Szombat este óta már két aktív profi világbajnokkal büszkélkedhetünk, miután Balzsay Károly kiélezett mérkőzésen aratott győzelmet a világbajnok Denis Inkin ellen. Balzsay meglepetés győzelme körbejárta a világsajtót, mindkét bokszoló klasszis teljesítménnyel reprezentálta mennyire erős is jelenleg a 168 fontos kategória. A nagy tekintélyű Ring Magazin online kiadásában Doug Fischer is kiemelt figyelmet szentelt a magyar tehetség sikerének, a szakíró szerint a nagy hagyományokkal bíró magyar amatőr ökölvívás alapozta meg nemcsak Balzsay, hanem Erdei vagy Kovács István profi sikereit is. Bár a profik között elért eredmények egyelőre visszafogottabbak az amatőrökhöz viszonyítva, az Universumhoz hasonló klubok sokat segíthetnek ezen tendencia megfordításában. Győzelme után a Ring Balzsayt a kilencedik helyre rangsorolta saját ranglistáján.
A "The Ring" írása
A The Ring is Balzsayt méltatja
2009-01-14 12:23:58 / leone
Hozzászólok:
Azt kár, hogy nem írta bele Doug, hogy ha a kommunista rezsim nem tiltja el Papp Lacit a világbajnoki meccstől, akkor nem 27-0-2 lett volna a profi mérlege, hanem sokkal jobb...
A másik, hogy Joey Giardello azon nyomban elvesztette volna a WBC/WBA övét...
» Roy Jones Jr. válasz erre
Greg
Pont azt írtam, hogy:
"Gedó 4 olimpián vett részt és 72-ben 4 érmet szereztünk."
Gedó aranyat, Kajdi és Orbán ezüstöt, Botos bronzot.
» d.ph.harward válasz erre
Harward, nem tükörfordításra törekedtem. A tucatnál én is észrevettem, hogy csak érmesekről beszél, de aztán vmiért mégis az arany maradt a kezemben:).
Amúgy én is azt írtam, hogy 4 aranyat hoztunk '72-ben, nem tudom, itt mire gondolhattál.
» greg válasz erre
Beszarás, a következő az lesz, hogy Calzaghe gratulál Balzsay remek győzelméhez és kihívja egy meccsre az MGM-ben.
» belizar válasz erre
Greg
A jószándékod ellenére van néhány kiegészíteni valóm- nem rosszindulatból- a cikkel és a fordítással kapcsolatban is.
More than a dozen Olympic boxing medalists, from the ’28 Games to the 2000 Games, are from Hungary. At the ’72 Games, the Hungarian boxing team, led by four-time Olympian Gyorgy Gedo, won four medals. Gedo won gold in the light flyweight division in those Games.
Gedo, Kocsis and the legendary Papp are three of the nine Hungarian boxers who have won Olympic gold medals.
A tucatnál több az érmesekre vonatkozik, nem az aranyérmesekre.
Gedó 4 olimpián vett részt és 72-ben 4 érmet szereztünk.
Amúgy meg hirtelen nem tudom, hogy ki a 9. aranyérmesünk? Én 8-ról tudok...
» d.ph.harward válasz erre
Köszönöm Greg! Tök jó érzéssel tölti el az embert mikor ilyen cikkeket írnak a magyar bokszról!!! Főleg a The Ring!!!
» Kocsis Máté válasz erre
Nagyjából:
A magyar amatőr ökölvívás tradíciói a profi világban folytatódnak
Mondhatjuk, hogy csendes hétvégén vagyunk túl, hacsak nem a magyar ökölvívó rajongók táborába tartozunk. Nos, akkor igencsak eseménydúsnak mondható szombat esténk volt, egyrészt, mivel a félnehézsúly WBO világbajnoki címének hosszú ideje regnáló védője, a Németországban készülő magyar Erdei Zsolt, megőrizve veretlenségét, 30-0 – ra hízlalta rekordját, másrészt mivel honfi-, és klubtársa, Balzsay Károly a veretlen Denis Inkin legyőzésével nagyközépsúlyú világbajnoki címet nyert és bekerült a Ring legjobb tíz 168 fontos versenyzője közé.
Erdei és Balzsay mindketten kiváló amatőrök voltak, ami azonban nem ritka jelenség a magyarok között. Az ökölvívó körökben leginkább a Hírességek Csarnokába beválasztott Papp Lászlóról ismert közép-európai nemzet igen fényes amatőr hagyományokkal bír, amelyek a háromszoros olimpiai bajnok korszaka után is folytatódtak.
A magyar bokszolók az elmúlt évtizedekben folyamatosan kitűntek az amatőr és világversenyeken, azonban az ország olimpiai tradíciói igazából 1928-ban kezdődtek el, amikor a budapesti Kocsis Antal légsúlyban aranyérmet szerzett.
Magyarországról az 1928-as és 2000-es év között több, mint egy tucat olimpiai aranyérmes került ki. A Gedó György vezette olimpiai csapat az 1972-es játékokon pedig összesen négy aranyérmet nyert, köztük Gedó is, légsúlyban.
Gedó, Kocsis és Papp csak három bunyós abból a kilencből, akik olimpiai aranyéremmel gazdagították a sporttörténelmet.
Az ország versenyzői azonban a professzionális mezőnyben már nem dicsekedhetnek ilyen sikerekkel, csupán három versenyző tudott eddig számottevő címet nyerni. Kovács István, az eddig utolsó magyar olimpiai aranyérmes, lett az első magyar profi világbajnok, amikor 2001-ben legyőzte Antonio Chelo Diazt a WBO pehelysúlyú címéért.
Erdei, a 2000-es Játékok bronzérmese, követte Kovácsot, és 2004-ben a WBO félnehézsúlyú világbajnoka lett, miután 12 menetben kipontozta Julio Gonzalest. A 34 éves sportoló tizenegyedik alkalommal védte meg a címét hétvégén, mikor pontozással legyőzte az ukrán Barashiant.
Balzsay, aki két olimpián is résztvevő volt, ugyanazon a madgeburgi gálán csatlakozott harmadikként fent említett honfitársaihoz, mikor pontozással felülmúlta a remek Denis Inkint.
Lesznek még többen is? Valószínűleg igen. Napjaink magyar ökölvívóit már nem tudják úgy eltántorítani a profi szerepléstől, ahogy azt a kommunista érában Papp Lászlóval tették, aki, bár 27-0-2 (15 KO) – s mérleggel büszkélkedhetett, mégsem harcolhatott soha a világbajnoki címért.
Az Universum zászlaja alatt bunyózó Erdeihez és Balzsayhoz hasonló amatőr sztárok napjaink Európájában már akármikor találhatnak olyan profi istállókat, ahol kibontakoztathatják tehetségüket és eljuthatnak a világbajnoki címekig is.
[…]
A nagyközépsúlyú mezőnyben Balzsay előrelépett a kilencedik helyre, miután legyőzte Denis Inkint, aki ezzel visszacsúszott a tizedik pozícióba. Balzsay belépése, és Inkin hátralépése kitaszította Andre Dirrellt, aki a 10. volt ezidáig. Inkin megelőzi Dirrellt, mivel rendkívül szoros, kemény meccset vívott Balzsayval, és világszinten nagyobb tapasztalattal rendelkezik.
» greg válasz erre
nem lehetne, hogy valaki lefordítsa az egész cikket magyarra? Bocsi csak nem igazán megy az angol
» Kocsis Máté válasz erre
