Életkor: 29 év
Mérleg: 23-0, 14 KO
Cím: IBF nagyharmatsúly, 2014-2016 (4 címvédés); WBA/IBF nagyharmatsúly, 2016 (0 címvédés); WBA pehelysúly, 2016- (0 címvédés)
Testmagasság: 165 cm
Súlycsoport: Pehelysúly (126 font)
Súlycsoportban elfoglalt hely: 2. (Ring, Boxingscene)
Súlycsoportoktól független ranglistán elfoglalt hely: 10. (Ring)
Mérleg világbajnoki meccseken: 5-0 (1 KO)
Jelenlegi/korábbi övbirtokosok, akikkel összecsapott: 5 (Steve Molitor WTKO6; Kiko Martinez WTKO9, W12; Hugo Fidel Cazares WKO2; Scott Quigg W12; Leo Santa Cruz W12)
vs
Leo Santa Cruz
Nemzetiség: MexikóÉletkor: 28 év
Mérleg: 32-1-1, 18 KO
Cím: IBF harmatsúly, 2012-2013 (3 címvédés); WBC nagyharmatsúly, 2013-2015 (4 címvédés); WBA pehelysúly, 2015-2016 (1 címvédés)
Testmagasság: 171 cm
Súlycsoport: Pehelysúly (126 font)
Súlycsoportban elfoglalt hely: 3. (Boxingscene) 4. (Ring)
Mérleg világbajnoki meccseken: 11-1 (6 KO)
Jelenlegi/korábbi övbirtokosok, akikkel összecsapott: 8 (Jose Lopez WKO5; Eric Morel WRTD5; Alexander Munoz WTKO5; Victor Terrazas WKO3; Cristian Mijares W12; Abner Mares W12; Kiko Martinez WTKO5; Carl Frampton L12)
Mérlegelés:
| 0-10 Erősségi szint | Frampton | vs | Santa Cruz |
| Gyorsaság | 9 | 8+ | |
| Fizikai erő | 8+ | 8 | |
| Ütőerő | 8 | 7 | |
| Lábmunka | 10 | 8 | |
| Támadás | 10- | 10 | |
| Védekezés | 9- | 7 | |
| Ütésállóság | 9- | 10 | |
| Technikai képzettség | 9 | 8 |
Bár még csak az új esztendő negyedik teljes hétvégéjénél járunk, már a második vérbeli szupermérkőzést élvezhetjük, amelyet egy kategória két top ötös versenyzője között rendeznek meg. DeGale és Jack kiegyensúlyozott nagyközépsúlyú ütközete után Frampton és Santa Cruz következik, akik egyáltalán nem ismeretlenek egymás számára.
Tavaly júliusban a felek veretlen világbajnokokként ütköztek meg egymással. Leo Santa Cruz ekkor már a harmadik kategóriájában ült a trónon, miután egy évvel korábban egy remek összecsapáson kipontozta honfitársát, Abner Marest a WBA szervezet pehelysúlyú övéért. Frampton mindeközben egy kategóriával lejjebb, nagyharmatsúlyban egyesítette az IBF és a WBA címeket egy házirangadó keretében a hozzá hasonlóan makulátlan mérleggel rendelkező Scott Quigg-gel szemben.
A felek odavágóját a new yorki Barclays Centerben rendezték meg, amely a keleti part alig néhány éve felépített, ám máris kultikussá vált arénája, amely futószalagon termeli ki a ringháborúkat.
Az összecsapás esélyese a tapasztaltabb, többet látott, és pehelysúlyban már otthonosan mozgó Leo Santa Cruz volt. Mindenki tudta, hogy Frampton jó bunyós, ám legtöbben mégis a magasabb munkatempóval dolgozó mexikói versenyző mellett tették le voksukat, beleértve e sorok íróját is.
A találkozón aztán hamar kirajzolódott, hogy a szigetországi ökölvívót nem lehet pusztán sok indított ütéssel zavarba hozni. Frampton remekül használta a lábait, hogy kikerüljön a veszélyzónából, támadásainak ütemét és kivitelezését folyamatosan variálta, amivel kiszámíthatatlanná vált a sablonosan mozgó pehelysúlyú bajnok számára.
Santa Cruz mindent megtett, de nem volt elég, hogy meggyőzze a pontozókat pontosabban, hatékonyabban és magasabb ringintelligenciával bunyózó kihívójával szemben. Carl ügyesen kontrázott, remek tempóütésekkel verte keresztbe a megújulni képtelen címvédőt, és tiszta pontozásos győzelmet aratott a kétoldalú, kifejezetten magas színvonalú, két valódi bajnokkal fémjelzett összecsapáson.
A visszavágó minden szépítés nélkül bele volt kódolva az első mérkőzés körülményeinek és a találkozó minőségének összefonódásába, így senkit nem ért váratlanul, amikor hosszú hónapos pletykálgatások és egyezkedések után bejelentették, hogy január végén ismételten összecsapnak a felek.
S bár látszólag minden klappolt első alkalommal, a bunyósok sokat beszéltek arról a visszavágót megelőzően, hogy mi várható másként ezúttal.
Frampton biztos benne, hogy másodjára könnyebb dolga lesz, mivel már van ringtapasztalata új kategóriájában, amelyben komfortosan érzi magát. Nála van a pszichológiai előny is. Õ egyszer már megcsinálta.
Santa Cruz a las vegasi helyszínnel közel hazai pályán versenyez a visszavágón, és a bizonyítási vágyon felül további lendületet adhat neki rákból felépült edző-édesapja, aki az előző összecsapásra történő felkészüléskor kemoterápiás kezeléseken esett át, és csak az utolsó időszakra tudott csatlakozni a csapathoz.
A korábbi bajnok okosabb, tudatosabb ökölvívást ígér a visszavágóra, amely sokkal inkább fogja a saját érdekeit szolgálni, mint a szurkolók szórakoztatását. Távolságtartást és kontrabokszot, továbbá még az előző összecsapáson mutatottnál is magasabb munkatempót igyekszik hozni a szombat esti mérkőzésre.
A kérdés, hogy képes-e erre Leo, akinek eddig sosem kellett túlgondolkodnia a mérkőzéseit. Mindenki, akit képes volt elérni kegyetlen offenzívájával, arra volt ítélve, hogy kapituláljon a mexikóival szemben. Santa Cruz remek abban, amit mindig is csinált, de képes arra, hogy olyan stílusban legyen eredményes egy világklasszis ellenféllel szemben, amely nem az övé? S a magas munkatempó vajon mennyit ér majd, ha csak újabb felületeket nyit az esetleges kontrákra?
Frampton csak önmaga szeretne lenni. Koncentrált mozgással megoldani a védekezést, robbanékony kontrákkal és folyamatosan váltakozó támadással kézben tartani az összecsapást. Az első találkozón mindez elégnek bizonyult.
Vajon a mostani, megváltozott körülmények mellett is elég lesz?
